Bihar hírei

2015.07.29. 14:25

Mi lesz veled, körtvélyesi dinnye?

Elkeseredettek az emberek Érkörtvélyesen: a dinnyéjéről híres faluban évek óta romlik a terméshozam, idén pedig egyenesen kétségbeejtő. A Dinnyefesztivál azért nem marad el, de nem lesz az igazi...

Elkeseredettek az emberek Érkörtvélyesen: a dinnyéjéről híres faluban évek óta romlik a terméshozam, idén pedig egyenesen kétségbeejtő. A Dinnyefesztivál azért nem marad el, de nem lesz az igazi...

Évekkel korábban számos alkalommal beszámoltunk az érkörtvélyesi dinnyetermesztésről, arról, hogy a talaj adottságainak (és persze az emberek odafigyelésének) köszönhetően különleges íze van az ott termett gyümölcsnek, nem véletlenül van keletje Szatmártól Váradig a piacokon. A minap rossz híreket kaptuk a körtvélyesi dinnyéről, melyek sajnos beigazolódtak... Aki csak elhalad a falu határában az országúton, annak nem tűnik fel semmi, hiszen 4 -5 standnál lehet most is kapni a dinnyét. "Azok tudnak jó árut kínálni, akik a csepegtetős módszerrel gazdálkodnak", tudtam meg Erdei Tibortól, akinek kilátogattunk a Balázsi tanya mögötti dinnyeföldjére. Megtudom, hogy a faluban 80-100 család foglalkozik dinnyével, közülük talán 7-8 használja az említett csepegtetős módszert. A gazdálkodók 60-80 hektáron tettek dinnyét (évekkel korábban ez még 180 is volt), rendes körülmények között 70 ezer kg/ha a termés, most 10 ezer ha lesz, azzal sem lehet büszkélkedni. Az ok az időjárás alakulásában rejlik: kevés volt az eső, 2-3 centinél nem ment lejjebb a nedvesség a homokba, ráadásul jégverés is sújtotta az akkor ökölnyi dinnyéket.

Perzselő homok

Az, aki mindent meg akar adni a földnek a jó termésért, az akár 5000 euró/ha költségre is számíthat, beleértve a vetőmagot, szántást, vetést, műtrágyázást, permetezést, a csepegtetéshez szükséges vezetékeket, kutat (amit évente fúrni kell, a vetésforgó szerint vándorolva). Volt esztendő, amikor 18 ezer lejt is hozott a termés, amiből 10 ezer haszon volt, nem véletlen, hogy azokban az években sok új autó jelent meg a körtvélyesi utcákon. Mostanában azonban egyre siralmasabb a helyzet, idén "mínuszba jönnek ki" a gazdák. Beszélgető partnerem Nagy István polgármesterrel együtt, aki velünk tartott, meg is mutatja, milyen száraz a homokföld, pedig előző nap esett. A talaj szintjén tűző napsütésben 60 Celsius fokot is mértek, még a kerülő kutyája is vonyítva menekült a lábát égető homokról. De milyen az a csepegtetős módszer? Ezt már Oláh Sándor pár száz méterrel odább lévő parcelláján tudakolom meg. A fiatal gazdálkodó nem engedhet meg magának a fent említett költségeket, de így is komoly a megpróbáltatás. Egy bérelhető speciális gép hektáronként 500 lejért képezi ki azokat a befóliázott sorokat, melyekbe bekerül a műanyag vízvezeték, melyekből a 15-20 centi távolságokban lévő lyukakból csepeg a víz, állandóan nedvesen tartva a talajt.

Több támogatást

Locsolni április végétől a szezon zárultáig, tehát hónapokon át kell, akkor is ha esik, hiszen a fólia nem engedi át az esővizet. A dinnye termesztésében 80% szerepe van a szerencsének, mondta Oláh Sándor - és ez a szerencse idén nem tartott a körtvélyesiekkel. A gazdálkodók és az elöljáró egyhangúan mondják: az állam jobban támogathatná a gazdálkodókat, kiemelten azokat, akik hagyományos kultúrákat termesztenek. Már az is nagy segítség lenne számukra, ha eltörölnék a dinnyére kivetett adót. A piacon 1,5 lejért adják a termést, a nagybani felvásárlók 0,8 lejt adnak érte, utóbbiért nem érdemes megtermelni, az 1 lej a vízválasztó. Az emberek korábban lefoglalták a szatmári, nagyváradi, nagykárolyi piacok asztalait, most sorra mondják vissza azokat, nincs mit vinni, teszi hozzá Nagy István.

Dinnyefesztivál azért lesz

Mi lesz az augusztusban esedékes Dinnyefesztivállal? Megtartják (augusztus 8.-9.), szögezi le a polgármester, de idén biztos keserű szájízzel, hiszen nem sok okuk van az ünneplésre az embereknek. Még az is megeshet, hogy venni kell dinnyét a fesztiválra, miközben régebben akár 60 gazda is támogatta a faluünnepet - ez még viccnek is rosszul hangzik. Az emberek elkeseredettek, fogadkoznak, hogy többet nem foglalkoznak dinnyével. De akkor mivel? - fogalmazódik meg a kérdés, miközben felsült kukoricaföldek, kiszáradt legelők mellett autózunk. Csak remélni tudjuk, hogy a körtvélyesi dinnye illetve dinnyetermesztők túlélik az ínséges időket...

Rencz Csaba

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!