Leventeház Biharfélegyháza központjában

Falusi jellegében meghagyott, felújított porta áll Biharfélegyháza központjában, az országút mellett. Leventeház, emlegetik a helyeik. De mit is jelent ez?

Akik részt vettek a minap a Biharfélegyházán tartott hagyományőrző aratási ünnepségen, azok az úgynevezett leventeházhoz is ellátogathattak. Ez nem volt nehéz, hiszen a Teleház (mely már régóta táborozások, gyerek és közösségi foglalkozások révén ismert megyeszerte) udvara össze van nyitva ennek udvarával, ezzel mintegy összekötve a főutcát is a párhuzamos utcával. De mi is ez a "leventeház", kiről / miről kapta a nevét és mivégre hozták létre? Ezt kérdeztük Kerecsenyi Imre alpolgármestertől, illetve Szabó Ella tanítónő-lelkészfeleségtől, utóbbitól annak okán, hogy az ingatlan(ok) a református egyházközség tulajdonában vannak (Szabó Zsolt tiszteletes nem lehetett jelen az eseményen - szerz.megj.).

A leventék története

Lapunk olvasói már ismerhetik a történetet, hiszen rendszeresen beszámolunk a világháborúk és a kommunizmus helyi áldozatai tiszteletére 2008-ban avatott turul madaras emlékműnél tartott megemlékezésekről és annak kapcsán róla: 1944-ben

Tiszacsegére vezényelt biharfélegyházi leventék, megelégelve az értelmetlen távollétet, hazafelé tartottak a legrövidebb úton, amely Nádudvar határán vezetett keresztül. Októberben kisebb–nagyobb csapatmozgások történtek a harcoló felek részéről a térségben, 9–én Nádudvar német katonai megszállás alatt volt, de Mihályhalma környékén szovjet lovas előőrsök Sárrétről Tiszacsege irányába tartottak. A Sáros-ér közelében lévő Mészáros tanyán a 19–22 év körüli fegyvertelen fiúk a gazdasági épületek között, és a mellette álló gulyakútnál pihentek. Német repülőtámadástól megfutamított, és visszafelé tartó orosz katonák észlelték a csoportot. Mintegy 50 lovas a tanyaépületek közé vágtatott, minden felszólítást mellőzve géppisztolyaikkal lekaszabolták a megriadt menekülőket, majd a csoport továbbállt Püspökladány felé. Összesen 22 halott és 3 sebesült maradt a helyszínen, akiket a környékbeli lakosság igyekezett ellátni. Az elhunytak között 13 biharfélegyházi levente volt.

Meghagyták jellegét

Mint megtudtuk, a szóban forgó ingatlan az egyik odamaradt levente, Sajti Sándor családjáé volt. Miután a szülők kihaltak, a ház mintegy három évtizedig lakatlanul állt, bár nem mindig kihasználatlanul. Régi terv volt, hogy hasznosítsák, ami az után sikerült, hogy a református egyházközség megvásárolta. A minap meggyőződhettünk róla, hogy a felújítás nagyszerűen sikerült: meghagyták tornácos-falusias jellegét és hogy mást ne mondjunk, működő kemencéjében készült az aratási ünnepségen kínált lángos. A ház első részében az elesett leventéknek állítanak emléket a még fellelhető személyes tárgyak, korabeli eszközök összegyűjtésével, kiállításával, a hátsó részben kisebb közösségi eseményeknek helyet adó terem van.

 Az elesett leventék

A Nádudvarnál életüket vesztett leventék: Csömpe Sándor, Daróczi Bálint, Fejes József, Kerekes Géza, Kelemen Sándor, Marjai Albert, Molnár Géza, Oláh István, Rácz Károly, Rézműves Imre, Sajti Sándor, Simon Gábor, Walter Ferenc. Az ő neveiket is őrzi a 2008-ban avatott emlékmű.

Rencz Csaba