Pap István

Nemcsak a szakembereknek és az építészeti pálya iránt érdeklődő egyetemi hallgatóknak nyújt érdekes, sőt esztétikai élményt a Dévényi Sándor építész munkásságát bemutató tárlat, mert az organikus építészet képviselőjének munkái akár műalkotásokként is felfoghatók és emelik épített környezetünk szépségét. Makovecz Imre tanítványa mintegy ötven évet felölelő munkássága szerteágazó és sokrétű: az általa tervezett épületek között vannak középületek, gazdasági, kereskedelmi létesítmények, magánházak, hidak, illetve térkialakítások is. Dévényi Sándor életművében a formáknak, a színeknek, az anyagoknak organikus egységéből fakadó természetközeliség mutatkozik meg, amint azt kiemelte a kedd délutáni megnyitón elhangzott méltatásában Demeter Katalin, Magyarország kolozsvári konzulja is. Elmondta, hogy Dévényi Sándor példaképe Kós Károly volt, mestere pedig Makovecz Imre. Azonban Dévényi Sándor nem a nagy elődök epigonja, hanem „a mai magyar építészeti kultúra egyik legigényesebb, legkövetkezetesebb képviselője, akinek döntő szerepe van Pécs történelmi belvárosának megújításában. Dévényi a hely, a haza, a város, a történelem legteljesebb tiszteletét követeli meg az építésztől, közben fenntartja magának a legteljesebb szabadság jogát épületeinek formálásában. Eklektikus és kifinomult érzékenysége mágikus jellegű, tökéletes szinkronban van a kortárs, nyugat-európai építészeti fejleményekkel. Invenciói, gondolkodásmódja eredeti, magyar és közép-európai” – hangsúlyozta a méltató. Mint ahogy az a kiállításon felállított pannókról is látható, és mint azt Demeter Katalin is kiemelte: „Építészeti formálása során csakúgy, mint anyaghasználatában, a nem iparosított építészet szerkezeteit és anyagait részesíti előnyben, erős igényt támaszt a hagyományos építőmesterségekre”. Végezetül magának az építésznek az ars poeticáját idézte: „Mivel tökéleteset csak Isten tud alkotni, csak az lehet a feladatunk, hogy ezt a tökéleteset minél jobban megközelítsük. Ezért fontos, hogy a környezetre, amelyben dolgozunk, a legnagyobb tekintettel legyünk”. A méltatást követően a pályatárs, Guttman Szabolcs építész beszélgetett Dévényi Sándorral többek között oktatói munkájáról, valamint a Kós Károly Egyesülésről, melynek Dévényi alapítója, 2009-től pedig igazgatója is.

A tárlaton a Dévényi Sándor által tervezett épületekről készült képanyag látható a hozzájuk tartozó rövid, de alapos leírásokkal együtt, illetve különböző tervrajzok is, köztük olyan érdekességek, mint az 1996-ra tervezett, végül elmaradt Budapesti Világkiállítás helyszínének tervrajza, vagy a budapesti Nemzeti Színház tervpályázatára beküldött pályamunkája. Az alkotások és így a képek zöme is pécsi ingatlanokat mutat be: aki nagyváradiként megnézi ezt a tárlatot, az a benyomása támad a baranyai város képét alapvetően meghatározó Dévényi Sándor munkásságáról, mintha ő lenne Pécs Rimanóczy Kálmánja. Demeter Katalin konzul is kiemelte ezt a meghatározó szerepét Pécs városképének kialakításában, ugyanis méltató beszédét így zárta: „Ha utazásaink során egy-egy jelentősebb városba készülünk, leginkább a látvány, az épített örökség az, ami meghatározza úti céljainkat. Akik ezt a kiállítást megtekintik, akkor Pécs lesz a következő úti céljuk” – fogalmazott. A kiállítás Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a nagyváradi Tibor Ernő Galéria szervezésében valósult meg.