Hallgassa élőben!

„Vizsga előtt elmondom: a puskázás csalás, lopás, átverés”

Az online oktatás kihívás a hallgatók és tanárok számára is, azonban a félévvégi, online zajló tudásfelmérők szintén nehéz megmérettetésnek bizonyultak. Tanárokat és hallgatókat kérdeztünk arról, hogy hogyan élték meg ezt az időszakot, milyen tapasztalatokat szereztek, és egyáltalán hogyan oldható meg az online vizsgáztatás.

Pikó Stefánia, Törő Enikő

Legutóbbi beszélgetésünk alkalmával dr. Székedi Levente szociológus (PKE) megemlített egy felmérést, melyet még tavaly májusban, az online oktatás kezdeti időszakában végeztek el a Partiumi Keresztény Egyetem diákjai és tanárai között. A felmérést Pásztor Rita, Székedi Levente, Tolnai Tímea és Gál Katalin kutatók készítették el. A megkérdezett 398 diák 85,18 százalékának nem volt előzetes tapasztalata az online oktatás terén, ugyanígy, a 77 résztvevő oktató legjava nem részesült előzetes képzésben ehhez, de több mint 75 százalékuk kapott segítséget és nagy arányban, közel 78 százalékuk az óráinak 76-100 százalékát meg tudta tartani. Dr. Székedi Levente elmondása szerint az átállás sikeresnek mondható, és annak ellenére, hogy az oktatók és hallgatók nagy részének nem volt tapasztalata, gyorsan alkalmazkodtak, és a tanárok azóta több kurzust is elvégeztek már annak érdekében, hogy használni tudják a tanulásmenedzsmenthez szükséges számítógépes szoftvereket.

Amit a szociológus kiemelt a diákok esetében, az a motiváció: az idő elteltével a diákok egyre nehezebben találják meg a kellő motivációt, és bár a jelenléttel nincs probléma, az órai aktivitással inkább. „Ez a helyzet május óta nem javult, sőt bizonyos csoportok esetében romlott, annak ellenére is, hogy nagyon sokat fejlődtünk azóta, nagyon sok új technikát tanultunk” – fogalmazott. Ez részben betudható a nonverbális kommunikáció nagymértékű hiányának, illetve annak is, hogy hiányzik a közösségi élmény, hiszen tudjuk, hogy az egyetem jelentős része a közösségi életről szól. A diákoknak fontos a visszajelzés, a megerősítés – ezt a közösségi érzést sokkal nehezebb fenntartani online, ezért fordulhat elő az, hogy könnyebben felmerül egyesekben, hogy otthagyják az egyetemet, bár a szociológus megjegyezte, hogy a PKE-n nem jellemző a tömeges „feladás”, és az átlagnál nem erőteljesebb a lemorzsolódás sem.

Módszerek

A vizsgaidőszak talán a legkényesebb szférája az online oktatásnak. „Igyekszem félév közben több feladatot adni, részben azért, hogy a diákok jobban bekapcsolódjanak, részben pedig azért, hogy könnyebb legyen az osztályozás. Ha mondjuk egy kreatív feladatot kapnak, azt nem igazán lehet másolással megoldani, akkor sem, ha otthon dolgoznak. Szesszió alatt két módszerem van: a Moodle (világszerte népszerű platform, melyet a PKE-n is használnak) teszt és a szóbeli vizsgáztatás.” – magyarázta. Véleménye szerint sokkal jobb a Moodle teszt, ugyanis a szóbeli vizsgáztatás jóval időigényesebb, könnyebb csalni és a levezetése is bonyolultabb, míg a Moodlenek rengeteg hasznos kisegítő lehetősége van, például meg lehet keverni a kérdések és válaszlehetőségek sorrendjét, tehát a diákok nem tudják egymással megbeszélni, hogy ki mit jelölt be, de a tanár igyekszik úgy megfogalmazni a kérdéseket, hogy a válaszok ne legyenek könnyen kikereshetők. Moodle teszt közben bekapcsolt kamerával és mikrofonnal kell a gép előtt üljenek a diákok, akiken a legtöbb esetben észrevehető, ha épp jegyzeteik között keresgélnek. Mindemellett egy-egy feleletválasztós kérdésre legfeljebb másfél percet ad, így nem nagyon van idő arra, hogy túl sokat gondolkozzanak rajta. „Kérdésbankból is dolgozom – tehát kisebb csoportonként vizsgáztatok, azonos nehézségű kérdéseket kapnak, de nem mindannyian pont ugyanazt. Van egyébként pszichés hatása annak is, hogy érzik, hogy figyelem őket, és ez egy vizsgahelyzet, tudják, hogy vigyázni kell.” (…) Az eredmények körülbelül ugyanolyanok, mint a „normális” vizsgák alkalmával – tehát olyan sokan nem hiszem, hogy puskáznának” – mondta.

Végig lehet-e vinni így egy egész szakot, le lehet-e így diplomázni, online? – tettük fel a kérdést. Székedi Levente szerint, ha erre nagyon jól felkészülnek az oktatók, és kihasználnak minden lehetőséget (pl. a Moodle-nek van olyan böngészője, amely minden egyebet kikapcsol vizsga alatt az adott számítógépen), akkor megvan rá a lehetőség, megoldható lenne, de jobb lenne, ha nem lenne rá szükség.

Lehet-e puskázni?

Albu-Balogh Andrea egyetemi adjunktus, a PKE magyar szakos tanára és szakfelelőse tapasztalatai szerint jegyekben mérve nem vehető észre visszaesés a hallgatók teljesítményében a korábbi időszakhoz képest. ,,Ha összevetem a jelen félévi eredményeket a múlt féléviekkel, akkor kifejezetten javulást látok. A pozitív változás betudható annak, hogy mostanra a hallgatók hozzászoktak az online oktatáshoz, és talán rutinosabbak vagyunk mi, oktatók is” – tette hozzá. Az adjunktustól is megkérdeztük, hogy nőtt-e az egyetemet elhagyók száma. ,,A hallgatói lemorzsolódás nem nagyobb arányú, mint korábban lenni szokott. Az elsőévesek körében mindig tapasztalható egy bizonyos fokú lemorzsolódás, ami természetes. Ezt tapasztaltuk az idei elsőévesek esetében is, azonban ez nem az online oktatás következménye. Voltak hallgatók, akik kifejezetten örültek, mondván, hogy így könnyebben össze tudják egyeztetni a tanulást egyéb kötelezettségeikkel” – magyarázta.

Vannak olyan, szintén az értékelést szolgáló dolgozatok vagy más beadandók, amelyeknek a „vizsgaformája” nem sokat változott. „Leginkább az írásbeli vizsgák menete változott. Van olyan oktató, aki a Moodle-on vagy Google űrlap segítségével, illetve arra is van gyakorlat, hogy a korábbi írásbeli vizsga online szóbelivé változott. Jómagam ez utóbbi megoldást választottam. Arra nehéz válaszolni, hogy melyik vizsgázási rendszer a könnyebb, melyik a nehezebb, mert egyénfüggő, hogy kinek melyik eljárás felel meg jobban. A hallgatók megjegyezték, hogy az online szóbeli vizsgák esetén nem izgulnak annyira, mint offline szóbeli esetében, mert az otthonukban vizsgázva nagyobb a komfortérzetük. Annak érdekében, hogy a hallgatónak ne legyen alkalma csalásra a szóbeli alatt, a tétel meghallgatása után néhány másodperccel már el kell kezdenie válaszolni a kérdésre, „illetve vannak ellenőrző kérdések, amelyek által kiderül a hallgató tényleges tudása”.

„Függ az adott kurzus jellegétől – elmélet, gyakorlati – képzés és a tudományterülettől is. Az általam oktatott Fordítási gyakorlatok és Fordításelmélet kurzus során nem tapasztaltam lényeges eltérést a hallgatók teljesítményében” – nyilatkozta dr. Kovács Tímea, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója. Elmondása szerint lehetetlen teljes mértékben megakadályozni vagy elkerülni a puskázást. „Éppen ezért én igyekeztem olyan feladatsort összeállítani, amit a hallgatók a korábban megszerzett tudásuk alapján, annak önálló értelmezése alapján tudja megoldani. Vagyis kevésbé a passzív, lexikális tudást mértem fel, sokkal inkább azt, hogy a megszerzett lexikai tudást hogyan tudják a vizsgázók önálló értelmezni és használni.” – fogalmazott.

Ehhez hasonlóan dr. Magyari Sára (PKE) nyelvész is inkább az alkalmazott tudást igyekszik számon kérni: „A vizsgák egy része szóbeli, előre elkészített kutatási projekt bemutatása, ahol nem gond, ha beszélgetnek, nem lehet csalni. Viszont van pár elméleti tárgyam, ahol írásbeli, klasszikus mérés folyt. Ilyenkor főként alkalmazott tudást kértem számon, így a hallgatónak nincs ideje puskázni. Ugyanakkor azok a platformok igen fejlettek, amelyekkel dolgozunk: ha egy hallgató megmozdul, zaj van körülötte, azt jelzi a program: ő kerül előtérbe. Vizsga alatt kötelező volt a mikrofonokat és kamerákat bekapcsolva tartani, két tanár a felügyelő, és folyamatosan ellenőrizzük a „képkockákat”. Nyilván nem lehet 100%-ban kiszűrni a csalást. Ezért vizsga előtt elmondom, hogy a puskázás csalás, lopás, átverés. Lehet vele próbálkozni, de ha elkapom, annak negatív következménye lesz. Ha nem kapom el, elvileg szerencséje van. De ez visszaüt a legtöbb esetben a tanulmányok során.”

Hallgatói tapasztalatok

A témában megkérdeztük az érintetteket is, hiszen a hallgatók számára a legfontosabb, hogy minden jól menjen. A SZTE egyik hallgatója úgy nyilatkozott, nagyon szereti az online oktatást és időt is spórol, sőt, a teljesítőképessége is nőtt. Az online szesszióval kapcsolatosan kettős érzései vannak, egyrészt sokkal gyorsabban átesik egy vizsgán, viszont hiányzik neki a csapatszellem, a közös ismétlések és a vizsga előtti kávék, hiszen ezek az együtt töltött pillanatok elviselhetőbbé tették a vizsgaidőszakot. Puskázni lehet, de csak ha valaki nagyon felkészült és tudja, hogy mit hol keressen, hiszen általában van időkorlát és nincs idő sokat keresgélni. ,,Egy kis jegyzet pár évszámmal az asztalon belefér, de egy egész tananyagot kipuskázni nem igazán lehet” – magyarázta.

A nagyváradi Nagy Alma Anna, az UBB FSEGA másodéves menedzsment szakos hallgatója azonban úgy érzi, hogy negatívan hatott a teljesítőképességére az online oktatás, ahogy telnek a hetek, egyre nehezebb koncentrálni. „Fejfájást” okozott, hogy a platformokon gyakran technikai gondokba ütköztek, akár vizsgák közben is. Ezenkívül azonban nem tartja nehezebbnek az online vizsgákat. A puskázást illetően megegyezik a véleménye az előző válaszolóval: az időkorlát nem ad rá lehetőséget: ,,Volt olyan vizsgám, amin 45 kérdésre 35 perc alatt kellett válaszolni, így annak is örültem, hogy sikerült válaszolni minden kérdésre” – mondta.

Szintén egy nagyváradi hallgatót, Fekete Tibor Kristófot is megkérdeztük, aki a budapesti Corvinus egyetem elsőéves hallgatója, Gazdálkodás és menedzsment szakon tanul angol nyelven. Számára fárasztó a képernyő előtt ülni több órán keresztül, és panaszkodott a rendszerleállásokra is. Viszont azt tapasztalta, hogy a tanárok kevésbé szigorúak, mint ,,offline”, inkább a diákok becsületességére hagyatkoztak a puskázást illetően, az időkorlátot ő is megemlítette, mely ellehetetleníti azt, hogy valaki még a tananyagban nézelődjön.

A PKE egyik mesterszakos diákja is megosztotta tapasztalatait. Számára sokkal szimpatikusabbak a kontaktórák, mert a tanteremben csak a tanárra kell figyelni, otthon viszont sok minden eltereli a figyelmét. Az online szesszióval ugyanez a helyzet, egy rendes vizsgán jobban tud koncentrálni. A technikai problémákra szintén panaszkodott, valamint arra is, hogy nagyon fárasztó hosszú órákon keresztül a képernyő előtt ülni. A puskázás kapcsán szerinte inkább arról lehet beszélni, hogy ki milyen mértékben él vissza helyzettel, ugyanis ha valaki csalni akar, akkor így vagy úgy megtalálja rá a módszereket, így ez leginkább a diák becsületére van bízva.

 



Megfejtették a jóllakottságért felelős agyi mechanizmust
Megfejtették a jóllakottságért felelős agyi mechanizmust izraeli és brit kutatók – közölte az izraeli Weizmann Tudományos Intézet (WIS).
Jordan avatja be Kobe Bryantet a Hírességek Csarnokába
A jó barát és példakép tartja az avatóbeszédet ezen a keserédes eseményen.
Vadállatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki magyar kutatók
Afrikai elefántokat és más veszélyeztettet állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.
Florin Cîţu magyarázatot vár a COVID-elhalálozásokat érintő adatokkal kapcsolatban felmerült vádakról
Tájékoztatást vár a miniszterelnök Dan Barna kormányfőhelyettestől arról, tudomása volt-e a koronavírussal kapcsolatba hozható elhalálozások valós és lejelentett száma közötti eltérésről, és ha igen, milyen intézkedéseket rendelt el ennek kapcsán.
Cîţu: Az oltási kampány sikerességén múlik idén a koncertek, fesztiválok szervezése
Lehet szó fesztiválok és koncertek szervezéséről az idén, de csak akkor, ha az oltási kampány sikeres lesz – jelentette ki pénteken Florin Cîţu miniszterelnök.