Megnyitották a megújult Csonkatornyot

A szalontai Arany János Emlékmúzeum megnyitása óta eltelt évszázad legjelentősebb munkálatának végéhez értek: hivatalosan is megnyílt a felújított Csonkatoronyban a kiegészült és átrendezett kiállítás.A költő születésének 200. évfordulóján, tavaly márciusban hirdették meg az Arany János-emlékévet, melynek méltó befejezésére került sor szerda délben a Csonkatoronynál: Áder János, Magyarország köztársasági elnökének jelenlétében átadták a kívül-belül felújított épületet, illetve az új, Honnan és hová című állandó kiállítást. A Csonkatorony udvarára biztonsági emberek által átvizsgálva juthattunk be, majd várakozhattunk az esemény kezdésére. Az elnök helikoptere 11.40 órakor tűnt fel a hajdúváros egén, pontosabban akkor láttuk meg a Csonkatorony épülete mellett elnézve, amint leszállt a labdarúgó pályára. Onnan érkezett az esemény színhelyére, Török László helyi polgármester kíséretében. A vendégek, meghívottak, sajtósok mind a nekik kijelölt helyet foglalhatták el, a megjelenteket Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke, mint a történések moderátora köszöntötte.

Kiváltság és felelősség

Elsőként a magyar és a román himnusz hangzott fel, majd a műsorvezető hosszasan köszöntötte a vendégeket, közöttük is elsőként Áder Jánost, majd Zákonyi Botondot, Magyarország romániai nagykövetét, a helyi és megyei elöljárókat, a restaurálásban és felújításban részt vett szakembereket. A mikrofonhoz először Meleg Vilmos színművészt, a Nagyváradi Filharmónia igazgatóját szólította, aki Arany János Örökség című versét szavalta el. Török László tartott ez után megnyitó beszédet. Hiszünk a gondviselésben, mert mi más lehetne a magyarázata annak, hogy ez a nap a helyünkön ért minket, kezdte mondandóját a polgármester. Hozzátette: ugyanez lehet a magyarázata annak is, hogy az ünnepség dátumát Budapesten éppen úgy állapították meg, hogy az március 14-re essen, arra a dátumra, amikor 412 évvel ezelőtt (1606-ban) Bocskai István fejedelem adománylevele által 300 hajdút telepített le Szalontán. Mindennek az lehet az üzenete, hogy a gondviselés kezében tartja a sorsunkat, vélte az elöljáró. Arany szellemisége belengi ezt a teret, hagyatéka nemcsak kiváltság, de felelősség is, munkássága irányt mutat egy egész nemzet számára, mondta Török László, aki köszönetét is kifejezte mindazoknak, akik részt vettek az elvégzett munkában.

Török László polgármester megnyitó beszéde után Csörsz Rumen Istvánt szólították a mikrofonhoz. Az irodalomtörténész ezúttal régizenészi minőségében Arany A világ című megzenésített versét adta elő, ennek érdekessége, hogy a zenét maga a költő szerezte, igaz, nem ehhez a költeményéhez. Arany János életét, munkásságát S. Varga Pál irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja idézte meg. Egyebek mellett megállapította: a költő nem fitogtatta, de őrizte a népi nyelvet. Bár Aranyt nem szoktuk például Kazinczy Ferenchez hasonlóan nyelvújítónak nevezni, de neki köszönhetjük, hogy a modern ember minden érzületét ki tudjuk fejezni szavainkkal. A költő kultusza a nemzet egyik összetartó ereje, munkásságára ma már egységesen tekintünk, nem kiemelve különböző nézőpontok szerint annak bizonyos részeit. Az említett kultuszban kiemelt helyet kap a Csonkatorony, melynek rendbetételére jó alkalmat adott a költő születésének 200. évfordulója, de a munka nem ért véget, az Országos Széchenyi Könyvtárban zajlik a könyvek és kéziratok restaurálása, zárta beszédét S. Varga Pál. Újra Csörsz Rumen István állt gitárjával a mikrofonhoz, most a Nemzetőr dalt adta elő, melyhez a dallamot 1874-ben Arany kottázta le, s mely gyakran fel is hangzik március idusán: „Süvegemen nemzetiszín rózsa, / Ajakamon édes babám csókja; / Ne félj, babám, nem megyek világra: / Nemzetemnek vagyok katonája.”

Óvták a hagyatékot

Az elvégzett munkálatok célja az Arany-hagyaték megőrzése volt, így a megszépült tárgyak megszépült környezetbe kerültek, mondta Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke, aki ezekkel a szavakkal Pröhle Gergelynek, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának adta át a szót. Az intézmény munkatársai oroszlánrészt vállaltak a 4 szintes kiállítás anyagának, illetve struktúrájának megújításában. Az igazgató múzeumavató gondolatai előtt köszönetet mondott azoknak a helyieknek, akik „sokszor mostoha körülmények között” óvták a hagyatékot. Ezeknek a körülményeknek a „határozott lépésekkel történt megváltoztatására” adott alkalmat a bicentenárium. Az igazgató példaértékűnek nevezte, ahogyan mind a magyar, mind a romániai hatóságok az ügy intézése mellé álltak, majd maga is több személyt is kiemelve mondott köszönetet ezért. A kiállítás immár a legifjabb nemzedéket is meg tudja szólítani, tette hozzá Pröhle Gergely, és erről nem sokkal később magunk is meggyőződtünk. Ezzel be is fejeződtek az ünnepi beszédek, azt a szervezőktől már korábban tudtuk, hogy Áder János nem fog beszédet mondani, ám, amint türelmesen mindenkit végighallgatott, rá hárult a feladat, hogy jelképesen megnyissa a kiállítást. Ez abból állt, hogy egy kulccsal kinyitotta a Csonkatorony ajtaját, majd a kulcsot neki átadó diákot maga előtt tessékelve belépett az épületbe. Az egybesereglettek mindebből már igen keveset láthattak, mert szűkös volt a hely, azt is elfoglalták a különböző híradóknak (román és magyar nyelvűeknek egyaránt) tudósító operatőrök.

Interaktív szint

A köztársasági elnök zárt körben (a sajtó kizárásával, csak az MTI tudósítója társulhatott) tekintette meg a megújult tárlatot, társaságában ott volt a már nevezettek mellett Szabó Ödön képviselő és Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke is. Amint végzett, a házigazdákkal a meghívottak részére tartott fogadásra ment. Az elnök távozása után megnyílt az ajtó bárki előtt. A lehetőséggel élve elsőként jártuk be az épületet, végigjárva a négy szintet, nemcsak a kiállítási tárgyakat nézve meg (személyes tárgyak, dokumentumok, arcképek, stb.), hanem a kiépített fűtési hálózat melegét is megtapasztalva. Visszatérve a Pröhle Gergely által elmondottakra: a negyedik szinten van az úgynevezett interaktív rész.

A fiatalokat, gyerekeket például olyan játékok várják, melyeknél párosítani lehet bizonyos verssorokat a költemények címeivel, ki lehet kockázni Edward királyt kíséretével, vagy éppen kirakósban megjelennek a Családi kör című költeményben szereplő állatok, a hozzájuk rendelt sorokkal. Szabad hozzáférésű internetes kapcsolat segíti azokat is, akik mondjuk a múzeumban, vagy a hajdúváros magaslati látképével a háttérben akarnak szelfizni és mihamarabb a közösségi oldalakon világgá repíteni a fotót, egyúttal reklámozva is a helyszínt – a jelszó mi is lehetne más, mint: Arany.

Bizonyára önök is jártak már olyan turistacélpontnál, ahol egy masina bizonyos érmére, emlékként, a látványosság jelképét préseli. A Csonkatoronynál ez is megtalálható, kicsit más formában: a kijáratnál olyan metszeteket helyeztek el, melyekről a szintén odakészített papírlapok és garfitdarabok segítségével Arany arcképe és/vagy a torony létképe satírozható le.

Patócs Júliától megtudtuk: a múzeum ezen a héten 10 és 18 óra között tart nyitva, utána a megszokott 10 és 16 óra között várják a látogatókat.

Rencz Csaba