Hallgassa élőben!
2021. 07. 29. 06:30 | jegyzet@mediaworks.hu

Hosszú Katinka nem fogja a szívébe zárni Tokiót. Hadd ne magyarázzuk, miért! Aranyért, sőt aranyakért jött, de még csak érem sem jut neki.

S még valamit el kell szenvednie. A szurkolók pedig őt nem zárják a szívükbe. Jelentős felháborodást váltott ki ugyanis, hogy ugyanazt eljátszotta, amit öt éve Rio de Janeiróban. Benevezett rá, az előfutam előtt mégis visszalépett a 200 méteres pillangóúszástól, merthogy másnap nem akart a 200 vegyes döntője előtt ebben a számban elődöntőt úszni.

Csakhogy a helyzet annál bonyolultabb, mint hogy Hosszú Katinkának szabad-e egy órán belül két kemény futamot vállalnia. Azzal, hogy a 200 pillangóra benevezett, elvette a lehetőséget egy magyar úszótól, hiszen nemzetenként egy számban csak ketten indulhatnak. Rióban Hosszú mellett Szilágyi Liliána, most Tokióban a szám világbajnoka, Kapás Boglárka a másik magyar résztvevő. S akárcsak 2016-ban, idén is Jakabos Zsuzsanna a harmadik a hazai rangsorban, akkor is, most is olimpiai A szinttel. Tokióban ráadásul egyetlen szám maradt neki, a 4 × 200 méteres gyorsváltó. Miért baltázik ki Hosszú Katinka másodszor is Jakabossal, és miért asszisztál ehhez Sós Csaba szövetségi kapitány? Ez a kérdés sokakat foglalkoztat, s bizony a háromszoros olimpiai bajnoknő kapott hideget-meleget az internetes térben.

Hosszú Katinka eme döntése gőgös, önző jellemre utal – szerdán aztán megmutatta az emberi arcát. Miután csupán hetedikként ért célba a 200 vegyes döntőjében, nem futamodott meg, nem távozott dühösen, megkerülve az újságírókat, mint egy nappal korábban, hanem őszintén elmondta, mit érez. Hogy nem tudja, mi a baj. Mindent megtett azért, hogy jól szerepeljen az olimpián, mégsem megy neki az úszás. Akkor sem, ha erőlködik, és akkor sem, ha megpróbál lazán tempózni. Az egész nyilatkozat olyan volt, mint egy vallomás. Egy háromszoros olimpiai bajnok, a közösségi médiát tudatosan használó sportoló, sőt közszereplő mindennap persze nem tárulkozhat ki, Hosszú Katinka most mégis megmutatta, s nem szerepet játszva, hogy igenis van lelke.

Lehullt az álarc a kemény Iron Ladyről, amelyet nyilván önvédelemből visel.

Ott állt előttünk a vereségre is született sportoló, az esendő ember.

S amennyire keserű, legalább annyira biztató volt, ahogy a gondolatait zárta. „Így nem tudom abbahagyni” – jelentette ki. Eddig magától értetődően gyűjtötte a címeket, ezentúl minden éremért meg kell küzdenie. Mostantól szurkolhatunk neki igazán.

Címkék