Ha egy hajadon ezen a napon verebet lát… - népi hagyományaink Bálint-nap apropóján

Ciucur Losonczi Antonius

Az érdeklődőket Nagy Tímea-Zita, a Mathias Corvinus Collegium nagyváradi képzési központjának vezetője köszöntötte. Egy rögtönzött közvélemény-kutatással kezdte prezentációját Hal Melinda klinikai szakpszichológus, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója, melyből kiderült, hogy a jelenlevőknek olyan dolgokra, illetve kifejezésekre asszociálnak a Valentin-nap kapcsán, mint például vörös rózsa, szívecskék, szeretet, szerelem, Amerika és kommersz. Általában a párkapcsolat kerül előtérbe ilyenkor, a minőségileg együtt töltött idő, az ajándékozás, egy közösen, meghitt környezetben elfogyasztott drága vacsora. Arra lehet felfigyelni inkább, hogy napjainkban elmarketingesedett ez az ünnep, holott a történelem folyamán ez nem mindig volt így, közölte a meghívott. Eredete az ókori Rómába nyúlik vissza, amikor a Luperkália ünnepén kiválasztott fiúk és lányok meztelenül körbe futottak a faluban, s akiket utolértek és megkorbácsoltak (persze viccesen, nem kell valami szadista kínzásra gondolni), azok a közvélekedés szerint hamarosan gyermekáldás elé néztek. Egy másik rituálé arról szólt, hogy a hajadonokat kisorsolták, s akinek a nevét egy-egy fiú kihúzta, az lett a párja. Meglepő, hogy a leírások szerint ezen párok közül sokan együtt maradtak később is, valószínűleg azért, mert hittek a sors akaratában. Ezeket a pogány megnyilvánulásokat aztán az egyház betiltotta, illetve valójában vallási köntösbe öltöztette, hiszen a történelem folyamán a hitéleti vezetők mindig jó stratégáknak bizonyultak.

Az idők teljességében a népi hagyományokban is szerephez jutott február 14-e, s ennek valamilyen módon köze volt a termékenységhez, magyarázta Hal Melinda. Eleink felfigyeltek arra, hogy a verebek ezen a napon választanak párt, és a vándorló vadgalambok visszatérnek sokasodni. Őseink meg voltak győződve arról, hogy ha egy hajadon ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni - de boldog lesz, ha azonban egy tengelice repül át felette, akkor gazdag férfi felesége lesz. Ha pedig egy fiatalasszony Bálint napján félbe vág egy almát, amennyi magot talál benne, annyi gyermeke fog születni. Babérlevelet kell a párna alá tenni, hogy a fiatal leány megálmodja a jövendőbelije nevét, és Bálint napjának reggelén a szerelmes csók szerencsét hoz. Érdekes azonban, hogy Finnországban a Bálint nap a barátság napja is, Magyarországon pedig inkább a svábok közt terjedt a Szent Valentin-napi kultusz.

Drága szerelem?

De mi a helyzet napjainkban? Az amerikaiak több mint egymilliárd dollárt költenek csokoládéra, és egy kimutatás szerint az évente készített körülbelül 8 milliárd cukorszívet január 1. és február 14. között adják el. Szintén az USA-ban körülbelül 145 millió, az egész világon pedig több mint egymilliárd üdvözlőkártyát értékesítenek- érdekes, hogy a legtöbb kártyát tanárok és gyermekek számára vásárolják. Az emberek 51 százaléka- és elsősorban a férfiak - vörös rózsát vásárolnak ilyenkor a kedvesüknek, és ennek teljes összege az 1,9 milliárd dollárt is kiteszi. A szerelmesek évente mintegy 4 milliárd dollárt költenek arany-, ezüst- és gyémánt ékszerekre, s ilyenkor minden ötödik európai és amerikai kis méretű háziállatokat is vásárol, melyeket szintén bevon az ünneplésbe- ennek költsége évente összesen 702 milliárd dollárra rúg! Persze lehet sopánkodni azon: milyen szörnyű, hogy minden elmaterializálódott, de az igazság az, hogy a Valentin-nap gerjesztőleg hat a gazdaságra. Ha nem lennének ezek az eladások, valószínűleg a családi vállalkozások fele csődbe menne, a marketingesek pedig csak egyszerűen kihasználtak egy piaci rést.

Mindenesetre összetett szemléletű ünnep a Valentin-nap: le lehet redukálni csupán anyagi kérdésekre és kiválthat stresszreakciót, de arra is alkalmas, hogy szociális magányosságunkban egy kicsit kilépjünk a komfortzónánkból. A lényeg az, hogy ne csak ez legyen az intimitás és a kötődés ideje, hogy a hétköznapokban is éljük meg ezeket, hangzott el az előadásban.