Hazaszeretetünkre büszkén, erős reménnyel

Vasárnap délben tartottak megemlékező ünnepséget az 1848-1849-es szabadságharc és forradalom kitörésének évfordulója alkalmából Érsemjénben. Az ünnepi műsor után megkoszorúzták Kazinczy Lajos kopjafáját.

A Fráter Lóránt Művelődési Központban a helyi Kazinczy Ferenc Általános Iskola diákjai álltak először színpadra, hogy bemutassák a Kiss Ilona és Baghiu Mónika tanárnők vezetésével betanult verses-zenés műsorukat. Ez természetesen alkalomhoz illő volt, olyannyira, hogy alulírott véleménye szerint jól tükrözte: annak idején a forradalmi ifjak is törekedtek a világ megújítására, így ebben a műsorban is megfért egymást mellett, sőt kiegészítette egymást például a Kossuth-nóta és a Republic együttes Ezt a földet választottam című dala. Az ünnepi beszédek sorát Balazsi József polgármester nyitotta, egyebek mellett hangsúlyozva: ezt az ünnepet minden rendszer és a legkülönbözőbb világnézetű emberek is mindig sajátjuknak érezték, érzik. "Bárkié a dicsőség, a hazáé a haszon", idézte Petőfit, hozzátéve: ha erősen él bennünk egy szebb jövő reménye, együtt képesek vagyunk méltóaknak lenni a 48-as forradalmárok örökségéhez.

Hűség, erő

A megyei RMDSZ-szervezetet Borsi Lóránt ügyvezető alelnök képviselte, aki nem is titkolta, mennyire kötődik élete egy korábbi részének színteréhez, Érsemjénhez. Úgy vélte: sok település igyekszik mintegy felnőni az érmelléki község szintjére, ahol nem csak az infrastrukturális fejlesztésekre, de a szellemi és kulturális élet erősítésére is hangsúlyt fektetnek. A hűséget és az összefogásban rejlő erőt emelte ki az erények közül, mely az egész nemzetre is jellemző, kezdve onnan, hogy a magyarság erejét és hűségét mindig latba vetve Európát is védte, napjainkban is. Csáki Márta református és Nagy János római katolikus lelkészek is a szülőföld szeretetét, illetve a szabadság utáni vágyat, mint az emberek legalapvető vágyát hangsúlyozták beszédeikben.

Előre magyarok

Ezt követte az Ezüstperje néptánccsoport műsora. Ez az Előre katonák, előre magyarok címet viselte, a néptáncot vers-betétek egészítették ki az erőteljes generációs megújulás útján lévő csoport részéről. Az ünnepség a Himnusz éneklése után a Kazinczy parkban folytatódott, ahol a tizenötödik aradi vértanúként emlegetett Kazinczy Lajosnak (1820-1849) a kopjafáját koszorúzták meg az önkormányzat, az RMDSZ, a két egyház és az iskola képviselői. A megemlékezés a Szózat éneklésével zárult.

Rencz Csaba