Hallgassa élőben!
Fotó: Anyanyelvápolók Szövetsége

Dr. Balázs Géza: A nyelvjárás az alapvető érzelmek hangja

Online előadást tartott főként középiskolás tanárok számára prof. dr. Balázs Géza nyelvész, Blankó Miklós, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának főtitkára, szerkesztő, valamint Cservenka Judit, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának alelnöke, újságíró, a Rákóczi Szövetség szervezésében. Az előadás egy ingyenes sorozat része, melynek következő beszélgetését február 9-én, 15 órától tekinthetik meg az érdeklődők a Rákóczi Szövetség oldalán megtalálható űrlap kitöltése ellenében.

Pikó Stefánia

Prof. dr. Balázs Géza Tájban élő nemzet című rövid előadásában a magyar nyelvjárások fontosságára hívta fel a figyelmet, illetve azt taglalta, hogyan is kapcsolódhat a nemzet a tájhoz. Elmondta, hogy már legalább 30 éve hangoztatják sokan azt, hogy a nyelvjárások a 24. órában vannak, azaz a kihalás szélén állnak, de ha ez igaz volna, akkor mostanra már a 26-27. órában tartanánk. A dialektusokkal szerencsére azonban a mai napig gyakran találkozunk. A dialektusok azt mutatják, hogy van kapcsolat a nyelv és a táj között, illetve a táj és a nemzet között – a nyelvjárásunkkal azt (is) megmutatjuk, hogy ragaszkodunk gyökereinkhez, az otthoni tájhoz, még akkor is, ha a mai világban egyre jellemzőbb a mobilitás. Ez utóbbi fogalomról aztán Cservenka Judittal és Blankó Miklóssal együtt is beszélgettek. Cservenka Judit megjegyezte, gyakran találkozik azzal, hogy a mobilitást pozitív töltettel használják, értelmezik, és panaszkodva írnak arról, hogy mi, magyarok, inkább helyben maradunk, bezzeg más nemzetek milyen mobilisak.

Szó esett azokról az attitűdökről, melyekkel a valamilyen dialektusban beszélő gyerekek az iskolában szembesülhetnek. Nem egy panaszt hallott már a professzor arról, hogy egyes tanárok rászólnak a gyerekekre, hogy a köznyelvi regisztert használják, hozzátette azonban, hogy ő személyesen ilyet nem tapasztalt, és hisz benne, hogy ezek csak izolált esetek. A nyelvészek azt vallják, hogy a nyelvjárás kincs, amit meg kell őrizni – ehhez mérten kell tehát hozzáállni azokhoz, akik dialektusban beszélnek.

Elmondták, hogy a nyelvjárás egyébként környezetváltozás esetén magától, spontán eltűnik, az illető beszéde akaratlanul is igazodik a környezetében lévők beszédéhez. Érdekes módon azonban a nyelvjárás szinte soha nem tűnik el teljesen – ha felhívjuk a rokonokat, akkor ugyanúgy, akaratlanul is a hazai nyelvjárást használjuk.

Azt, hogy hogyan kapcsolódik a magyar nemzet a tájhoz, melyben él, két idézettel is illusztrálta a professzor, ezek közül az egyik Sütő András írásából származik: „(Tavasszal, ősszel szépen vasalt szöges gólyalábakon, önérzetnövesztő magasból) dagasztottuk a mezőségi latyakot, a szülőföld szivályos húsát, amely járásunkat alakította, hozzáidomítván az észjárásunkat is.”

 



Csak forgolódsz, ha ismeretlen helyen kell aludnod? Ez az oka!
Eseménydús, izgalmas meccsen döntetlen született az örökrangadón
Minden sorozatot figyelembe véve ez volt a két csapat történetének 270. egymás elleni összecsapása.
Hátborzongató dolog látható Csernobilban: a Google Maps előtt nincsenek titkok
Csernobil az atomkatasztrófa óta egyszellemváros, de a technika segítségével most is sétálhatunk benne. Ám, amit egy fiatal talált Google Maps-es túrája során, arra nem volt felkészülve.
Gyász – Elhunyt a Kossuth-díjas színésznő
92 éves korában elhunyt Olsavszky Éva, a Katona József Színház alapító tagja.
Virsliért még a benzincseppet is kiszimatolja Gyufa, a mentőkutya
Gyufát, egy szuperszimat rangidős eb tanítja be.