Márton napi libabált rendeztek Nagyszántón

„Aki libát nem eszik, egész évben éhezik” állítja a Márton napi népszokás. E hagyományt pedig Nagyszántón, immár negyedik éve megtartják, és bizony a Márton napi libabálon egy vendég sem megy haza üres hassal. Az ünnepi estét Bátori Géza, Bors község polgármestere nyitotta meg.

A nagyszántói baráti társaság által szervezett négy éves hagyománnyal bíró Márton napi libabál, nagy népszerűségnek örvend, mind Bors községben, mind pedig a Nagyszántóról elszármazottak körében. A jegyeket olyan hamar elkapkodják, hogy aki nem gondolkodik időben, az bizony lemarad erről az eseményről. A bált megelőző egy hétben a szorgos szervezők aktívan neki látnak a készülődésnek, azért is teszik ezt, mert bizony 26 libát megtakarítani nem egynapos munka és még hol maradna akkor a többi tennivaló. Tapasztalatuknak köszönhetően viszont, minden dolgukat időben elvégezték, délutánra már a terem is díszben állt, várva a bálozni akarókat. Az este nyolcra meghirdetett nyitásra sokan érkeztek, fél kilenckor már szinte mindenki elfoglalta helyét, a zenészek pedig már javában húzták a nótát. A szépen megterített asztalokon minden vendég számára egy-egy papírból hajtogatott libával is kedveskedtek. De ne csak holmi egyszerű dologra gondoljon itt a kedves olvasó, mert bizony azok az origami libák elismerésre méltóak voltak. Amint megtudtam, az egyik főszervező házaspár unokája készítette a nyár közepe óta, folyamatosan és közel 150 darab készült el belőle. Az estét Bátori Géza, Bors község polgármestere nyitotta meg, aki üdvözölte a vendégeket és köszönetet mondott a szervezőknek fáradságos munkájukért, akik évről évre nem múló lelkesedéssel vágnak bele a liba bál megszervezésébe. Majd Fábián Tibor, nagyszántói református lelkipásztor is köszöntötte a bálozó vendégekhez. Beszédét Márton püspök legendájának ismertetésével kezdte, majd néhány, e jeles naphoz kötődő népszokást elevenített fel. Például azt, hogy ilyenkor rendszeresek voltak a bálok, amelyek mindig nagy lakmározással jártak, vagy például, hogy ezen a napon nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert az a jószág pusztulását okozta. „De találtam, egy nekem is nagyon tetsző szokást- mondta a tiszteletes úr – mégpedig, hogy szokás volt a liba húsából vinni a papnak, főleg a hátsó részéből, innen is az elnevezés „püspökfalat”.

Finom ételek

Az asztali áldás után pedig megkezdődött a Márton napi liba bál vacsorája, ahol egymást követve finomabbnál-finomabb ételek kerültek terítékre: liba leves, ludaskása töltött libanyakkal, sült libacomb burgonyapürével és a végén finom házi sütemények. Közben a teremben kellemes zene szólt és ezután következtek csak a meglepetések. Molnár Júlia a nagyváradi Szigligeti Színház kiváló színésznője szórakoztatta a közönséget, több ismert operett slágerrel, amit a közönség sokszor együtt énekelt az előadóval. Sőt még táncra is invitálta a nagyérdeműt. A teremben többen is jeles alkalmakat ünnepeltek, így a nagyszántói baráti társaság egyik tagját, név szerint, Mihut Katalint, tortával és egy csokor virággal köszöntötték 50. születésnapja alkalmából. De nagyon kedves pillanat volt, az is, amikor Kiss Csabát és feleségét, Tündét 25. házassági évfordulójuk alkalmából köszöntötte családja. Sőt egy másik házaspár, Pintér Sándor és felesége a 35. házassági évfordulójukat ünnepelték. A báli forgatag közben táncolt és szórakozott és sok-sok tombolát vásárolt. Az elmúlt évekhez hasonlóan, fődíjként egy libát majd egy kacsát lehetett megnyerni. De mellette sok más nyeremény is gazdára talál. A tavalyi évhez hasonlóan ismét Borsra kerültek ezek a nyeremények: a kacsát Kupás Tibor és családja nyerte meg, míg a libát Kovács Ferenc és felesége vihette haza. Természetesen a tombolasorsolás után a bál még nem ért véget, a bálozok tovább rophatták a táncot és a Happy End zenekar kivilágos virradatig húzta a talpalávalót.

Csiger (Máté) Krisztina