Másik hulladékszállítási szerződést akar a Rogériusz Koalíció

Pap István

A Rogériusz Koalíciót öt lakótársulási elnök képviselte a civil szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján. Alapvetően azt nehezményezik, hogy a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal úgy kötött hulladékgazdálkodási szerződést a RER vállalattal, hogy azt megelőzően nem kérte ki a lakótársulások véleményét. Dan-Zian Han, a Dacia 113 lakótársulás elnöke megemlítette, hogy az általa képviselt közösség egy hulladékgyűjtő ponton osztozik egy másik lakótársulással, amelyhez háromszor annyi lakás tartozik, így joggal merül fel a kérdés, hogyan fogják kiszámítani a lakótársulásokra eső hulladékszállítási költséget. Nem kaptak tájékoztatást arról sem, hogy hányszor, milyen időközönként fogja üríteni a RER a kukákat, és az is aggályos, ha az elszállított, félig telt edények után is úgy számláznak majd, mintha tele lennének.

Nagyobb költségek

Iuliana Skurbucz, a Dacia 135 és az Olahus lakótársulások képviselője azt mondta, hogy csak akkor lenne méltányos az új szerződés, ha minden lakóval külön szerződne a RER. Liliana Bulzan, a December 1. tér 11. szám alatti lakóközösség elnöke úgy vélte, hogy a polgármesteri hivatal ezúttal is rá akar kényszeríteni egy szerződést a lakótársulásokra, amelyet azok nem akarnak aláírni. Mint mondta, eddig az egy lakosra jutó szemételszállítási díj 11,60 volt, az új szerződés tarifáit figyelembe véve az egy személyre eső díjszabás 38–40 lej körül mozog, ami egy négy személyből álló család esetében 160 lejes költség. „Az emberek nem is fogják pontosan tudni, hogy mennyi szemetet dobtak el, de mégis több pénzt fognak fizetni a hulladékszállításért, mint amekkora a rezsiköltség összege a nyári hónapokban” – emelte ki Bulzan.

Infrastruktúra

Dan-Zian Han felhívta a figyelmet arra is, hogy a nagyváradi önkormányzat a helyi tanács által elfogadott hulladékgazdálkodási szabályzatban mondja ki azt, hogy a hulladékgyűjtő pontokat lebetonozzák, vízhatlanná teszik, ugyanakkor vízelvezető csatornákat és tisztító rendszert is építenek mindegyikhez, de ezekből gyakorlatilag semmi nem valósult meg, hiszen több gyűjtőpont nincs lebetonozva, és a guberálók is játszi könnyedséggel kinyitják a platformok rácsos ajtajait. Ehhez kapcsolódva Mirela Pleș, a 103. számú lakótársulás vezetője közölte, egyetértenek azzal az elvvel, hogy mindenki annyit fizessen, amennyi hulladékot termel, de a polgármesteri hivatal kötelessége az, hogy biztosítsa a megfelelő infrastruktúrát, amivel pontosan mérni lehessen azt, hogy ki mennyi hulladékot termel. Abszurdnak tartotta azt az elvárást, hogy a lakók négy-öt napig otthon őrizgessék a komposztnak való, rothadó biohulladékot.

Következetlenség

Pleș a törvényi keret következetlenségére is felhívta a figyelmet, ugyanis a lakótársulások működését szabályozó törvény kimondja, hogy az újrahasznosítható és a kommunális hulladék költségeit a személyek száma alapján számolják ki, miközben a hulladékgazdálkodási törvény a mennyiségalapú számlázást írja elő. Ez a következetlenség mutatkozik meg a lakótársulások esetében, ugyanis a RER mennyiségalapon számláz a lakótársulásoknak, melyeknek a maguk során a személyek száma alapján kell szétosztani ezt a költséget a lakók között, tehát lakásokra lebontva már nem érvényesül a mennyiségalapú számlázás. Iuliana Skurbucz hozzátette, hogy az átalánydíj-rendszer eddig is problémát jelentett, de az új rendszerrel csak még hangsúlyosabbá fog válni. Skurbucz szerint a megoldást az jelentené, ha a lakótársulásokat egyszerűen kivonnák ebből az egészből, és a RER közvetlenül a lakókkal kötne szerződést, de mint elmondta, ezt a RER nem akarja, mert nincs elég embere, és nincs meg a megfelelő logisztikai háttere ahhoz, hogy ezt a feladatot így el tudná látni. Horvath Ioan, a Șelimbărului 1. lakótársulás vezetője azt mondta, hogy az új hulladékszállítási rendszer egymás ellen fordítja majd a lakókat, és arra kérte a város többi lakótársulási vezetőjét, hogy ne írják alá az új szerződést, mert ez csak azt a célt szolgálja, hogy profitot termeljen a polgármesteri hivatalnak és a RER-nek. Hozzátette, hogy az elmúlt időszakban több mint nyolcvan személlyel beszélt, akik mintegy kétszáz lakótársulást képviselnek, és mindannyian elégedetlenek, nem akarják aláírni a szerződést. Horvath hazugságnak nevezte azt, hogy az új szerződés aláírása után mindenki annyit fizet, amennyi hulladékot termel. „Egy másik szerződést akarunk, mert ez a szerződés nem miértünk van” – fogalmazta meg zárszóként Horvath Ioan.