A románok és magyarok közötti bizalmatlanság lebontását szorgalmazták

A románok és magyarok közötti bizalmatlanság lebontását szorgalmazták egy péntek este tartott kolozsvári román nyelvű pódiumbeszélgetés résztvevői.

MTI

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy vélte: Erdélyben olyan egyensúly alakult ki a románok és magyarok között, amely könnyen törékennyé válik. Példaként az 1990-es véres marosvásárhelyi román-magyar összecsapást és az úzvölgyi katonatemetőnél júniusban kialakult helyzetet említette.
A politikus úgy vélte: sok olyan probléma van, amelyeket a románok és magyarok őszintén soha nem beszéltek meg. Bizalmatlanság jellemzi az emberek, a közösségek viszonyát, mely a megértés hiányából fakad, és ez az együttműködést is akadályozza. Együttműködés nélkül pedig nincsen fejlődés – állapította meg Kelemen Hunor.
Daniel David pszichológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese, arra világított rá, hogy a romániai társadalomban nemcsak a magyarokkal szemben mutatkozik meg a bizalmatlanság, hanem a románok között is alacsony a bizalom szintje. Úgy vélte, az örökölt pszicho-kulturális alapok okozzák, hogy a román társadalom képtelen az együttműködésre, és Románia ugyan csatlakozott az EU-hoz, máig nem történt meg a tényleges integrációja. A kutató arra is kitért azonban, hogy a fiatalokban sokkal több a nyitottság, és van remény a hátrányok leküzdésére. Daniel David úgy vélte: csak annyit lehet elvárni a román állampolgároktól, hogy tanulják meg az állam nyelvét, és tiszteljék az országot. Nem muszáj szeretni is.
Sabin Gherman kolozsvári újságíró azt rótta fel, hogy a román állam kettős mércével mér. Amit természetesnek tart a románoknál, azt bünteti a magyaroknál. Példaként hozta fel, hogy a moldvai zászló „vígan lenghet” Neamt várának a bástyáján, Tordán és Aranyosgyéresen minden villanyoszlopon ott loboghat a város zászlaja, a székelyeknek viszont nem szabad használniuk a saját jelképeiket. Úgy vélte, félre kellene tenni a kettős mércét, és a két közösséget egymáshoz közelítő dolgokról kellene többet beszélni. Példaként hozta fel Liszt Ferenc román rapszódiáját, és a mű születésének körülményeit, amelyek Romániában alig ismertek.
A beszélgetés második felében román értelmiségiek, újságírók osztották meg gondolataikat a többnyire román anyanyelvű közönséggel az együttélésről.
Sanda Nicola újságíró úgy vélte: számára semmi nem írhatja felül azt az együttélési tapasztalatot, amit gyermekkorából Déváról hozott. A saját külföldi tanulmányai idején szerzett tapasztalata alapján fogalmazta meg: aki nem az anyanyelvén kommunikál, az mindig hátrányban van, mert a megtanult nyelven csak egy részét tudja kifejezni annak, amit gondol.
Cosmin Popa történész úgy vélte: a román és a magyar nép rendkívül tehetséges abban, hogy a megbékélés esélyeit elszalassza. Mindkét fél megvan a maga burkában, és a rosszat tudják a leggyorsabban megtanulni egymástól. Bajosnak tartotta, hogy 1990-ben Erdély és Románia egyesülése gyulafehérvári kinyilvánításának az évfordulóját, december elsejét tették Románia állami ünnepévé. „Aki azt kéri a magyaroktól, hogy örvendjenek december elsején, az bolond” – jelentette ki. Azt is hozzátette azonban, hogy a magyaroknak is meg kell érteniük, hogy a monarchiabeli elhibázott politikájuk vezetett a román egyesüléshez.
A román-magyar viszonyt boncolgató beszélgetés az RMDSZ által szervezett Ezer év Erdélyben száz év Romániában román centenáriumi rendezvénysorozat részét képezte.