Hallgassa élőben!

Visszakapják a természetességüket folyóink

A Sebes-Körös, a Berettyó és az Ér egyes szakaszait zöld korridorokká akarja át-, illetve visszaváltoztatni a Körösök Vízügyi Igazgatósága. A nagy jelentőségű táj- és környezetvédelmi beruházásokat Románia helyreállítási alapjából akarják finanszírozni.

Pap István

Az eddigi vízgazdálkodási beruházásokat felejtsük el, eljött a zöld projektek ideje” – vázolta az Európai Unió szemléletváltását Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának igazgatója, aki a vízgyűjtő medencében, illetve Bihar megyében tervezett nagyszabású vízgazdálkodási tervekről számolt be lapunknak. Elmondta, hogy készül Románia több mint 29 milliárd eurós helyreállítási programja, mellyel az ország az Európai Unióhoz akar anyagi forrásokra pályázni. Ennek egyik részét képezik a vízgazdálkodási projektek is, melyek listáján előkelő helyen vannak a Bihar megyei elképzelések. Az egyik ilyen nagyszabású terv a Sebes-Körös természeti környezetének a helyreállítása Nagyvárad és az országhatár közötti szakaszon. „Elképzelésink szerint ezt rögtön a nagyváradi gát alatt elkezdjük építeni és az országhatárig, a Körösszeg alatti területig haladunk vele. Ennek a projektnek a keretében környezetátalakító zöld programot hozunk létre és pályáztatunk meg megközelítőleg ötmillió eurós értékben, és kerülni fogjuk a hagyományos mederátalakítási munkálatokat. Nem fogunk betonnal töltéseket megerősíteni, hanem zöld életteret hozunk létre a folyó mentén” – mondta Pásztor Sándor. Elmagyarázta, hogy az említett szakaszon az ártér több helyen igen széles, van ahol eléri a hatszáz métert, ezért is nemcsak magát a folyót és a partokat, hanem az egész árteret regenerálni fogják. A múltban abban az övezetben kavicskitermelés zajlott, melynek nyomai ma is látszanak. A kitermelés nyomán kialakult vízterületeket, holtágakat összekötik és átvezetik rajtuk a vizet, hogy ezzel is javítsák a vízminőséget, ugyanakkor vizes élőhelyeket hoznak létre az árterületen, azaz több helyen is vízfelületet alakítanak ki, és hallépcsőket is kialakítanak, hogy a halak tudjanak tovább haladni a folyóban. Pásztor Sándor hozzátette, hogy a projektbe bevonnak környezetvédelmi civil szervezeteket is, amelyekkel együttműködve dolgoznak ki közös kiaknázási terveket. Kis parkerdőket, természeti övezeteket alakítanak ki, illetve ösvényeket és bicikliutakat is kiépítenek, hogy gyalog és kerékpárral lehessen majd közlekedni ott, de gépjárművekkel semmiképpen sem lehet majd megközelíteni azt a területet, sorolta a részleteket Pásztor Sándor. Miután elkészül a vizes élőhely és a zöld korridor „akkor majd lehet pontszerű turisztikai dolgokat kialakítani, de ez már nem a vízügyi igazgatóság feladata lesz” – fogalmazott az igazgató, akinek reményei szerint a tervek a jövő év során elkészülnek, és ha jól halad Románia helyreállítási programja, akkor hamar elkezdődhet az elképzelés megvalósítása.

Visszaláposítás

Szintén a helyreállítási terv részeként kívánják felújítani a Lesu-víztározót, de mivel az Európai Unió hagyományos vízgazdálkodási munkálatokra nem fog a jövőben pénzt adni, ezért a tározó gátját is egy zöld korridor kialakításának a keretében fogják felújítani. Az új koncepció szerint a víztározó egy természetes vizes élőhely lesz, amivel megváltoztatják az életteret a folyó völgyében. Hasonló munkálat lesz az Ér és a Berettyó völgyében is, árulta el az igazgató. Az Ér völgyét gyakorlatilag visszaláposítják. „Kinéztünk egy háromszöget, Biharfélegyháza, Diószeg és az országhatár között, és ott kezdjük el a visszaláposítást. Tudniillik az Érmelléken valamikor lápos területek voltak, amelyeket a múlt század 60-as, 70-es éveiben tönkretettek, és az Ért gátak közé szorították. Biharfélegyházán van egy területet a helyi iskola kezelésében, és megtaláltuk két holtágnak a medrét. Ezeket kiássuk és feltöltjük az Ér vizével. Össze is kötnénk a holtágakat, ezek után az a vidék szépen, lassan magától vissza fog láposodni, és helyreáll az egykori gazdag élővilág, de azért árvízvédelmi szempontból is rendbe kell rakni a területet, hogy ne öntsünk el mindent vízzel” – vázolta az elképzelést Pásztor Sándor. Az elláposított területen tanösvényt is kiépítenek majd.

Ugyanennek a projektnek a következő része az apátkeresztúri tározó két völgyének az átalakítása zöld korridorrá. Az egyik ág Szalacsig, a másik pedig Asszonyvásárig fut fel, ezeken a völgyeken is mocsaras lápos vidéket alakítanak ki. „Itt is visszaállítjuk a változatos növény- és állatvilágot” – hangsúlyozta a szakember. Ennek a két érmelléki projektnek a keretében összesen 23 kilométernyi régi folyószakaszt alakítanak át és 21 kilométernyi bicikliutat építenek ki. A két projekt értéke 5,8 millió euró. „Ha ezek a tervek sikeresek lesznek, akkor lépünk felfelé, és folytatni fogjuk a természeti helyreállítást a folyó többi szakaszán. Ugyanis a visszaláposítás, a zöld korridorok kialakítása, a bicikliutak építése is egy folyamat” – mondta az igazgató. Kérdésünkre válaszolva Pásztor Sándor kifejtette, hogy a jelenleg a projektbe bevont területek állami intézményi tulajdonban vannak, ha a területátalakítás során magánterületek is sorra kerülnek, azokat ki kell majd sajátítani vagy meg kell majd egyezni a tulajdonosokkal.

Berettyó

A Románia–Magyarország határon átívelő együttműködési program keretében is vannak lehetőségek vízgazdálkodási projektek finanszírozására, igaz, mint azt Pásztor Sándor megjegyezte, sokkal kevesebb pénz áll majd rendelkezésre, mint a korábbi kiírások során. Mindenesetre a Körösök Vízügyi Igazgatósága ehhez a programhoz is több projektet fog benyújtani, ezek egyike a Berettyó töltéskoronájának a leaszfaltozása a román–magyar határtól haladva befelé. Ha Románia csatlakozni fog a schengeni övezethez, akkor ez az út kiváló közlekedési útvonallá válik majd a határ két oldalán lévő települések között, magyarázta Pásztor. Szintén Magyarországgal együttműködve akarja a vízügyi igazgatóság felújítani az Ér mellett, Csatár és Siter alatt lévő három víztározóját. „Ezeket is úgy próbáljuk rendbe tenni, hogy természeti szempontból helyreállítjuk a völgyet Szalárd irányába, és létrehozunk egy árvízriasztó rendszert is. Negyven-ötven éves tározók ezek, infiltrációs gondjaink vannak, a vízlevezetőknél kellene árvízapasztó műtárgyat építeni és alattuk az elfolyást kell rendbe tenni” – vázolta a teendőket az igazgató. Mindezek mellett ugyancsak ennek a pályázati programnak a keretében az igazgatóság tíz különböző településen lévő tíz épületét újítják fel.

Pásztor Sándor az Érmellék fejlesztésének a folyamatáról beszélt, ennek része egy külön érmelléki vízrajzi rendszer intézményi létrehozása. Az igazgató elmagyarázta, hogy az országban a vízügyi igazgatóságok területi elrendezkedése nem megyei, hanem a vízmedencék elhelyezkedésére ráépülő intézményrendszer, ezért vannak az igazgatóságok vízmedencékre és vízgyűjtőkre osztva. Elmondta, hogy a Körösök Vízügyi Igazgatóság a Körösök vízgyűjtő medencéjére van ráépítve, melynek legfontosabb vízfolyása a három Körös, az Ér és a Berettyó. Egy igazgatóságon belül létre lehet hozni külön vízrajzi rendszert, amikor egy kisebb folyó önálló vízügyi rendszerként működhet, vagyis akkor, ha a kisebb folyó nem a vízügyi igazgatóság területén folyik bele a nagyobb folyóba. Romániában több ilyen kirendeltség is van, többnyire olyan helyeken, ahol egy folyó átlépi az országhatárt. „A Körösök vízgyűjtő medencéjében ilyen például a Fehér-Körös, mert az Magyarországon folyik be a Kettős-Körösbe, ezért van is egy önállóan működő kirendeltségünk a Fehér-Körösre. Az Ér is ilyen, mert átfolyik a határon, és ott egyesül a Berettyóval. Ezért kidolgoztam az Érre is egy önálló vízügyi kirendeltséget. Bukarestben első körben elfogadták a javaslatot” – mondta Pásztor Sándor, aki kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy egy ilyen kirendeltség azért hasznos, mert az összes árvízvédelmi, vízminőségi és kezelési problémát helyből lehet irányítani. „A kirendeltség központja Székelyhídon lesz, ahonnan sokkal hamarabb meg lehet tenni 25–30 kilométert mondjuk Endrédig, mint hogy Váradról kelljen elmenni odáig” – magyarázta az igazgató.

Illusztráció. Fotó: Alexandru Nițescu



Fellép hazánkban a metál zene négyszeres Grammy-díjas óriása
A zenekar eddig egyszer, másfél évtizede a Sziget Fesztiválon lépett fel hazánkban.
Orban: Cîţu elnökké választása egy „párton belüli puccs” eredménye
Bobic: Dárdain múlik, meddig lesz a Hertha vezetőedzője
A sportvezető szerint a magyar szakember egy stabil szezonban is a megfelelő ember a posztra.
Kedden tárgyalnak a képviselőházi elnöki tisztségről
Megelőzési és oktató akciókat tartottak a rendőrök