Ukrán válság

2024.05.22. 06:23

Svédország további 75 milliárd korona értékű katonai segélyt tervez adni Ukrajnának

819. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő

Forrás: MTI/EPA/TT Hírügynökség

Fotó: Jonas Ekstromer

Benjamin Haddad: a NATO mélyebb ukrajnai beavatkozását sürgető francia javaslat növekvő elfogadást nyer

A NATO mélyebb ukrajnai beavatkozására, benne csapatok küldésére vonatkozó francia törekvés növekvő elfogadást nyer az európai szövetségesek körében - jelentette ki Benjamin Haddad, Emmanuel Macron francia elnök Újjászületés (Renaissance) nevű pártjának szóvivője, akit szerdán idézett honlapján a Newsweek című amerikai hetilap.

A francia külpolitikai viták egyik vezető hangjának számító Haddad a múlt héten az észtországi Lennart Meri Konferencián beszélt a Newsweek-nek arról, hogy a NATO-nak és az Európai Uniónak "rá kell borítania az asztalt" Vlagyimir Putyin orosz elnökre több mint két év háborút követően.

Macron legutóbbi felvetéseivel - írja az amerikai hetilap - arra törekszik, hogy visszahozza a "stratégiai kétértelműséget" a Nyugat részéről, kibillentve Moszkvát egyensúlyából azzal, hogy nem harci szerepet vállaló NATO-csapatokat telepítene Ukrajnába. A vonatkozó javaslatot ugyan szinte azonnal elutasította az Egyesült Államok, az mégis szerzett néhány támogatót Európában, különösen az orosz határ mentén található államok soraiban.

Haddad úgy fogalmazott, hogy a mélyebb NATO-elkötelezettségre való törekvés, beleértve a csapattelepítést is, "egyértelműen" lendületet kap. "Érdekes volt látni, hogy az első pár napban mindenki azt mondta, hogy Franciaország elszigetelt álláspontjáról van szó" - tette hozzá.

A francia politikus úgy vélekedett, hogy az azóta eltelt időben vezető európai döntéshozók kezdték el támogatni vagy legalábbis nyíltan megvitatni a felvetést. Mint mondta, ezek soraiban van Petr Pavel cseh elnök, Kaja Kallas észt miniszterelnök, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és Gabrielius Landsbergis litván külügyi tárcavezető.

"Ez fontos, mert ezek elsővonalbeli országok" - hangsúlyozta Haddad. "Ezek olyan országok, amelyek sokáig bizalmatlanok voltak Párizs, illetve Berlin irányában" - tette hozzá.

"Túl sok időt töltünk azzal, hogy eszkaláció miatt aggódunk, miközben Oroszország az, amely elmérgesíti a helyzetet" - hangoztatta a francia politikus, mondván: a nyugati országoknak találékonyabbnak kell lenniük, hogy miként tudják különböző módon segíteni a kijevi vezetést, ideértve szárazföldi csapatok esetleges telepítését is.

"Jelenleg rengeteg ukrán katona állomásozik a Fehéroroszországgal közös határon elejét veendő egy lehetséges inváziónak északról" - hívta fel a figyelmet Haddad. "A nyugati csapatokat a határra telepíthetnénk egyfajta drótakadályként, ahogy az a balti államokban és Lengyelországban is van, ezzel felszabadítva ezeket az ukrán erőket, hogy a frontra mehessenek" - tette hozzá.

"Persze mindezt összehangoltan kell csinálni. Egyetlen ország sem tudja ezt önmagában megtenni" - emelte ki Haddad.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője "rendkívül veszélyes provokációnak" nevezte azt a fejleményt, hogy az ukrán elnök honlapján megjelent egy petíció, amely európai és amerikai csapatok behívását követeli. Hangsúlyozta, hogy a NATO-országoknak a "terepen" történő, közvetlen beavatkozása az ukrajnai konfliktusba "potenciálisan hatalmas veszélyt hordoz magában".

A Newsweek emlékeztetett, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reuters hírügynökségnek nemrég adott interjújában ismételten több segítséget sürgetett a kijevi vezetés nyugati támogatóitól. "Ez akarat kérdése" - hangoztatta. "De mindenki ugyanazt a szót mondja, amely hasonlóan hangzik minden nyelven, azt, hogy mindenki tart az eszkalációtól. Mindenki hozzászokott már ahhoz a tényhez, hogy ukránok halnak meg, ez pedig nem eszkaláció számukra" - fűzte hozzá.

Haddad a legutóbbi háborús fejleményekről szólva aggodalmát fejezte ki.

"Már egy ideje aggodalmat keltő (a helyzet). Olyan Oroszországot látunk, amely fokozza agresszióját, iparát teljes egészében hadigazdaságra állította át, és úgy vélem, hogy eközben mi elmaradunk a válaszunkkal Európában, de az Egyesült Államokban is" - húzta alá Haddad.

Svédország további 75 milliárd korona értékű katonai segélyt tervez adni Ukrajnának 2026-ig

Svédország további 75 milliárd korona (2500 milliárd forint) értékű katonai segélyt tervez adni Ukrajnának 2026-ig – közölte szerdán a stockholmi kormány.A svéd kisebbségi kabinet szerint a kormányt kívülről támogató Svéd Demokraták párttal között keretmegállapodás értelmében a segélycsomag pénzügyi segélyeket és hadfelszerelések beszerzéséhez szükséges támogatásokat is tartalmaz.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en közölte, hogy a döntés „bizonyítja Svédország gyakorlati szolidaritását Ukrajnával a szabadságunkért vívott küzdelemben”.

A 75 milliárd koronát egyenlő arányban osztják fel három évre. A most ígért segéllyel együtt Svédország eddig több mint 100 milliárd koronával támogatta Ukrajnát.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter az X-en közölte, hogy a svéd gyártmányú fegyverek „már bizonyítottak a harcmezőn”. „Az Archer (tüzérségi rendszer) és a CV-90-esek (gyalogsági harcjárművek) segítenek az ukrán védőknek az ellenséget kiszorítani földünkről” – tette hozzá.

Az osztrák kancellár jelezte részvételét a svájci békecsúcson

Karl Nehammer osztrák kancellár jelezte részvételét a Svájcban június közepén tartandó ukrán békecsúcson.

Ezt az osztrák néppárti kancellár hivatala közölte szerdán, miután Nehammer a nap folyamán telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett.

NEHAMMER, Karl
Karl Nehammer osztrák kancellár 
Fotó: Robert Ghement / Forrás: MTI/EPA

A kancellár ezen felül megvitatta az aktuális háborús helyzetet Ukrajnában, valamint az osztrák ipar szerepét az újjáépítésben.

A júniusi békekonferencia fontos lépés előkészíteni a terepet ahhoz, hogy a béke újból lehetséges legyen. A helyzet kényes – ennek ellenére világos célt kell követnünk: legyen béke kontinensünkön, szűnjön meg a halál

– hangoztatta Nehammer.

Mint mondta, „szövetségesek széles körű összefogására van szükség a békéért, az Európai Unió visszhangkamráin kívül is.” Éppen ezért „értékesek” a világ más tájékairól érkezett állam- és kormányfőkkel folytatott beszélgetések.

Az ukrajnai békekonferenciát június 15-16-án tartják a svájci Bürgenstock üdülőhelyen a kijevi vezetés kérésére. A találkozó az állam- és kormányfők szintjén szervezik. Moszkva már előzetesen jelezte, hogy nem kíván részt venni a találkozón. A megbeszélések célja egyebek között beindítani egy békefolyamatot.

A donyecki Kliscsijivka bevételéről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Kliscsijivka települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek a harci érintkezési vonal mentén több mint 1300 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg két lőszerraktárt, hét páncélozott harcjárművet (köztük egy német Marder gyalogsági harcjárművet), két lengyel Krab önjáró, valamint három amerikai M777-es, egy M198-as és két brit FH-70-es vontatott tarackot, egy HIMARS-rakétát, két francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 34 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Grajvoronban egy férfi nyílt koponyasérülést szenvedett, amikor egy „öngyilkos” pilóta nélküli repülőszerkezet találta el a gépkocsiját egy töltőállomásnál. A jármű kigyulladt.

Ugyanebben a régióban drón mért csapást egy elektromos vonatra. A támadásnak nem voltak sérültjei, mert a szerelvény nem szállított utasokat.

A luhanszki régióban lévő Liszicsanszkban két emeletes lakóház rongálódott meg tüzérségi tűz következtében, a Zaporizzsja megyei Enerhodarban pedig egy lakóépületbe csapódott drón. A szintén ez utóbbi régóban található Kamjanka-Dnyiprovszka több lakosa mérgezéses tünetekkel fordult orvoshoz egy hajnali tüzérségi támadást követően.

A moszkvai katari nagykövetségen szerdán hat ukrán gyermeket – hat és 17 év közötti fiúkat – adtak vissza a hozzátartozóiknak. Az orosz emberi jogi ombusdman hivatala szerint ez volt a hatodik ilyen forduló és Oroszország eddig 70 gyermeket szolgáltatott vissza a rokonaiknak.

Ukrán hatóságok: az orosz erők csapásokat mértek keleti-ukrajnai településekre

Az orosz erők szerdán Ukrajna keleti részében, Donyeck és Harkiv megyékben mértek csapásokat lakott településekre, a támadások következtében több helyi lakos meghalt, illetve megsebesült – közölték helyi hatóságok.

A donyeck megyei ügyészség a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz erők az előzetes információk szerint Iszkander rakétával mértek csapást a régióban lévő Pokrovszk térségére. 

A támadásban két helyi lakos vesztette életét, és ketten sérültek meg, köztük egy gyermek.

Vadim Filaskin, a donyecki régió kormányzója a Telegramon közölte, hogy egy ember meghalt, miközben az orosz hadsereg Toreck városát ágyúzta a reggeli órákban.

Illusztráció/ Iszkander rakétát rakodnak orosz katonák a taktikai nukleáris fegyverzetek alkalmazására tartott hadgyakorlaton egy nem megnevezett helyen
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója, és Ihor Terehov, Harkiv polgármestere arról tájékoztattak, hogy az oroszok irányított bombákkal mértek megint csapást egy lakóépületre Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban. Kora délutánra a polgármester közlése szerint kilencre nőtt a sérültek száma.

Szinyehubov a Telegramon arról is hírt adott, hogy reggel úgyszintén orosz támadás érte a Harkiv megyei Csuhujiv városát, aminek következtében hét helyi lakos sérült meg.

A Harkiv megyei ügyészség tájékoztatása szerint az orosz erők egy FPV drónnal, azaz videótávirányítással üzemeltetett (first-person view) pilóta nélküli repülő eszközzel megtámadtak egy rendőrségi járművet, amely a régióban lévő Vovcsanszk városából evakuált ottani lakosokat. A támadás következtében egy rendőr meghalt, egy másik pedig megsérült. Az ügyészség hozzátette, hogy vizsgálatot indított a háborús törvények és szokások megsértése, valamint előre megfontolt emberölés címén.

Az ukrán határőrszolgálat közben a honlapján arról számolt be, hogy a légi felderítés segítségével megsemmisítettek egy orosz elektronikus hadviselési komplexumot Vovcsanszk közelében. A létesítményt az oroszok arra használták, hogy védjék állásaikat az ukrán drónoktól. A napokban a megye kormányzója arról számolt be, hogy a szürke zóna és a frontvonal megnőtt a régióban, az orosz hadsereg szándékosan igyekszik kiterjeszteni azt, kis csoportokban új irányokban támad. Szavai szerint a hónap közepéig csaknem hatezer embert evakuáltak a veszélyeztetett településekről. A több mint 17 ezer lakosú Vovcsanszkban alig két-háromszázan maradtak.

Az ukrán vezérkar kedd reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában 116 katonai összecsapás zajlott a fronton. A leghevesebb harcok a Donyeck megyei Pokrovszk környékén dúlnak, ahol egy nap alatt 42 katonai összecsapás volt, a harkivi térségben pedig 13. Az ukrán erők kétszer indítottak ellentámadást.

Lakóépületek lángolnak orosz légicsapások után a Harkiv megyei Vovcsanszk településen 
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 496 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 41 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 56 drónt.

Az ukrán légierő reggeli jelentésében arról számolt be, hogy az Ukrajna ellen múlt éjszaka indított 24 orosz Sahid támadó drón mindegyikét a levegőben megsemmisítették.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) arról számoltak be, hogy a Sea Baby elnevezésű tengeri drónokat Grad rakétasorozatvető rendszerrel szerelték fel. A modernizált drónt már bevetették a déli Mikolajiv megyében lévő Kinburn-félszigeten lévő orosz katonai állás ellen. Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy az SZBU-nak korábban Sea Baby drónokkal sikerült megrongálnia az oroszok által megépített krími hidat. A Sea Baby 850 kilogramm robbanóanyag szállítására képes, óránként 90 kilométeres sebességre gyorsul, és ezer kilométeres távolságot is megtehet. Teste olyan anyagból készült, amelyet a radar nem észlel. Egy Sea Baby tengeri drón 8,5 millió hrivnyába, azaz csaknem 80 millió forintba kerül.

NATO-kiképzők mehetnének Ukrajnába

Kaja Kallas észt kormányfő a brit Financial Times című lapnak adott interjújában felszólította a balti ország NATO-partnereit, hogy az ukrán katonákat közvetlenül Ukrajnában képezzék ki. A liberális politikus ugyanakkor visszautasította azokat az aggályokat, miszerint mindez az Ukrajna elleni orosz agresszió elmérgesedéséhez vezethet.
„Már vannak olyan országok, amelyek saját kockázatra helyben képezik ki az ukrán erőket” – magyarázta. Másrészt úgy vélekedett, hogy nem váltja ki automatikusan az észak-atlanti szövetség alapokmánya 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetet, ha orosz csapatok nyugati kiképzőket támadnának meg.

14 ezren hagyták el Harkivot

Az Egészségügyi Világszervezet közlése szerint az elmúlt napokban több mint 14 ezer ember kényszerült elhagyni Harkiv régiót. „Még csaknem 189 ezren élnek az Orosz Föderáció határának 25 kilométeres körzetében, és jelentős kockázatokkal kell szembenézniük a folyamatban lévő harcok miatt” – mondta Jarno Habicht, a WHO ukrajnai képviselője.

Német külügyminiszter: Zelenszkij legitim elnök

Volodimir Zelenszkij „legitim és törvényes” elnök, mert választásokat nem lehet hadiállapot idején tartani – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter Kijevben.

ZELENSZKIJ, Volodimir; BAERBOCK, Annalena
Az ukrán elnöki sajtószolgálat képén Annalena Baerbock német külügyminisztert fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben 2024. május 21-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

A német politikus leszögezte: Ukrajna szabad, nem pedig megszállt ország akar lenni, és az egyetlen, aki lehetetlenné teszi a választások megtartását, az az Ukrajnát megtámadó Oroszország.
Megjegyezte: „alantas játéknak” tartja, hogy Moszkva előbb háborút indít, ellehetetlenítve a választásokat, majd azt a narratívát terjeszti, hogy az elnök illegitim, mert nem választották újra.

Tíz ukránt már kiképeztek

A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál a holland védelmi minisztérium közlésére hivatkozva arról számolt be, hogy befejeződött tíz ukrán katona kiképzése Hollandiában az F-16-os vadászgépek karbantartására. Hollandia vállalta, hogy legalább 24 darab F-16-os vadászgépet biztosít Ukrajnának – emlékeztetett a hírportál.

ZELENSZKIJ, Volodimir; FREDERIKSEN, Mette
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Mette Frederiksen dán miniszterelnök amerikai gyártmányú F-16-os harci repülőgépen a dániai Vojensben lévő Skrydstrup légi támaszponton 2023. augusztus 20-án
Fotó: Mads Claus Rasmussen / Forrás: MTI/EPA

Ukrajna kilőtt egy orosz rakétahordozó hajót

Ukrajna azt állítja, hogy megsemmisítette az utolsó cirkálórakétákkal felfegyverzett orosz hadihajót, amely a megszállt Krím félszigeten állomásozott.

Az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy vasárnap nagy hatótávolságú támadást hajtottak végre, amely megsemmisítette az orosz haditengerészet aknavető hajóját, és azt mondták, hogy több időre van szükségük, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy mi más sérült.
„A frissített információk szerint az ukrán védelmi erők május 19-én éjjel eltaláltak egy orosz projekt 22800 Ciklon rakétahajót Szevasztopolban” – közölte a vezérkar. Az ukrán haditengerészet később az X-en közölte, hogy a hajót „megsemmisítették”.
Az orosz védelmi minisztérium nem nyilatkozott.

A front legforróbb szektora

A kelet-ukrajnai Pokrovszk térségében zajló heves harcok „manőverekre” kényszerítették az ukrán csapatokat – közölte az ukrán hadsereg vezérkara. Jelentésük szerint az orosz kézen lévő Donyeck városától északnyugatra fekvő Pokrovszk továbbra is a front legforróbb szektora.
Volodimir Zelenszkij éjszakai videóbeszédében „rendkívül nehéznek” nevezte a régió és a szomszédos területek helyzetét.

A luhanszki Bilogorivke falut ágyúzták az oroszok

Az oroszok az elmúlt hetekben több ponton is heves támadást indítottak az ukrán védelem ellen, ami valószínűleg előszele lehet Harkiv közelgő ostromának – olvasható a Világgazdaság cikkében.

 Az orosz erők minden jel szerint a 2022 szeptemberében visszafoglalt város bevételére készülnek. A közösségi oldalakon ezzel párhuzamosan megjelent egy videó a luhanszki Bilogorivke falu ágyúzásáról. Ugyan éjszaka készültek a felvételek, mégis jól látszik, hogy néhány pillanatra szinte fényárban úszik a település. 

Putyin a volt iráni elnökről beszélt

Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta Irán néhai elnökét, Ebrahim Raiszit, és azt mondta, hogy „megbízható partner” volt.
Raiszi külügyminiszterével és hét másik emberrel együtt meghalt egy helikopter-balesetben az azerbajdzsáni határ közelében a hétvégén.

Valóban megbízható partner volt, magabiztos ember, aki a nemzeti érdekek szerint járt el

– idézték az orosz hírügynökségek Putyint.

AMIRABDOLLAHIÁN, Hoszein; RAISZI, Ebrahim
Ebrahim Raiszi iráni elnök koporsóját viszik katonák 
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Iráni elnöki hivatal

Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország megerősítette politikai, kereskedelmi és katonai kapcsolatait Iránnal egy elmélyülő kapcsolat keretében, amelyre az Egyesült Államok és Izrael aggodalommal tekint.

Hajnali dróncsapás Szumira

Orosz drónok szerda hajnalban csaptak le energiaközpontokra, és megszakították az áramellátást Ukrajna északi Szumi régiójának egyes részein – közölték regionális tisztviselők. A szumi hatóság szerint a drónok Sosztka és Konotop városokban találtak célokat, Kijevtől északkeletre és az orosz határ közelében. A katasztrófavédelem az áramellátás helyreállításán dolgozik. Tisztviselők figyelmeztettek egy lehetséges orosz behatolásra Szumiba.

Zelenszkij: Mindenki tudja, mire van szükségünk

„Légvédelem, páncélozott járművek és lőszerek: ezekre van most a legnagyobb szükség a fronton”  – mondta napi videójában az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint valamennyi partnerország tudja, hogy mire van most a legégetőbb szükségük, és hálás minden államnak, akik valóban készek segíteni és teljesítik az ígéreteiket.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. május 21-én az ukrán-magyar határszakaszon 5243 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5330 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt kedden:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában