Hagyományőrző népünnepély volt Diószegen

Kuruc népünnepélyt tartottak szombaton Diószegen, melyre a határ mindkét oldaláról érkeztek hagyományőrzők. Az alkalmat a helyi Bóné András kurucezred megalakulásának 5. évfordulója adta.Az ünnepség szombat reggel Biharon kezdődött, ahol megkoszorúzták a református templomkert falának külső részén lévő, az 1704. január 7-én hősi halált halt kuruc vitézek emléktábláját (Löffelholz ezredes 7-ről 8-ra virradó éjszaka támadta meg a bihari földvárban Jármay Ferenc kapitány vezetésével állomásozó szabadságharcos kurucokat - szerz. megj.). A diószegi templomban 10 órakor kezdődött ünnepi istentisztelet a hagyományőrzők bevonulásával, majd Bara László tiszteletes, egyházmegyei főjegyző hirdette az igét Pál apostol a rómabeliekhez írt leveléből vett idézet alapján, egyebek mellett kifejtve: életünkben az egyetlen fontos dolog az Isten által munkált szeretet. Ebben látta a hagyományőrzés fontosságát is, mert szerinte annak üzenete, hogy egymást nem csak szóval, de tettekkel kell szeretni. A közösség értékének nevezte a hagyományőrzést, melyben kiemelkedő szerepet játszik Gellért Gyula ny. diószegi lelkész és esperes (a minapi ünnepség mozgatórugója is), aki a további események moderálását is ellátta. Előbb Mados Attila polgármester köszöntötte a megjelenteket, példaértékűnek nevezve a hagyományőrzők köszönési formáját (Erőt, tisztességet!), úgy vélve, hogy a fiataloknak is tartást adhat, ha részt vesznek ilyen eseményeken.

Bemutatkoztak a csoportok

A továbbiakban röviden bemutatkoztak a meghívást elfogadott csoportok: a tarpai, a kisvárdai, a Hajdú Bihar megyei, a bagaméri, a rákóczifalvi hagyományőrzők, a helyi Bóné András és a hegyközszentimrei Vay Ádám kurucezred, illetve a Vitézi Rend tagjai. A tépei és derecskei tagokból álló Kék Kálló citerazenekar biharországi népdalcsokrot, illetve erdélyi és csallóközi népi dallamokat szólaltatott meg, utánuk a debreceni dr. Nagy Attila főorvos a szabadságharcok nemzetnevelő hatásáról értekezett, főként azok irodalomban való visszatükröződését emelve ki. Utóbbit mintegy alátámasztotta Meleg Vilmos színművész, a váradi Filharmónia igazgatójának verses összeállítása, amit ugyanilyen lelkületű zenés produkció követett, de azt már a házigazda egyházközség fiataljai adták elő. A Himnusz éneklése után a templomkertben folytatódott az ünnepség, ahol Bocskai István fejedelem mellszobrának vigyázó tekintete alatt és a hagyományőrzők díszsorfala előtt dr. Szabó József újszülöttgyógyász, helytörténész tartott a tőle megszokott alapos, részletekre is figyelő, ám a hallgatóság türelmével nem visszaélő terjedelmű előadást Bóné András kurucainak bihardiószegi győzelméről, ami után a hagyományőrzők megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc és Bóné András közös, a templom külső falán lévő emléktábláját.

Holland vendégek

A Zichy kastélykertbe vitt tovább az esemény fonala, ahol Gellért Gyula mondott beszédet, leszögezve: a kuruc hagyományőrzés = nemzetnevelés magas szinten. (Hogy ezen mit értett, azt egy külön interjúban kifejtette lapunknak, erre visszatérünk.) A helyi Szömörce néptánccsoport előadása után a hajdúsámsoni Piroska János tartott korabeli fegyverbemutatót. Ezen visszaköszöntek azok a fából készült, de elektromos úton patronokkal hanghatást előidéző puskák, melyeket régebben a nyúzóvölgyi csataimitáción megismertettünk. A bemutató üde színfoltja volt, hogy azon lelkesen vettek részt azok a hollandiai fiatalok, akik a helyi egyházközség vendégei, és akik ezen kívül még sok, számukra olyan érdekes élménnyel gazdagodtak, ami számunkra a mindennapjaink része (ennek részleteire is visszatérünk). A továbbiakban Gellért Gyula kiosztotta az emléklapok mellett azt a kuruc rendszabályzatot, mely négy nagy fejezetben rögzíti a tábori / katonai élet legfontosabb tudnivalóit, mintegy erkölcsi  és életviteli fogódzót adva. Nem is maradt más hátra, mint a csoportképek elkészítése, illetve, mivel már jócskán benne jártunk a délutánban, az ebéd elfogyasztása, a vendéglátók nagyjából 180 - 200 főre főztek. Közben a Zichy kastélyban berendezett múzeumot is meg lehetett látogatni, a kultúrházbeli terített asztalok mellett pedig nótaszó is csendült.

Rencz Csaba