„Mindig van bennem egy rendigény”

Pikó Stefánia

Szántó T. Gábor beszélgetőpartnere a Várad folyóirat főszerkesztője, Szűcs László volt, aki az író előző köteteiről, az 1945 és más történetekről, illetve a Kafka macskáiról is érdeklődött. A beszélgetésből kiderült, az 1945 novelláskötetének címadó és első munkájából film készült, melyben Rudolf Péter is szerepel. A kötet kapcsán a szerző elmondta: mindig él benne egy rendigény, ezért minden alkalommal, mikor új könyvvel készül, lennie kell valamilyen alapszervezési elvnek. Az 1945-ben a novellák kronologikus sorrendbe lettek téve, emellett pedig érvénybe lép egy szélesebb értelemben vett kisebbségi nézőpont is. A szerző elárulta, mindig is erősen foglalkoztatta az, hogy mi volt a háború után, ugyanis ez az irodalomban sem kap akkora hangsúlyt, mint a háború időszaka. Szóba került egy másik kötete, a Kafka macskái is, amely, a többi könyvéhez hasonlóan, számos fordításban is megjelent, az 1945 például már olaszul és kínaiul is. A Kafka macskái nemrég török nyelven látott napvilágot, nemsokára pedig Prágában is bemutatják.

Európa szimfónia

Főszerkesztői munkájával kapcsolatosan (melyet 1991 óta szünet nélkül „gyakorol”) így fogalmazott Szántó T. Gábor: „kicsi stáb, nagy feladat”, hozzátéve, hogy nem kis erőfeszítés fenntartani ilyen hosszú ideig egy lapot, ami a fáradtság mellett folyamatos kihívást is jelent.

Legfrissebb könyvére, az Európa szimfóniára térve Szűcs László arról érdeklődött, mennyire élt a szerzőben írás közben a szándék arra nézve, hogy esetleg ebből is film készüljön. „Legfeljebb ennek halvány reménye” – válaszolta Szántó T. Gábor, a későbbiekben azonban a jelenlévők is megérthették, miért hangzott el a kérdés: a felolvasott dialógus-részletekből ugyanis kiviláglott, hogy a drámákban előforduló szerzői utasításokhoz hasonló mondatok hangzanak el a szereplők egy-egy megnyilvánulása között. A szerző maga is elmondta, hogy reduktív nyelvet használ, de ez nem feltétlenül a filmesítés megkönnyítését szolgálja, hanem szándékos stílusváltás volt, hiszen előző kötetei kapcsán kapott olyan kritikát, mely szerint túl „bőbeszédű” egy-egy műve, melyet a Kafka macskái kapcsán valamelyest ő is megérzett utólag.

Az Európa szimfónia Kolozsváron játszódik, az 1950–70-es években, és egy román–magyar házasságból született fiatal életét kíséri nyomon. A történetszál titkokkal teli, egyes szereplőkről izgalmas dolgok derülnek ki, többen a transznisztriai munkatáborba kerülnek – ki véletlen folytán, ki azért, mert valamit tett az oroszok ellen. A címadó fiktív szimfónia „elhangzik” a műben – ezzel kapcsolatban a szerző azt emelte ki, hogy a szimfóniában úgy bukkan fel olykor-olykor a harmónia, ahogy magában a történetben fel-felcsillan a harmónia igénye.

A csavaros cselekményű regényről kiderült, már egy tíz oldalas forgatókönyvvázlat is elkészült, ennek sorsa pedig jelenleg a döntnökök kezében van. Hamarosan kiderül, lesz-e belőle nagyjátékfilm.