Európai Bizottság: néhány igazságügyi törvénymódosítás továbbra is aggodalomra ad okot Romániában

Agerpres

A jogállamiság helyzetéről szóló, tagállamokra lebontott éves jelentést szerdán hozták nyilvánosságra Brüsszelben. A dokumentum felidézi, hogy Románia 2007-es uniós csatlakozása óta az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) révén követték nyomon az ország igazságügyi reformjait és korrupcióellenes törekvéseit.

A jelentés szerint a felső szintű ügyészségek élére történt közelmúltbeli kinevezések az ügyészi tevékenység hatékonyságát növelhetik, ugyanakkor viszont az idevágó törvények várt módosítása késlekedik a COVID-19 járvány, illetve a közelgő parlamenti választások miatt.

Ugyanakkor továbbra is érvényben vannak olyan intézkedések, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét veszélyeztetik, például működik a speciális ügyészi osztály, amelynek kimondott feladata a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálása. Ezek az intézkedések nemcsak bizonytalanságot keltenek az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban, hanem negatív hatással lehetnek az igazságszolgáltatási rendszer humánerőforrás- állományára is – olvasható a jelentésben.

Korrupció

A beszámoló szerint Romániának átfogó korrupcióellenes stratégiai kerete van, amely helyi és országos intézmények részvételére épül. A 2017-2019-ben tapasztalt megtorpanás viszont az elmúlt évtized megvalósításai dacára is kérdésessé teszi a korrupcióellenes reform tartósságát. Még ha a jelenlegi politikai kontextus kevesebb szembenállást is eredményez, a kulcsjelentőségű intézményeknek kihívásokkal kell szembenézniük, és ez kihat a jogi keret megalkotására, de az intézmények kapacitására is – figyelmeztetnek az EU illetékesei.

A dokumentum szerint a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv jelenlegi módosításai növelik a bizonytalanságot a korrupcióellenes jogi keret hatékonyságával kapcsolatban, ezért politikai és jogi megoldásokat kell találni, amelyek megfelelnek az alkotmánybíróság döntéseinek.

A kormány – az országos korrupcióellenes stratégia révén – bebizonyította, hogy elkötelezett a korrupció megelőzése mellett. A jelenlegi kabinet nyitottnak mutatkozik a vitatott intézkedések visszavonására, és ennek érdekében tárgyalásokat is folytat az igazságügyi és politikai illetékesekkel, ugyanakkor viszont azt is jelezte, hogy a mostani parlamenti összetétel nem teszi lehetővé a mélyreható reformok megvalósítását. A kormány szerint a parlamenti választások előtt ezekre a reformokra kevés a kilátás.

Igazságszolgáltatás

A jelentés kitér arra is, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének lakossági megítélése alacsony, és ennek az a legfőbb oka, hogy a lakosság úgy véli: a kormány vagy a politikusok nyomást gyakorolnak az igazságszolgáltatásra, vagy befolyásolják annak tevékenységét.

Az igazságszolgáltatásban dolgozókra való nyomásgyakorlás egyik eszköze lehet a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményekkel foglalkozó speciális ügyészi osztály, amely a számos kritika ellenére továbbra is működik, noha az utóbbi időben kevesebb kivizsgálást kezdeményezett. Kérdéseket vet fel a főügyészségek élére kinevezett vezetők kinevezésének módja is: az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyészét ugyanis a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) pozitív véleményezése után bízták meg a tisztséggel, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) főügyészét viszont már annak dacára is kinevezték, hogy az illető személyről negatív véleményezést adott ki a CSM – áll a dokumentumban.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus értelmében a főügyészek kinevezésekor 'szilárd és független' eljárást kell alkalmazni, és hogy fenntartható megoldást jelent, ha tekintetbe veszik a Velencei Bizottság által támogatott megoldást.

Az Európai Bizottság emlékeztet, hogy Laura Codruţa Kövesi volt DNA-főügyész leváltásának körülményeit az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is megvizsgálta, és azt állapította meg, hogy Románia megsértette a tisztességes eljáráshoz, illetve a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezménye biztosít.

Csökken az igazságszolgáltatási rendszer humánerőforrás-állománya: 2019-ben a bírói állások 12%-a és az ügyészi állások 20%-a nem volt betöltve. A helyzet tovább romolhat, ha érvénybe lép a bírák új korengedményes nyugdíjrendszere – figyelmeztet a jelentés.

Az ügyiratcsomókat általában hatékonyan oldja meg a romániai igazságszolgáltatás, 2018-ban például 2017-hez képest kissé csökkent az alapfokú eljárások időtartama a polgári és kereskedelmi perek esetében, de a közigazgatási perek esetében nem történt változás. A humánerőforrás-állomány csökkenéséhez vezető törvények azonban azt eredményezhetik, hogy Románia nem lesz képes csökkenteni a bírósági eljárások időtartamát – olvasható még a brüsszeli jelentésben.