Kudarcra ítéltetett szankciós politika

Az első szankciócsomagokat az unióban egyfajta hurráoptimizmus, vágyvezérelt gondolkodás kísérte. A lengyelek különösen nagy reményeket fűztek hozzájuk. Abban bíztak, hogy Oroszország megfosztása a nyersanyagok értékesítéséből szerzett jövedelmektől gyors ukrán háborús győzelemhez vezet. A nyugati és a lengyel médiát elárasztották a moszkvai és a szentpétervári bankok és bankautomaták előtt kígyózó sorok képei, azt sugallva, hogy küszöbön áll a lázadás a háború és Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.

Oroszország azonban nem rendült meg, sőt bizonyos sikereket ért el a háborúban, és nem úgy tűnik, hogy a szankciók hatással lennének katonai képességeire.

Az oroszok nem tüntetnek, sőt jelentős többségük – a nemzetközileg is hitelesnek tekintett Levada orosz elemző központ május végi felmérése szerint 77 százalékuk – támogatja a háborút. Oroszország új piacokat talált nyersanyagainak. Végeredményben a szankciók többet ártanak Európának, mint Putyinnak.

A háború kidomborította a függőségi viszonyt

Az orosz szénre augusztus 10-től rendeltek el embargót, de Lengyelország – amint Lukasz Warzecha a Do Rzeczy lengyel hetilapban írja – előresietett, már április 15-től bevezette azt. Ezzel maga teremtett szénválságot saját magának. A kormány a szénnel fűtő háztartásokat egyenként 3000 zloty (252 ezer forint) segéllyel kompenzálta, tovább fűtve az inflációt a piacra dobott 11,5 milliárd zlotyval.

Ellentmondásos helyzet alakult ki az orosz gázimport terén, amelyre egyelőre nem vonatkoznak a szankciók, noha több tagállam, köztük Lengyelország ezt is belevette volna a csomagba. Mégis riadalmat keltett, amikor leállt a szállítás az Északi Áramlat 1 gázvezetéken, és amikor újraindult, sehonnan sem hallatszottak harcias hangok – beleértve Lengyelországot –, hogy az oroszok nyugodtan zárják el a csapot, megleszünk orosz gáz nélkül. 

Nem kétséges, hogy Európa túlságosan függ az orosz gáztól, és a háború jó alkalom arra, hogy ezt a helyzetet megszüntesse, de megfontoltan, rendezett módon, fokozatosan kellene véghez vinni, a lehető legkisebb szenvedést okozva a gazdaságnak és az állampolgároknak.

Az unió eddig hét szankciós csomagot rendelt el, amelyeket három csoportra lehet osztani.

Az elsőt még a háború kitörése előtt fogadták el, miután Moszkva elismerte a két Donyec-medencei szakadár népköztársaságot. Ennek a csomagnak nincs különösebb hatása a háború menetére, de elvileg befolyással kellett volna lennie a putyini elit moráljára. Mintegy 1200, a Kremlhez közel álló befolyásos személy vagyonára vonatkozik. Lengyelország itt is élen járt, külön ­szankciós törvényt is elfogadott, amellyel befagyasztotta azoknak a cégeknek a vagyonát, amelyek kapcsolatai a Kremllel legalábbis kétségeket ébresztenek. Dolgozók elbocsátása, vállalati csődök, adóbevételek elmaradása lett a következmény.

Kérdéses a befagyasztott orosz vagyon sorsa.

A teljes cikk ITT olvasható.

Borítókép: Illusztrációfotó /  NurPhoto via AFP / Artur Widak