Soha nem látott jégverés Élesd környékén

A Péter-Pál napi ítéletidő sokáig kellemetlen emlékként marad fenn az Élesd környékiek emlékezetében. Még a 70–80 éves korosztály sem emlékszik ilyen vagy ehhez hasonló természeti csapásra.

Június 29-én 13.15 óra körül a gyanúsan sötét fellegek dél-nyugat felől közelítették meg a Sebes-Körös menti várost. A nagy viharra utaló szokásos jelek (villámlás, dörgés) most elmaradtak. 13 óra 25 perc tájékán egy szélvihart követően mintha egy óriási, jéggel teli tartályt nyitottak volna meg felettünk, és elkezdődött a meteorológusok által száraz jégesőnek nevezett természeti csapás.

Az ítéletidő csak 5 percig tartott, de ez a rövid idő valahogy véget nem érőnek tűnt… Az emberek pánikba estek, s úgy érezték, teljesen tehetetlenek és kiszolgáltatottak a természet erejével szemben. Csak abban reménykedhettek, hogy a vihar mielőbb elvonul. Egy átlagos jégveréssel szemben a mostaniban az volt a rendkívüli, hogy a lezúduló jégdarabok 10–15%-a tyúktojás nagyságú, azaz kb. 40 mm átmérőjű volt. Ezzel magyarázható, hogy a legnagyobb károk az épületek tetőzetében és az utcákon parkoló autókban keletkeztek.

Károk és sérültek

A természeti csapás elhárítását személyesen felügyelő Kajántó Pál élesdi alpolgármester kérésemre elmondta: „Az ítéletidő epicentruma a közigazgatásilag Élesdhez tartozó közeli Tinód (Tinăud) faluban volt. Itt több lakóházon a tetőcserepek felét összetörte a jég, és a személyautókat is itt érte a legnagyobb kár. Élesden szinte minden lakóházon volt 40–50 darab törött tetőcserép. Egy fa kidőlt, két letört ág pedig parkoló autókra esett. A betört ablakú és behorpadt karosszériájú autók száma mintegy 200 körülire tehető. Összesen 8 személy sérült meg, közülük ketten kórházi ellátásra szorultak. Érdekes, hogy a személyi sérülések zöme a városi strandon történt, ahol a medencékben fürdőzőknek már nem volt idejük elhúzódni a jégeső elől. Őket fejsérülés miatt kellett elsősegélyben részesíteni.”

A csütörtök délután a törött cserepek cseréjével telt, pénteken és szombaton pedig sürgősen sort kellett keríteni a növényvédelemre is. Mint ismeretes, jégverés után a másodlagos károkat (gyümölcs- és fürtrothadás, a sebfelületek fertőzése) mielőbbi permetezéssel csökkenthetjük. Ebben a kritikus helyzetben réz hatóanyagú szert (Cuproxat FW 0,5%-os, Champion 50 WP 0,3%-os, vagy Rézoxidklorid 50 WP 0,4%-os, ill. bordói lét) javasoltam a tanácsomat kérőknek. A réz összehúzza a szöveteket és nem engedi megfertőződni a növény épen maradt részeit. A szürkepenészre a jól bevált Topsin 70-WDG használatát javasoltam.

Homonnai Gábor