Veszélyezteti a gyümölcstermést az erős lehűlés

Pap István

Főként a gyümölcstermesztőket érintette negatívan az utóbbi napokban tapasztalható, szokatlanul hideg, fagypont körüli időjárás. De a többi gazda is panaszkodik: elmaradtak a tavaszi növénykezeléssel, és nem tudják elkezdeni a vetést. „A gyümölcsfákat érinti leginkább ez a hideg, fagyos időszak. Ami a szántóföldi növényeket illeti, ezek közül a repce a legérzékenyebb, a búzanövények ellenállóbbak. Egyelőre nincs jelentős kár. A vetéstechnológia tekintetében tartjuk az ütemtervet, de alkalmazkodnunk kell az évről évre egyre másabb éghajlati viszonyokhoz” – nyilatkozta laptársunknak, a Jurnal Bihoreannak Nicolae Hodișan, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
A gyümölcstermesztők azt mondják, hogy szinte minden évben vannak fagyos időszakok, amelyek veszélyeztetik vagy jelentősen csökkentik a termést. A gyenge termés pedig általában magas árakat jelent. „A veszélynek leginkább kitett növények azok a gyümölcsfák, amelyek már virágzásnak indultak” – mondta lapunknak Kádár Tibor, aki Nagyszalonta környékén 1600 hektárnyi termőterület agrármérnöke. „A gyümölcsösöknél meg fogjuk érezni a mostani hideget, a kajszibarack a legkorábban virágzó gyümölcsfa, annak biztosan odatett ez a fagy. A kajszibarack esetében már egyetlen fagypont alatti éjszaka ebben az időszakban a termés kompromittálását okozhatja. Ha elkapta a -3 Celsius-fok, akkor sajnos nem sok munkaerőt kell majd beleölni, hogy leszedjék a termést” – fogalmazott. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy számos tényezőt kell figyelembe venni, amikor az esetleges károkat mérik fel. Egyrészt nem mindegy, hogy hány napig tart és mekkora mértékű a lehűlés. Ha például csak egy éjszaka hűl le a levegő plusz 1 Celsius-fokra, az ugyan hideg, és kellemetlenül érinti a növényeket, de még nem fagy, tehát nem okoz fagykárt. Persze, terméskiesés történhet a hideg miatt akkor is, ha nincs is fagykár, hiszen a hideg idő amúgy sincs jó hatással a növényekre. Hozzátette, hogy lehet védekezni is a fagykár veszélye ellen: speciális lámpákkal lehet fűteni a fákat, de ez csak -2, -3 Celsius-fokig nyújt védelmet, viszont ennek megvalósítása komoly befektetést és sok munkát igényel. Ha pedig a levegő hőmérséklete -4, -5 Celsius-fokra lehűl, akkor ez a munka is kárba vész.
Ami a haszonnövényeket és a gabonát illeti, valamivel jobbak a kilátások a szakember szerint. Az őszi kultúrák közül azokat érinti negatívan a mostani hideg, amelyek már virágzásnak indultak. „Ősszel elvetettük a repcét, a búzát és az árpát, ezek közül a repce már áprilisban virágzásnak indul, de a hideg idő miatt sokkal lassabban fejlődik. A repcét olyan állapotban kapta el a hideg, hogy a szára meg van nyúlva, a virágképződmények már megvannak, sőt, már egy-két virág ki is nyílt, de ez még a kezdeti fázis. Ha ezután az időjárás kellemesebbé válik, akkor a néhány napos mínuszos időjárás miatt nagy terméskiesés nem fog bekövetkezni. De nemcsak ez határozza meg a termést; aratásig még sok más is közre fog játszani, az pedig még a jövő zenéje” – mondta az agrármérnök. Hozzátette, hogy az őszi búza még kezdetibb fázisban van, az később kezd el fejlődni, tehát a mostani hideg abban nem tett kárt. „Esetleg a levelek végét megcsípte a hideg, de nem vagyok annyira pesszimista, hogy azt mondjam, hogy vége az idei termésnek, mert lefagyott” – jegyezte meg.

Késik a munka

A hideg idő nem jött jól a gazdáknak, hiszen áprilisban egy sor munkálatot kell elvégezni, ami alkalmasint csúszik a kármentés és a hideg elleni védekezés miatt. Elő kell készíteni a talajt a tavaszi vetésre, illetve az őszi vetés karbantartására, el kell végezni a trágyázást és a növényvédelmi kezeléseket stb. A szeszélyes időjárás, a változó csapadék- és hőmérsékletű időszakok, és a fagyok miatt akadozik a szezonális mezőgazdasági munkák beütemezése. Kádár Tibor elmondta, hogy a gyomirtás hatékonyságát mindenképpen hátráltatja a nagy lehűlés. „Én ősszel gyomirtóztam a búzát, az nálunk gyommentes, de a gazdák általában tavasszal szokták a gabonát gyomirtózni. Azonban hiába szórja le a gazda ilyen hidegben a gyomirtót, mert a gaz bizonyos hőmérsékleti tartományban nem szívja fel a szert, tehát nem fog elpusztulni, vagy a gyomirtó csak később fog hatni” – fejtette ki. Elárulta, hogy a hideg miatt a gondjaira bízott földeken késhet a napraforgónak és a kukoricának a vetése. „Mi már jó pár éve április elejétől vetünk, ehhez képest késik a vetés, de régebben április 20-nál hamarabb nem vetették ezeket a növényeket. Ilyen szempontból tehát nincs késés” – mondta Kádár Tibor, aki abban bízik, hogy „az időjárás majd visszahozza magát. A fontos az, hogy a vetés után csapadék legyen. Ezután a hideghullám után vetünk, és hétfőtől, keddtől javulást mutat az időjárás-előrejelzés, normálisabb intervallumokba kerülnek a hőmérsékletek, nappalra 17-18, éjszakára 8 fokokat jeleznek előre. Azok már az átlagnak megfelelő hőmérsékletek lesznek, és remélhetőleg ez az időjárás marad, mert ez megfelelő lesz arra, hogy elkezdjük a talaj előkészítését, majd elvégezzük a tavaszi vetéseket” – mondta a szakember.
Az Országos Meteorológiai Intézet szerint az április 3–10. közötti héten Románia-szerte alacsonyabb a hőmérséklet az erre a hétre jellemző átlaghőmérsékletnél. A leghidegebb a Kárpátokon belüli régiókban lesz. Sok lesz a csapadék az ország nagy részén, de különösen az északkeleti és a délnyugati régióban. Az április 10–17. közötti héten a levegő átlaghőmérséklete minden régióban kissé alacsonyabb lesz az ebben az időszakban szokásosnál. A Kárpátokon kívüli régiókban az átlagos értéknél több csapadék hull majd, a nyugati, északnyugati és középső régiókban pedig kevés csapadék lesz.