Nemsokára eldől, mi lesz a virágoskert sorsa

Pikó Stefánia

Négy évvel ezelőtt nyílt meg a nagyváradi Marossy Anna sétányon Marius Sabău és családjának virágüzlete. A klasszikus, kerek, színes fabódét hamarosan szebbnél szebb virágok ékesítették, az egész olyan lett, mint egy nagyon nagy madárházikó, vagy egy hatalmas virágtartó. Idővel a parkot is virágok, dísznövények tették még hangulatosabbá. A tulipánrengeteg közepén egy pavilon is „megjelent”, amelybe egy pianínót helyeztek el, emellé pedig bárki leülhetett játszani. Gyakran láthattunk itt baráti társaságokat összegyűlni, de olyat is, hogy valaki egymagában, gitárkísérettel énekelgetett. A helynek lassan művészi értéke lett, közösséget teremtett. Azonban nehézségek is akadtak: tavaly áprilisban a zongorát megrongálták, a virágokat rendszeresen lopják. Mindezek ellenére nagyon sok nagyváradinak lett ez az egyik kedvenc helye a városban, de a turisták is gyakran ellátogattak ide, fényképezkedtek a város egyik legszebb kertjében. A Florius Art közösségi oldalát több ezren követik, több ezerre tehető azok száma, akik szeretik ezt a helyet. Mindennek azonban vannak árnyoldalai is. A család egyik barátja, Nyíri József Attila egy beszélgetésünk alkalmával elmondta: „Marius belebetegedett lelkileg, hogy nem kap köszönetet a munkájáért”, utalva itt a váradi önkormányzatra. A bolt körüli területet fenntartani, minden évben frissen bevetni rengeteg pénzbe került, elmondása szerint körülbelül tízezer euróba évente. Van olyan virág, amelyiknek a hagymája 27 lejbe kerül. Valamennyi segítséget kaptak, de nem az önkormányzattól, fogalmazott.

Cserélni kell

A család jó barátja állítja, hogy az önkormányzat soha semmiben nem segített nekik a hely karbantartását illetően, kizárólag csak kötelességeket adott. A kezdetekkor ugyanis úgy kapták bérbe az összesen nyolc négyzetmétert, hogy a két járda között elnyúló szakaszt is gondozniuk kell. A bérbeadási feltételek között az is szerepel, hogy a fabódét ki kell cserélni egy olyan modernebbre, mint amilyenre az összes többit kicserélték már jó néhány évvel ezelőtt a városban. Az más kérdés, hogy mennyire illene ez ebben az esetben az összképbe. Felvetettük, hogy nincs-e mégis valamilyen megoldás arra, hogy a régi bódé maradjon, hiszen szerves részévé vált már a helynek, azonban úgy tűnik, hogy túl késő lépni. Valamikor márciusban az önkormányzat küldött egy értesítést, melyben szerepelt egy végső határidő a tartozások befizetésére. Amennyiben az összeget kifizették volna a határidőn belül, a Florius Art kapott volna még hat hónap halasztást, ameddig kicserélheti a bódét új típusúra, mivel azonban ezt nem sikerült betartani, a bérleti szerződést felfüggesztették, a cserére pedig az utolsó határidő május 16. volt. Ezután bármelyik nap számítani lehet arra, hogy az önkormányzat bontja ezt le – tudtuk meg a helyet jelenleg fenntartó férfitől.

Remény

Az ügyre felfigyelt a Nagyváradi Közösségért Alapítvány, melynek képviselőivel Nyíri József Attila a múlt héten tárgyalt először. Közvetlenül ezután beszélgettünk mi is vele, ekkor annyit tudtunk meg, hogy az alapítvány tagjai a városházára mentek tovább. A férfi esetleges megoldásnak látja azt, hogy mondjanak le a Florius Artról mint kereskedelmi egységről, és alkossanak egy közösségi teret, amelyet egy egyesület megszervezésével lehetne megvalósítani. Hajlandóság és összefogás úgy tűnik, van és lenne ehhez is, viszont még mindig kérdéses, hogy van-e idő minderre. A lemondás, illetve egy egyesület megszervezése nem kevés időt igényel, az ügyintézést pedig jelentősen korlátozta az akkor még érvényben lévő kijárási tilalom. Az intézkedéshez pedig természetesen szükség volna a cég tulajdonosára, akivel az egyszerű kommunikáció is nehézkes, ugyanis amellett, hogy elköltöztek az országból, olyan helyen élnek, ahol jel is ritkán van a telefonáláshoz.

„Én tíz éve pénz nélkül élek, és nem is érdekel. Mindent, amim volt, erre a helyre költöttem a barátság miatt és a kert szeretete miatt. Az albérletemből ki kellett költöznöm, nem maradt semmim” – mondta Nyíri József Attila.

Kérdések végtelennek tűnő sora merül fel mégis. Ha ekkora a baj, valószínűleg ez nem most kezdődött, ha pedig nem most kezdődött, akkor miért nem kértek korábban segítséget? Miért nem meséltek a sajtónak? Miért nem kérte korábban a Florius Art követőinek támogatását a közösségi médiában? Nyíri József Attila bevallotta, most már bánja, hogy nem írt korábban a bolt körüli ügyekről, és nem kért korábban segítséget. A beszélgetésünkből az is kiderült, hogy a civil szervezetek nagy részét nem igazán kedveli, ugyanis kételkedik ezek pártatlanságában. Egy megbízható forrás arról is mesélt, hogy az üzletnek már korábban is akadtak gondjai, ekkor voltak, akik megpróbáltak segíteni, de nem fogadták el azt.

Megkeresésünkre a korábban már említett alapítvány elnöke, Cătălin Popa annyit árult el, hogy mivel több irányból is érkezett kérés, hogy a kert maradjon meg, a 28-ai helyi tanácsülésen ezzel az üggyel is foglalkoznak majd, ekkor dől el, hogy hogyan tovább.

Borítóképünkön A Marossy Anna sétány ékessége, a virágoskert és a virágokat őrző házikó.