a győztesek között

2020.08.20. 15:32

Rétvári Bence: Szent István a magyar állam és egyház létrehozója

Szent István a keresztény magyar állam és egyház megalapítója, aki egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni a környező országokkal – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön Kemencén, a római katolikus Kisboldogasszony templomban tartott mise után.

A térség KDNP-s országgyűlési képviselője hozzátette, István ismerte fel, hogy a kereszténység az üdvösségre vezető út, ezért egész népét akarta a megtérés útjára vezetni. Ő megélte hitét és élete utolsó percében Magyarországot felajánlotta Szűz Máriának – mondta.

„Szent István királyunk választhatott volna könnyű utat, a német vagy a bizánci befolyásnak engedve. Ő a környező országokkal egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni. Nem akart senkinek sem a vazallusa, sem az ellensége lenni, de elvárta, hogy tiszteljék Magyarországot” – jelentette ki a politikus.

Rétvári Bence rámutatott, a magyar történelemben István a győztesek közé sorolható, de azokra is büszkén emlékeznek a magyarok, akik a következő nemzedékek idején küzdöttek céljaikért, például 1848-ban vagy 1956-ban. „Mivel vállalták konfliktusaikat, megvívták csatáikat, ezért ugyanúgy hősökként tekintünk és büszkék vagyunk rájuk. Ugyanúgy példaképnek tekintjük őket a múltra és jövőre nézve” – mondta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője beszédet mond az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén a kemencei római katolikus Kisboldogasszony templomban tartott szentmise végén 2020. augusztus 20-án
Fotó: Komka Péter / MTI

Pongrácz János független polgármester ünnepi beszédében elmondta: augusztus 20-ára készült el a község új címere, amely kifejezi, hogy Kemence 50 évig Hont vármegye székhelye volt.

A mise után bemutatták, majd felszentelték a település új jelképét. Az 1200 lakosú Kemence a Börzsöny oldalában fekszik, a faluról elnevezett patak szeli ketté. Nevét először egy 1156-os dézsmajegyzékben említik, akkortól 1945-ig az esztergomi érsekség birtoka volt. A Fő út mentén található barokk-klasszicista homlokzatú római katolikus templomot 1769-ben építették, de mivel a fala bedőlt, elé 1810-ben új homlokzatot emeltek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában