Hármas könyvbemutató a diószegi családi napon

Hármas könyvbemutató helyszíne volt vasárnap délután a bihardiószegi református templom.

A II. Református Családi Napot tartották meg az elmúlt vasárnap Bihardiószegen. Ennek keretében az egyházközség diakóniai központjában a Magyar Nemzeti Levéltár idén indult, 3 éves lefutású Hetedíziglen elnevezésű projektjének részeként a Hajdú-Bihar megyei levéltár munkatársai Utazás a családfám körül címmel tartottak gyerekfoglalkozást. Ennek során bemutatták a résztvevőknek az oklevélkészítés rejtelmeit, lehetőség volt sablon alapján címerrajzolásra, oklevélkészítésre kalligrafikus betűkkel, fényképezkedésre Mária Terézia-korabeli köpennyel, kalappal, szablyával. De hogyan is jött létre a kapcsolat a diószegiek és a debreceni levéltár között? Idén március 15-én avatták fel Diószegen Deák Árpád szobrászművész Irinyi Jánost és Józsefet (akik Albison születtek ugyan, de helyben kereszteltettek meg) megjelenítő szoborkompozícióját, és az ünnepségen részt vett dr. Szálkai Tamás, a Hajdú-Bihar megyei levéltár főlevéltárosa, aki az Irinyiekről szolgált adatokkal. És ezen a ponton kapcsolódik a márciusi esemény a vasárnap tartotthoz, hiszen az említett családi nap keretében bemutatott könyvek egyike a levéltáros Irinyi János emlékezete című kötete volt, a másik az ugyancsak dr. Szálkai Tamás jegyezte A Mi Reformata Szent Ekklésiank – Református hétköznapok Bihar vármegyében 1689–1849, míg a harmadik az érmihályfalvi Boros József ny. tanár Lidércfény a lápon című, Dobos Gábor betyár életén keresztül az egykori érmelléki betyárvilágba betekintést nyújtó regénye, annak apropóján, hogy a kitalált történet egyik helyszíne Diószeg.

Három kötet

A templomban megjelenteket Bara László helyi lelkész üdvözölte, köszönetet mondva dr. Szabó József újszülöttgyógyásznak, aki helytörténészként maga is nemcsak a régiónak, de az Irinyi család történetének is kiváló ismerője, és az esemény szervezője volt. A megszólított mutatta be a kötetek szerzőit, majd az első kötetet (A Mi Reformata Szent Ekklésiank), amely egyházi dokumentumok alapján lett összeállítva, Bara László lelkész ismertette. Mint fogalmazott: az tág rálátást enged a korabeli gyülekezetek mindennapi életére. Érdekességként említette például, hogy abban az időben bizonyos Kovács Mihály „100 pálcát” kapott, mert világi foglalatosság miatt hanyagolta a templomi részvételt. Mi lenne, ha ezt a törvényt ma is gyakorolnánk? – tette fel a derültséget kiváltó költői kérdést a lelkész. Az Irinyi Jánosról szóló kötetet dr. Szabó József ajánlotta figyelmünkbe, sok egyéb mellett kitérve arra, hogy a család életében máig sok a fehér folt, újabb és újabb adatok kerülnek elő folyamatosan, olyannyira, hogy már a kötet megjelenése óta is bukkantak addig ismeretlen részletekre. Boros József kötetét annak illusztrátora, Balázs József Attila mutatta be, Diószegre vonatkozó részleteket Boros Emőke Blanka és Szabó János, az érmihályfalvi Móka színjátszó kör tagjai olvastak fel, majd a szerző beszélt a kitalált történet megszületéséről (a kötetet korábban bővebben ismertettük lapunkban). Az eseményen közreműködött az egyházközség furulyacsoportja Ghitea Angéla kántor vezetésével, illetve Hegedűs Szabolcs (ének), a szerzők dedikálták is a kiadványokat.

Rencz Csaba