Komoly aggályokat vetnek fel a kényszervágások

Beadvánnyal fordul az Érmelléki Gazdák Egyesülete a Prefektúrához, azt kérve, hogy sürgősen találjon megoldást az afrikai sertéspestis okozta gondokra.  A kényszervágások komoly aggályokat vetnek fel, véli Csomortányi István, az egyesület ügyvezető igazgatója.

Bihar megye három településén, Vedresábrányban, Albison és Érolasziban a teljes házisertés állományt levágatta a Bihar Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság, de mind maga ez a döntés, mind az eljárás komoly aggályokat vet fel. Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető igazgatója tegnap a témában tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az elmúlt időszakban összesítették az érintett gazdáktól érkező panaszokat, amelyeket hét pontban foglaltak össze, és ezt három kéréssel kiegészítve egy beadványt fogalmaztak meg a Bihar Megyei Prefektúrának címezve. Csomortányi István kifejtette, hogy a fertőzés terjedését figyelve megállapítható, hogy Bihar megyében is a vaddisznók terjesztik a kórt, hiszen az Érmelléken a faluszélen vagy az erdőszélén lévő gazdaságokban ütötte fel fejét a sertéspestis, illetve olyan gazdaságokban, ahol a sertéseket szabadon engedik, tehát azok érintkezésbe léphettek a vaddisznókkal.

Panaszok

Az egyesület a prefektúrának címzett beadványában kifogásolja azt, hogy az érmelléki gazdák semmilyen információt nem kaptak sem az illetékes hatóságtól, sem a prefektúrától, sem a polgármesteri hivataloktól arról, hogy miképpen védjék gazdaságukat a fertőzés terjedése ellen, annak ellenére, hogy a sertéspestis már tavaly júniusban felütötte fejét az ország észak-nyugati részén. Azt is nehezményezik, hogy a kárvallottak nem kaptak másodpéldányt a kényszerlevágás jegyzőkönyvéből, ami pedig a gazdák számára az egyetlen bizonyíték arra, hogy a hatóságok levágták az állataikat. Ezen jegyzőkönyvek hiányában csak még kérdésesebbé válik az, hogyan fogják kártalanítani a gazdákat. Az egyesület azt is szóvá teszi a beadványban, hogy a gazdák semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, hogyan fog lezajlani a kártérítés és arról sem, hogy mekkora összeget fognak kapni.

Egyes településeken olyan emberek végezték el a kényszervágást, akiknek semmilyen ez irányú képesítésük nincs, és akik ráadásul szidalmazták, fenyegették is a gazdákat, mondta Csomortányi, hozzátéve, hogy Albison videofelvétel is készült ilyen esetről. A gazdák beszámolóira hagyatkozva Csomortányi azt mondta, hogy ezek a kiképzetlen személyek, vagy legalábbis egy részük tulajdonképpen a szalacsi, a magyarkéci és a margittai Nutripork disznóhizlaldák alkalmazottai voltak. Ezek után felmerül a gyanú – fejtette ki az ügyvezető –, hogy a nagy sertésgazdálkodó cég érdeke az, hogy a fertőzési gócok, legalábbis hivatalosan, ne létezzenek, hogy feloldhassák a disznóknak a vágóhidakra szállítási tilalmát. Csomortányi István szerint feltételezhető, hogy a prefektúra drasztikus döntése mögött, hogy falvak teljes sertésállományát levágják, tulajdonképpen a nagy disznófarmok nyomásgyakorlása áll.

Polgári engedetlenség

Az ügyvezető elnök kiemelte, hogy az országos állat-egészségügyi ügynökség elrendelte azoknak a termőterületeknek a felégetését, amelyekkel kapcsolatba kerülhettek a vaddisznók, „csakhogy senki nem tudja, hogy ez mely területeket érinti, illetve azt sem, hogyan kell ezt a felégetést végrehajtani” – fogalmazott Csomortányi. Az ügyvezető különösen felháborítónak tartja az, hogy bár a megye északi részében szabadon kószálnak a vaddisznók, és az általuk okozott károkról az emberek hiába panaszkodnak már legalább tíz éve, a hatóságok semmit nem tesznek a vaddisznó-állomány kontroll alatt tartása érdekében, ehelyett a gazdák még a termőterületeiket is elveszíthetik. „Ma sem látjuk jelét annak, hogy a probléma reális megoldására helyeznék a hangsúlyt, és a vaddisznóállományt fésülnék át. Márpedig addig semmi garancia nincs arra, hogy ez a helyzet ne ismétlődjön meg más településeken” – jegyezte meg Csomortányi, majd leszögezte: „Ha nem találnak sürgős megoldást a problémára, akkor polgári engedetlenségre fogjuk biztatni a helyi gazdákat, ami odáig is eljuthat, hogy ne engedjék be a kertjükbe a hatóság embereit. Hiszen amíg nincs reális megoldás a problémára, addig miért kötelezik a gazdákat arra, hogy feláldozzák saját vagyonukat?!” – fogalmazott. Mindezeket figyelembe véve a gazdaegyesület azt kéri a prefektúrától, hogy időben tájékoztassa az érintetteket a sertéspestis-helyzetről és a farmok megóvásának a módozatairól; haladéktalanul intézkedjen a vaddisznóállomány ellenőrzéséről a megye északi részén lévő teljes vadászterületen; illetve határozzák meg és közöljék a gazdákkal a kártérítési összegeket és a kártérítési eljárást. Csomortányi megjegyezte, hogy a három napos minivakáció miatt az Érmelléki Gazdák Egyesülete csak hétfőn nyújtja be a Bihar Megyei Prefektúrának az említett beadványt.

Kiskirályok

A sajtótájékoztatón több újságírói kérdés is elhangzott. A Bihoreanul hetilap munkatársa azt kérdezte Csomortányitól, hogy van-e tudomása arról, hogy a felégetésre ítélt termőterületek tulajdonosai elkeseredettek, amiért a kukoricát nem vihetik a székelyhídi biomassza üzembe, mert oda csak az RMDSZ vezetői viszik a kukoricájukat. Erre válaszolva Csomortányi csak annyit reagált, hogy „a biomassza üzem egy pártberuházás.”

Az említett hetilap újságírója hangfelvételekre hivatkozva állította azt, hogy az érolaszi gazdák elmondták: Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere készakarva nem vette védelmébe őket akkor, amikor az állat-egészségügyi igazgatósággal tárgyalt, nem kérte, hogy csak a beteg sertéseket vágják le, és tette ezt azért, mert Érolasziban nem az RMDSZ-re szavaztak az emberek. Erre reagálva Csomortányi István elmondta: „Béres Csaba módszereit ismerve nem zárom ki ennek lehetőségét. A Székelyhídhoz tartozó öt falu közül Érolaszi az egyetlen, ahol az ellenzék általában több szavazatot kap, mint az RMDSZ. Úgyhogy én nem zárom ki azt, hogy van egy effajta antipátia, mert Érköbölkút és Hegyközszentmiklós hála Istennek megszabadultak a kényszerlevágástól. Valószínűleg Érolaszi is megmenekülhetett volna, ha valaki közbelép”. Végezetül kifejtette, hogy az Érmelléken a polgármesterek élet és halál urai. „Ha valaki nem áll szépen a polgármester előtt, akkor még az APIA-kérelem (a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség – szerk. megj.) igazolását sem kapja meg.”

Végezetül szintén újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a gazdaegyesület nem követeli senki lemondását, hanem azt kéri, hogy mindenki teljesítse a kötelességét.

Pap István