Varga Mihály: a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése

Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlésben a költségvetés vitáján azt mondta: a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak.

A tárcavezető expozéjában kifejtette: a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány egymást követő 13. költségvetését terjeszti a Ház elé, és "a tervezési kilátások talán 2008, a legutóbbi gazdasági válság óta nem voltak olyan nehezek és bizonytalanok, mint most". A cél és a feladat "a polgári kormány számára mindig is világos volt": önálló, értékalapú, a magyar emberek és Magyarország érdekeit szolgáló politikát és gazdaságpolitikát kell követni - mutatott rá. Hozzátette: ezekkel az elvekkel nehéz helyzetekben sem szakítanak, nem tették a járvány idején sem, és kitartanak mellettük a mostani háborús időszakban is.

Varga Mihály kijelentette: az elmúlt években "a magyar emberek példát mutattak arra, hogyan kell együtt dolgozni egymásért, azért, hogy biztonságban lehessünk". Magyarország megállta a helyét, a magyar gazdaság erős maradt, "sőt sikerrel jöttünk ki egy nagyobb gazdasági visszaesésből, mint amilyen a nagy világválság volt" - idézte fel.

Emlékeztetett: a gazdaság járvány utáni újraindítása kimondottan eredményes volt, 2021-ben már 7,1 százalékos volt a növekedés, amely az idei év első negyedévére 8,2 százalékra emelkedett. A munkában állók száma rekordot döntött, a jövedelmek jó ütemben nőnek, sok beruházás valósult meg - sorolta.

Közölte: a háború kitörése óta azonban még az eddigieknél is súlyosabb válságokkal és bizonytalanságokkal kell szembenézni. "Nem láthatjuk a háború végét, ezért azzal kell számolnunk, hogy a konfliktus elhúzódik, a háború és a brüsszeli szankciók gazdasági hatásai is egyre súlyosabbak lesznek" - fogalmazott.

Kiemelte: a kormány ezért olyan költségvetési törvényjavaslatot terjeszt elő, amely számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.

A tárcavezető hangoztatta: a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése. Az a cél sem változott, hogy megőrizzék az ország stabilitását és tovább javítsák az egyensúlyi mutatókat, ezért változatlanul fegyelmezett költségvetési politikát folytatnak. A bevételeket növelő intézkedésekhez kiadásokat csökkentő lépéseket társítottak, így az eredmények megőrzése mellett csökkenteni kívánják a hiány és az államadósság mértékét - magyarázta.

Hangsúlyozta: a kormány a jelenlegi helyzetben is tartja a szavát, ezért a 2023-as költségvetés forrásait azokra a célokra fordítják, amelyek a magyar embereknek a legfontosabbak, vagyis a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, továbbá arra, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot.

A miniszter kijelentette: "meg kívánjuk védeni az eredményeinket, tartalékot képzünk, segítünk ebben a családoknak és a vállalkozásoknak", a cégeknek pedig abban is, hogy folytassák a megkezdett beruházásaikat.

Megjegyezte: követik azt a 8 éve kialakított gyakorlatot, hogy a kormány az év első felében nyújtja be a jövő évi költségvetést az Országgyűlés elé, mert fontos, hogy az emberek, a vállalkozások és az érintett intézmények mielőbb megismerjék a kormány tervezett lépéseit.

Kifejtette: a törvényjavaslatban a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számolt. A jövő évi költségvetés szerkezetében a korábbi alapokat két új váltja fel, a rezsivédelmi alap, amelyben 670 milliárd forint és a honvédelmi alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre - magyarázta.

Elmondta: az első alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát, a második pedig azért fontos, mert Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése nem lehet vita tárgya. A két alap finanszírozását olyan megoldások szolgálják, amelyek nem rónak többletterhet a magyar emberekre, hanem azoktól az ágazatoktól várják el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban extraprofitot értek el - mutatott rá.

Varga Mihály arról is beszélt, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a 2020-ban a járvány egy dinamikusan, kiegyensúlyozottan növekvő gazdaságot ért. A mostani bizonytalan nemzetközi gazdasági kilátások közepette még jobban látható, hogy "milyen nagy előny, hogy jól használtuk fel az elmúlt évtizedet, és nem a 2010 előtti politikát folytattuk", ennek köszönhető, hogy a háború által okozott kedvezőtlen gazdasági folyamatok csak mérsékelten hatnak a magyar növekedésre - vélekedett.

Hangsúlyozta: a kormány az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi az ország biztonságát, a magyar embereket és családokat, a rezsicsökkentés eredményeit, a munkahelyeket, a nyugdíjakat. Jövőre is folytatódnak a családtámogatások, megmarad a 13. havi nyugdíj, a 2010 óta létrejött egymillió új munkahelyet megőrzik, támogatják a beruházásokat, továbbra is alacsony szinten tartják a munkát terhelő adókat - sorolta.

Az instabil nemzetközi környezet kihívásai ellenére is növekedési pályán tartjuk a gazdaságot, ami nem csupán a felzárkózást, hanem egy jobb világgazdasági pozíció elérését célozza - zárta szavait a miniszter. 

ÁSZ: a büdzsé igazodási pont a gazdasági élet szereplőinek

A jövő évi költségvetés stabil, mihamarabbi elfogadásával igazodási pontot jelent a gazdasági élet szereplőinek, ugyanakkor mozgásteret is biztosít - mondta értékelésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.

Domokos László a költségvetés szerdán kezdődő parlamenti vitájában kijelentette: az előterjesztés megfelel a törvényi követelményeknek, egyik legfontosabb üzenete pedig az, hogy Magyarországon nincs gazdasági válság.

Az ÁSZ elnöke a GDP-arányos államadósság 2,3 százalékos csökkenése mellett is fontosnak tartotta a hazai finanszírozás részarányának növelését, ezért a lakosság számára vonzó új állampapírok kibocsátására tett javaslatot.

KT: a 2023-as költségvetés összhangban van a várható és tervezett makrogazdasági folyamatokkal

A Költségvetési Tanács (KT) szerint a jövő évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai összhangban vannak a várható és a tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal - mondta a testület elnöke szerdán, a jövő évi büdzsé parlamenti vitájában.

Kovács Árpád közölte: a költségvetési törvényjavaslat az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjába illeszkedő - 4,1 százalékos - gazdasági növekedéssel számol 2023-ra. A tanács megítélése szerint a várt növekedés megvalósulhat, amennyiben a járvány nem tér vissza, a háborús konfliktus hatásai a tervezés készítésekor megismert sávban maradnak, valamint a külkereskedelmi mérleg további romlása is elkerülhető lesz - fejtette ki az elnök.

Kiemelte: a tanács támogatta az államháztartás egyensúlyának javítására, vagyis a GDP-arányos államadósság és hiány csökkentésére irányuló törekvést, valamint kedvezően értékelte azt az elgondolást, hogy a bevételi oldalon a teherviselő képességhez igyekeznek igazítani az adókat, s a lakossági, illetve a munkát terhelő adókat nem emelik.

Az ülésnap várhatóan 22 óráig tart.

Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének végrehajtásáról szóló vitán az Országgyûlés plenáris ülésén 2021. október 20-án. MTI/Koszticsák Szilárd