Már szimulációs gyakorlatok folynak a román megyei kormányintézmények jövendő működéséről

A romániai minisztériumokban már szimulációs gyakorlatokat tartanak, azt modellezendő, hogyan működnek majd a regionális szintűre redukált megyei kormányintézmények – értesült a Mediafax román hírügynökség.

Az erdélyi Krónika pénteki számában emlékeztetett, hogy Traian Basescu államfő még két héttel ezelőtt beszélt arról: amennyiben az őt támogató Demokrata-Liberális Párt (PDL) koalíciós partnere, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem fogadja el az általa javasolt közigazgatási reformot (amelynek keretében a jelenlegi fejlesztési régiók nyolc óriásmegyévé alakulnának, oly módon, hogy Hargita és Kovászna megye megtartaná önállóságát), akkor az eddigi 41 megyében működő intézményeket (igazgatóságokat, ügynökségeket, felügyelőségeket, stb.) alakítják át.

Ezek az intézmények az átalakítás nyomán csupán a fejlesztési régiók központjában maradnak meg, a többi megyeszékhelyen működő eddigi kormányügynökségek és igazgatóságok pedig alacsonyabb szintű intézményként működnek tovább, csökkentett létszámú munkaerővel.

Az átalakítás nyomán regionális felügyeletek és igazgatóságok jönnek létre. Így például a Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Máramaros és Beszterce-Naszód megyét magában foglaló Északnyugat fejlesztési régióban minden kormánynak alárendelt intézmény székhelye a Bukarest által régióközponttá kinevezett Kolozsváron lenne, míg a székely megyéket magában foglaló régióé Gyulafehérváron.

A megyeszékhelyeken megmaradó, "lefokozott" egykori igazgatóságok személyzetét drasztikusan csökkentik, így nem lesz szükség könyvelési, jogi és humánerőforrás-osztályra sem. Jelenleg a 41 megye mindegyikében mintegy negyven ilyen igazgatóság vagy felügyelet működik, az átalakítás több ezer munkahely megszüntetését jelenti. Az intézmények átszervezésére vonatkozó koncepciót szeptemberig kell kidolgoznia a kormánynak, a kormánykoalícióban várhatóan ekkor tárgyalnak újra a közigazgatási átszervezésről - írja a lap.

A Krónika pénteki vezércikkében "hátsó ajtós reformnak" nevezi ezt az elképzelést. "Tulajdonképpen mindegy is, hogy hivatalosan is összevonják a jelenlegi megyéket, vagy sem, hiszen az intézményrendszer már amúgy is a megamegyés szisztéma szerint működik majd, vagyis például Nagyváradnak Kolozsvárról, Csíkszeredának meg Gyulafehérvárról mondják meg a tutit – merthogy Bukarest ezt így akarja" - írja a kommentátor.

Ettől függetlenül a hagyományos megyehatárok még megmaradhatnak, de a megyék szuverenitásának egy része odalenne - teszi hozzá. Hiszen igaz ugyan, hogy az eddigi igazgatóságok alárendelt fiókkirendeltségként megmaradnának, de a nagyobb horderejű döntések minden bizonnyal a "régióközpontokban" születnének meg - olvasható a cikkben.

A mostani, hátsó ajtón becsempészni kívánt átalakítás viszont felülről erőszakolt tervezet, amely nem kevésbé veszélyes, viszont alattomosabb, mint a konkrét határátrajzolás - véli a cikk írója. Szerinte ezért résen kell lenni, és továbbra sem szabad engedni, hogy a reformot azok megkérdezése nélkül ültessék gyakorlatba, akiket a leginkább érint.