Hallgassa élőben!

Zajzoni Rab István-díjat kapott Brassóban Tőkés László

Ünnepi istentisztelet keretében osztották ki az idei Zajzoni Rab István-díjakat a brassói magyar evangélikus-lutheránus templomban  2021. október 10-én, tájékoztat közleményében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke sajtóirodája.

BN-összeállítás

A vasárnap délelőtti alkalomra meghívott igehirdető és egyben az egyik díjazott Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke, a romániai rendszerváltozás kiemelkedő alakja volt, aki lelkipásztori pályája elején a brassói református egyházközség segédlelkészeként is tevékenykedett. Az eseményt ismertető, szerkesztőségünkbe eljuttatott közlemény szerint Tőkés László arra hívta fel a figyelmet prédikációjában, hogy „sajnos manapság önzőség uralkodik a világon, Európában is gyarló és obskurus érdekek munkálkodnak, de az irigység helyett az emberi szolidaritásnak kellene érvényesülnie”. Isten igéje arra ösztönöz, hangsúlyozta, hogy cselekedjük a jót, és „ne nézze ki-ki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is” (Fil 2,4). Igehirdetésében a hétfalusi csángó költő-forradalmár Zajzoni Rab István személyének és pályafutásának példáját hozta fel, kiemelve, hogy: „Előttünk egy nemzet sorsa áll. Előttünk Négyfalu, Hétfalu és ugyanakkor a Barcaság sorsa áll. Nehogy a szászok sorsára jussunk, mert ők már alig vannak itt közöttünk.” Őrizzük meg hagyományainkat, szokásainkat, tartsuk rendben óvodáinkat, iskoláinkat, egyházi és civil intézményeinket, mert annak ellenére, hogy most öröm számára újra Brassóban lenni, ezen az ünnepségen az is eszébe jut, hogy milyen kegyetlen állapotként élte át a brassói központi református templom lebontását annak idején, fogalmazott Tőkés László. Végezetül arra buzdított, hogy „legyünk készek munkálkodni, áldozatot hozni és közösségünkért cselekedni”, hisz ő is egész életét ennek szentelte.

Cselekvés és helytállás

Az igehirdetés után Koszta István evangélikus lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, méltatva Tőkés Lászlót, néhány személyes emléket is felidézve vele kapcsolatban. Az úrvacsoraosztást követően rátértek a Zajzoni Rab István-díjak kiosztására. A szervezők részéről Kovács Lehel István ismertette azokat a kritériumokat, melyek szerint a 2006-ban alapított díjat minden évben odaítélik, általában három személyiségnek és egy közületnek. Hangsúlyozta, hogy a díjakkal cselekvésre és helytállásra buzdítanak mindenkit, elismerve a nemzetszolgálatot. A főszervező Bencze Mihály matematikatanár, közíró, szerkesztő méltatta az elsőként díjazottat, Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, ismertetve életét, munkásságát és eddigi elismeréseit. A díj – Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész bronzplakettje és egy díszoklevél – átvétele után a volt püspök azt mondta: „Annak ellenére, hogy a mai vezetőink csúfot űznek országunkból – lásd, minap a kormány is megbuktatta önmagát –, van hitem, hogy megkapaszkodjunk és ezen fordítsunk, mert van időnk erre, és ezen dolgozunk.” Példaként hozva fel Zajzoni Rab István állhatatosságát és nemzethűségét, aki az 1849 utáni Petőfi-követők sorába állva verseiért börtönt is viselt, a Bach-korszakban pedig a magyar–román–szász megbékélésért emelt szót publicistaként, egy kései névrokonát említette „negatív párhuzamként”, aki bár Rab Jánosnak született a Székelyföldön, a romániai római katolikus egyház metropolitájaként nemhogy szolgálta és támogatta volna a moldvai csángómagyarok anyanyelvű hitéletét, hanem egyenesen gátolta és tiltotta azt, szégyent hozva őseire és hitsorsosaira. „A többségi nemzetállami asszimiláció egyik apostola, Robu érsek a kommunista politikai rendőrség korábbi kollaboránsaként volt az óromániai római katolikus egyház feje 1990–2019 között, s ma is tiszteleti tagja a Román Akadémiának…” – emlékeztetett Tőkés László.

A továbbiakban elismerést vett át a 200 éves tatrangi templom részéről Gödri Alpár lelkipásztor, aki szerint „Ez a tatrangi csángó nép kitartásának az elismerése, és arra figyelmeztet, hogy felelősség rendben tartani a templomot, hisz ez mindenkor kutya kötelességünk is.” Díjazták ugyanakkor Florkievitz László filatelistát, az olimpiai bélyegek jeles gyűjtőjét, a romániai filatelisták szervezetének elnökét, illetve a Türkösben született Gödri Annát, a tojásírás és a csángó ruhák készítésének mesterét kitartó hagyományápoló munkásságáért.

Az elismerésről

A névadó csángó költő, író, szerkesztő 1832-ben született a hétfalusi Zajzonban, fiatalon hunyt el Brassóban, 1862-ben. A hétfalusi csángómagyar értelmiségiek által alapított Zajzoni Rab István-díjat másfél évtizede minden évben kiosztják, azok kapják, akik a barcasági magyarok oktatási, szellemi, egyházi, gazdasági életében kimagaslóan tevékenykedtek, életművükkel hozzájárultak értékeik gyarapításához és népszerűsítéséhez, s ezáltal egész magyar nemzeti közösségünk példaképeivé váltak.

 



Szabó Istvánra emlékeztek a sakkozók
A Csongor és Tünde a Szigligeti színpadán
Szardínián pihen a szemlőhegyi házaspár
Random luxusútjukkal saját táboruk álszent politikáját semmisítik meg.
Ciucă politikai fegyverszünetet kér a parlamenti pártoktól
Magyarország élen jár az igazságszolgáltatás digitalizációjában
A koronavírus-járvány rákényszerítette az igazságszolgáltatást, hogy éljen azokkal a technikai eszközökkel, amelyek már korábban is a rendelkezésére álltak.