Hallgassa élőben!
Fotó: Anyanyelvápolók Szövetsége

Dr. Balázs Géza: A nyelvjárás az alapvető érzelmek hangja

Online előadást tartott főként középiskolás tanárok számára prof. dr. Balázs Géza nyelvész, Blankó Miklós, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának főtitkára, szerkesztő, valamint Cservenka Judit, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának alelnöke, újságíró, a Rákóczi Szövetség szervezésében. Az előadás egy ingyenes sorozat része, melynek következő beszélgetését február 9-én, 15 órától tekinthetik meg az érdeklődők a Rákóczi Szövetség oldalán megtalálható űrlap kitöltése ellenében.

Pikó Stefánia

Prof. dr. Balázs Géza Tájban élő nemzet című rövid előadásában a magyar nyelvjárások fontosságára hívta fel a figyelmet, illetve azt taglalta, hogyan is kapcsolódhat a nemzet a tájhoz. Elmondta, hogy már legalább 30 éve hangoztatják sokan azt, hogy a nyelvjárások a 24. órában vannak, azaz a kihalás szélén állnak, de ha ez igaz volna, akkor mostanra már a 26-27. órában tartanánk. A dialektusokkal szerencsére azonban a mai napig gyakran találkozunk. A dialektusok azt mutatják, hogy van kapcsolat a nyelv és a táj között, illetve a táj és a nemzet között – a nyelvjárásunkkal azt (is) megmutatjuk, hogy ragaszkodunk gyökereinkhez, az otthoni tájhoz, még akkor is, ha a mai világban egyre jellemzőbb a mobilitás. Ez utóbbi fogalomról aztán Cservenka Judittal és Blankó Miklóssal együtt is beszélgettek. Cservenka Judit megjegyezte, gyakran találkozik azzal, hogy a mobilitást pozitív töltettel használják, értelmezik, és panaszkodva írnak arról, hogy mi, magyarok, inkább helyben maradunk, bezzeg más nemzetek milyen mobilisak.

Szó esett azokról az attitűdökről, melyekkel a valamilyen dialektusban beszélő gyerekek az iskolában szembesülhetnek. Nem egy panaszt hallott már a professzor arról, hogy egyes tanárok rászólnak a gyerekekre, hogy a köznyelvi regisztert használják, hozzátette azonban, hogy ő személyesen ilyet nem tapasztalt, és hisz benne, hogy ezek csak izolált esetek. A nyelvészek azt vallják, hogy a nyelvjárás kincs, amit meg kell őrizni – ehhez mérten kell tehát hozzáállni azokhoz, akik dialektusban beszélnek.

Elmondták, hogy a nyelvjárás egyébként környezetváltozás esetén magától, spontán eltűnik, az illető beszéde akaratlanul is igazodik a környezetében lévők beszédéhez. Érdekes módon azonban a nyelvjárás szinte soha nem tűnik el teljesen – ha felhívjuk a rokonokat, akkor ugyanúgy, akaratlanul is a hazai nyelvjárást használjuk.

Azt, hogy hogyan kapcsolódik a magyar nemzet a tájhoz, melyben él, két idézettel is illusztrálta a professzor, ezek közül az egyik Sütő András írásából származik: „(Tavasszal, ősszel szépen vasalt szöges gólyalábakon, önérzetnövesztő magasból) dagasztottuk a mezőségi latyakot, a szülőföld szivályos húsát, amely járásunkat alakította, hozzáidomítván az észjárásunkat is.”

 



Eladták az örökösök a zsibói Wesselényi-kastélyt
Belátták, nem tudják előteremteni a felújításhoz, karbantartáshoz szükséges összeget.
Megalakult a Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat
A közvélekedés a környezeti értékeket főképp az erdőkkel társítja.
A Nap közelében jár a Solar Orbiter űrszonda
A kitöréseket – a Nap koronakidobódásait – még februárban rögzítette az amerikai NASA és az ESA 2020 februárjában felbocsátott napszondája. Még mindig elemzik.
Cantona a Hírességek Csarnokának harmadik tagja
A Manchester United korábbi francia csatára a hozzá hasonló stílusban kommentálta a hírt.
Tisztújító és beszámoló gyűlés a nagyváradi RMDSZ olaszi körzeténél