Ezüstfenyő Díj: két Bihar megyei kitüntetett

Január 25-én, pénteken a marosvásárhelyi Kultúrpalotában ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Átadták az Ezüstfenyő Díjakat, a romániai magyarság megmaradásáért végzett munkájuk elismeréseként idén 24-en, Bihar megyéből ketten kaptak kitüntetést.

Az Ezüstfenyő Díjat először 2002-ben adták át, az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulóján szervezett ünnepi műsor alkalmával. Pénteken, Marosvásárhelyen, az SZKT ülése előtt Kelemen Hunor szövetségi elnök adta át a díjakat azoknak, akik munkásságukkal az erdélyi magyarság megmaradását, fejlődését szolgálták. „Arra kérjük őket, folytassák azt a munkát, amit elkezdtek közösségükben”, mondta Kelemen Hunor. A Bihar megyei díjazottak közül elsőként Dukrét Gézát hívták a színpadra. Dukrét Géza tanár, helytörténész, néprajzkutató, műemlékvédő és közösségszervező, a közélet fáradhatatlan, lelkes tagjaként olyan eredményes munkát fejtett és fejt ki, amelyre csak a kivételesen elhivatott emberek képesek, mondta laudációjában Kelemen Hunor. Mi ezt kiegészítenénk azzal, hogy Dukrét Géza 1942. szeptember 17-én született Nagyváradon. Iskoláit szülővárosában végezte, majd 1965-ben tanári diplomát szerzett a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem földrajz-biológia szakán. 1965-ben kinevezték a Hegyközcsatár községben levő siteri iskola földrajz-biológia tanárának. 1969–1971 és 1980–1988 között a váradi 10. számú Általános Iskola tanára volt, egészen nyugdíjazásáig. Három gyermeke és hat unokája van. 1970-től foglalkozik néprajzi adatgyűjtéssel, 1971-től tárgyi néprajzzal és gyűjtéssel, amelynek eredményeképpen egy 1600 tárgyból álló magángyűjteményt hozott létre. 1991. május 24-én hatvanöt taggal megalapította az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztályát, melynek 16 évig volt az elnöke. Két országos vándortábort, az ifjúság számára pedig több honismereti tábort szervezett, melynek célja műemlékeink állagának megőrzése és a honismereti nevelés. 1993-ban tizenkét alapítótaggal életre hívta a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságot (2007-től Társaság), melynek máig vezetője. 1994-ben megalapította a Partium című honismereti lapot, melynek felelős szerkesztője. 1997-ben elindítója és felelős szerkesztője a Partiumi füzetek könyvsorozatának. „Keresztapja” a Várszövetségnek, több kötetnek a társzerzője, több mint 300 tanulmány és publicisztikai írás szerzője, számos kitüntetés és szakmai elismerés birtokosa.

„Beszéljen cselekedetünk”

Az RMDSZ bihardiószegi szervezetének elnöke, tanácsosa és a helyi református egyházközség főgondnoka méltán érdemli meg az elismerést, hiszen lendülettel, hittel tevékenykedett és tevékenykedik ma is a közösségért, mondta Jakab Lászlóról laudációjában Kelemen Hunor szövetségi elnök. Mados Attila bihardiószegi polgármestertől megtudtuk: a helyi Közbirtokosság melegalakítása mellett Jakab László három helyi RMDSZ elnöki, és négy tanácsosi mandátummal büszkélkedhet, mialatt kezdeményezésére avatták fel a Széchenyi emléktáblát és jelentős részt vállalt a Kossuth szobor felújításának munkálataiban is. 1993 óta a Zichy gazdakör elnöke, ő szervezte meg első alkalommal a már hagyománnyá vált diószegi borversenyt. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének volt megyei elnöke, ez idő alatt az Ezüst kalász tanfolyamot is elvégezte. Jakab László egyházmegtartó szándékának köszönhető, hogy mindig gondoskodott olyan elöljárókról, tisztviselőkről, akik nem üres ígéretekkel, szépen megfogalmazott programbeszédekkel álltak az egyház elé, hanem a tenni akarás szándékával. 2006. október 31-én, a reformáció emléknapján letette megválasztott egyházközségi főgondnoki esküjét. Első gondnoki beszámolóját 2007-ben gyülekezete közösségében a következő gondolattal zárta: „beszéljen a jövőben cselekedetünk!” A díjazott személyek betartották ígéretüket, cselekedtek és nem csak beszéltek, ezért most mi beszélhetünk büszkén helyettük az ő munkásságukról.

Hasas János