Hallgassa élőben!
Fotó: Alexandru Nițescu

Folytatódik a vita a Bihar megyei tanintézmények átpolitizáltságáról

Reagált lapunknak Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes azokra a meglátásokra, amelyeket Csomortányi István, az EMNP elnöke fogalmazott meg a Bihar megyei magyar diákok idei érettségi eredményeivel kapcsolatban. A főtanfelügyelő-helyettes vádjait a politikus visszautasítja.

BN-összeállítás

Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes a következőket írta lapunknak küldött közleményében: „Politikai küzdőtérre vitt egy oktatási, szakmai vitát Csomortányi néppárti elnök úr. Amennyiben szervezete oktatási szakpolitikusai nyilatkoznak, úgy akár érdemleges párbeszéd is kialakulhatott volna az érettségi eredmények kapcsán. Azonban felvetődik a kérdés: milyen alapon mond véleményt Csomortányi István az érettségi eredményekről? Köztudott róla, hogy amióta elvégezte az iskoláit, nincs kapcsolata a tanügy, az oktatás semmilyen területéhez. Nagyon sokan jelezték, hogy kérjem és mondjam ki: elvárjuk, akik a tanügyben dolgozunk, akik a magyar diákok oktatását tartjuk a hivatásunknak, hogy legalább szakemberek legyenek, akik közösségi szinten nyilatkoznak e területen, nem pedig politikai kalandor, aki eddig egyetlen területen, egyetlen helyi, megyei, országos választáson sem kapta meg – noha mindenütt volt már jelölt – a magyar közösség bizalmát. Ha pedig valaki azt az iskolát becsmérli, ahol ő is végzett, az illető úr esetében az Ady Endre Elméleti Líceum, és a mai napig is ott oktatnak az ő volt tanárai, akkor legalább tudja, hogy hány százaléka érettségizett sikeresen a volt iskolájának idei végzősei közül. Erről az eredményről azt is illene tudni, hogy ez a jelen tanévben 8 százalékkal magasabb, mint a tavaly volt.
De ha már a tanügy politizálásáról beszélünk, nézzük meg a nagyváradi középiskolák vezetőtanácsába vajon ki javasolta a polgármester és a városi tanács képviselőit? A néppárt jelölt az elmúlt években folyamatosan. Ezen vezetőtanácstagok nagyobb részének nincs is semmi köze a tanügyhöz. Többségük nem oktatási szakértő, gyerekük nincs a rendszerben, hogy részleteiben ismerhessék az intézményeink rendszabályzatát, a vizsgák és elvárások rendszerét, és ők maguk nem voltak soha kapcsolatban az oktatással. Volt olyan eset is, ahol a történelmi egyházaink képviselőjét váltották le az EMNP képviselőjével! Szerintem ez az oktatás átpolitizálása! Olyan emberek kerülnek, kerültek már hat éve a tanintézményeink vezetőségébe, akiknek fogalmuk sincs azok működéséről!
Utána néztem, hogy hány javaslatuk volt a néppártos vezetőtanácsi tagoknak az oktatás színvonalának növelése, fejlesztése érdekében. Az eredmény nulla! Vagyis ők maguk soha egyetlen javaslattal sem jöttek, nem jegyeztek egyetlen ötletet sem, ami az eredmények javítására vonatkozott volna, ami az oktatás színvonalát emelte volna!
Az iskolák vezetői és jómagam bármikor állunk a konstruktív megbeszélés elé, de oktatási szakemberekkel, nem azokkal, akiknek soha semmi javaslatuk nincs, csak kiragadnak egy pillanatképet, és az alapján ítélkeznek. Ők egyébként vajon kinek is használnak, ha rossz színben tüntetik fel a magyar oktatást a megyénkben?
Nem kívánok minden elhangzott butaságra válaszolni, azonban egy-két pontosítást, úgy érzem, kötelező megtenni. A Nagykágyai Líceumnak ugyan 73 végzőse volt, de illett volna leellenőrizni, hogy ezek közül 56 hároméves szakiskolát végzett, tehát nem érettségizhet. A 17 szakközépiskolát végzett közül pedig csak négy diák iratkozott be az érettségire. Itt megjegyzem, egy szakiskola minősége nem az érettségi vizsgával mérhető, hanem elsősorban a szakvizsga eredményességével. Az 1-es Számú Szaklíceum Nagykágyán évek óta 90 százalék fölött teljesít, de az is fontos mutatója lehet az oktatás színvonalának, hogy hányan kaptak munkahelyet. A tavalyi tanév során 34 tanuló fejezte be tanulmányait, közülük munkahelyet kapott 29 ifjú és tovább folytatta tanulmányait 3 diák.
A szakoktatás fejlesztése időszerű, ennek megfelelően a tavaly 140 szakiskolát végzett diákhoz képest idén 260 tanuló fejezte be tanulmányait magyar szakon. Ez 85 százalékos növekedést jelent egy év leforgása alatt. Ez a 260 diák az elkövetkező időszakban fog szakvizsga elé állni. Én a magam nevében is sok sikert kívánok nekik. Remélem, hogy a sikeres vizsga után vagy tovább tanulnak, vagy munkahelyet találnak.
Az érettségi eredmények kiértékelésénél tudnunk kell elsősorban, hogy milyen ok áll a mögött, hogy egyes diákjaink gyengébben teljesítettek. Az idei évfolyam végzősei közül 63 százalék érettségizett sikeresen, ami közel 1 százalékkal több, mint a tavalyi tanév végén. Ha az átlagot a román nyelv és irodalom jegy nélkül számítjuk, akkor azt észleljük, hogy a diákok 80 százaléka teljesített 6,00-os média fölött, ami 17 százalékos növekedést jelentene. Tehát a cél olyan módszerek kidolgozása, amelyek eredményezni fogják a fent említett növekedést! Itt felmerül az a gond, hogy a kisebbségi oktatásban tanuló diákoktól nem várhatjuk el, hogy két különböző nyelven is anyanyelvi szinten teljesítsenek. Ezt leszámítva ennek a módszernek a kidolgozása teret kapott, az oktatók és diákok speciális képzése folyamatban van, továbbá már két módszertani anyag is napvilágot látott. Ez utóbbi a kisebbségi román oktatást fejleszti. Ezt a tananyagot eljuttattuk a megye összes romántanárához. Az ügy érdekében további fejlesztéseken dolgozunk. Továbbá csak remélni tudom, hogy Szent László városa, Rákóczi várkapitány öröke békére, egymás megbecsülésére hivatott, és a ma iskoláinak tanulói tisztelettel fognak alma materükről és oktatóikról szólni, megemlékezni.”

Reakció

Kértük Csomortányi Istvánt, hogy reagáljon a fentiekre, és ő a következőket mondta: „Továbbra is sajnálatosnak tartom, hogy olyan személy felel a Bihar megyei magyar oktatásért, akinek közel három hét kellett az első érettségi eredmények megjelenése után ahhoz, hogy érdemi számokat is láthassunk tőle. Ez is aláhúzza azt, hogy alkalmatlan arra a tisztségre, amit betölt. Másrészt lehet mindenféle szempont alapján statisztikákat gyártani ahhoz, hogy megszépítsük a megszépíthetetlent, de attól még a tény az, hogy az ő irányításával működő Bihar megyei oktatásunk eredményei sem a megye román oktatási intézményeihez, sem pedig az erdélyi magyar oktatási intézményeinkhez képest nem versenyképesek. Ezért is készítettünk két típusú összehasonlítást, hogy ne lehessen mindent a román érettségire fogni, hanem összehasonlítottuk az eredményeket a székelyföldi iskolákkal, és ebben az összehasonlításban is csak a tizenkettedik a legjobb tanintézményünk. Amikor oktatási intézményekkel beszélünk, akkor nem sajátíthatja ki valaki magának azt, hogy ki mondhat véleményt ezzel kapcsolatban, és ki tehet jobbító javaslatokat. Jó lenne, ha nem politizálnák át az intézményeket. Mielőtt megkaptuk azt a lehetőséget, hogy a nagyváradi oktatási intézmények vezetőtanácsaiba a néppárt javaslatára nevesítsen képviselőket a polgármester és a városi tanács, egy-egy RMDSZ-es politikus volt, hogy három iskolában is vezetőtanácsi tag volt. Ennél átpolitizáltabb vezetőtanácsi kinevezési rendszer nem létezett sehol, és mi hoztuk be azt a gyakorlatba, hogy egy személy csak egy intézményben lehessen vezetőtanácsi tag, és mindenhova igyekeztünk helyi tanárokat, pedagógusokat vagy szülőket delegálni. Persze ez a változtatás sokaknak nem tetszett, mert felborítottunk egy kényelmes helyzetet és meggyőződésem az, hogy most már nemcsak formális, hanem valódi vezetőtanácsi ülések vannak. Az pedig, hogy ne lett volna egyetlen javaslata sem a kollégáinknak, az szemenszedett hazugság! Folyamatosan találkozom olyan típusú panaszokkal, hogy javaslatainkat vagy meg sem hallgatják, jegyzőkönyvbe se veszik vagy egyszerűen csak leszavazzák, mert ezekben a vezetőtanácsokban gondoskodnak a mai napig arról, hogy RMDSZ-es politikai többség legyen. És látszik az eredmény.”

Borítókép: illusztráció



Felgyorsítanák a földterületek visszaszolgáltatását
Hernyák Zsóka győzött a vajdasági magyar drámaíróversenyen
A díjnyertes darabot Molnár-Gábor Dóra állította színpadra.
Minden új templom bástya a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben!
A magyarok csak keresztényként maradhatnak meg és minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben.
Nem adták ki az első díjat a DrámaÍRÓ kategóriában
Nem adták ki az első díjat az idén ötödik alkalommal megszervezett dráMÁzat drámapályázat drámaÍRÓ kategóriában – közölték az MTI-hez eljuttatott közleményükben a szervezők.
Oltean Csongor marad a romániai Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke
Újabb kétéves elnöki megbízást kapott Oltean Csongor a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) küldöttgyűlésétől – közölte vasárnap az ernyőszervezet.