Gála

2023.01.23. 15:48

Díjakat adtak át Váradon a magyar kultúra napján

A Szigligeti Színházban megtartott hagyományos díjkiosztó gálával ért véget január 22-én, vasárnap este az RMDSZ és partnerintézményei által szervezett A Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozat. Ünnepi beszédet mondott Vitányi István fideszes országgyűlési képviselő és Biró Rozália RMDSZ-es parlamenti képviselő.

Ciucur Losonczi Antonius

Vitányi István fideszes országgyűlési képviselő kiemelte, hogy a Himnusz létrejöttének évfordulója egy kicsit a nemzet születésnapja is. Emlegetjük történelmünk fontosabb állomásait, szabadságharcainkat, amikor az ad okot az ünneplésre, hogy voltak elődeink, akik a nagy birodalmak és diktatúrák ellenében is rendre megmutatták, hogy ebben a nemzetben van erő és tartás. A sok megpróbáltatás ellenére mégis itt vagyunk, és Nagyváradon, a Szigligeti Színházban ünnepeljük nemzeti kultúránkat. És ugyanezt teszik ezekben a napokban magyarok Debrecenben, Margittán, Berettyóújfaluban, más országokban és kontinenseken is. Köszönet illeti ezért az ősöket, egyúttal viszont figyelmeztetés is számunkra, hogy mindehhez felelősség is társul, mert a mi utódaink is aszerint ítélnek meg minket, amit ma teszünk azzal az örökséggel, amit majd rájuk kell hagynunk. Hogy miként éljük a magunk életét, és közben hogyan viselkedünk embertársainkkal, nemzeten belül és azon kívül egyaránt. Mi döntjük el ugyanis, mi határozzuk meg mindennapi munkákkal és cselekedeteinkkel, hogy meg tudjuk-e védeni közös értékeinket. Hogy engedünk-e, és ha igen, milyen arányban új elemeket bele.

 

A honatya szerint ugyanakkor a felelősség kérdése az, ami mindig az első. És erre csak egy válasz lehet: a kötelesség, amelyet emberként, közösségként, városként és országként és nemzetként egyaránt teljesítenünk kell. Vannak vállalásaink, ránk rótt feladataink, kölcsönös elvárásaink, érdekeink és közös értékeink. A mai Magyarország törekvése sem lehet más, mint a népeink közötti béke és megértés megtartása mellett eggyé kovácsolni azt, ami egybe tartozik, és ma már ennek megvannak a közjogi keretei és lehetőségei is. „Alaptörvényünk szellemében az emberi méltóságot alapértékként tekintve alkottuk meg azokat az új közösségi szabályokat, melyek megőrzik és erősítik mindazt, amit az államalapítók és a nemzet megtartói ránk hagytak. Fogadalmat tettünk, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Egyúttal kinyilvánítottuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők”, hangsúlyozta.

Vitányi István ezután felidézte: 22 év telt el azóta, hogy Nagyváradon és Berettyóújfaluban a honi kultúra és az egységes nemzet szellemében helyi civilek, gondolkodók- az országban elsőkként - megtették egymás irányába az első lépéseket. Ma pedig már ott tartunk, hogy négy város, két megye - mondhatni eurorégiós szintű- együttműködéséből valósul meg egy többnapos, nagy érdeklődésre számot tartó, számos műfajt felsorakoztató rendezvénysorozat. „Kulturális azonosságunk és önazonosságunk felismerése olyan erőt adott nekünk, hogy mára számos más eredményt is el tudtunk érni. Közös együttműködésünk eredményeként utak épülnek, gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok erősödnek. Egy irányba indultunk el az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátások terén. A hazai és az európai uniós anyagi erőforrásokat arra igyekszünk felhasználni, hogy fenntartható hazai és európai értékeket teremtsünk”.

Arra is felhívta a figyelmet a politikus: a nehézségekkel és soha nem várt fordulatokkal telt 20. század végén Közép- és Kelet-Európában mindannyiunk számára kirajzolódott egy jövőkép. Egy nemzeteiben erős, azokat összefogó, stratégiai kérdésekben egységesen fellépő Európa képe. Most mégis azzal kell szembesülnünk, hogy a kontinens választott vagy éppen önjelölt vezetői ezt másként gondolják. Az országainkból kinyert haszon nem indokolja számukra, hogy nemzeteink erősödjenek. A nemzeti gondolat egyenesen érdeksérelem nekik. Felidézhetjük a különböző politikai hadjáratokat a balti államok, majd Lengyelország és Magyarország ellen. Most pedig Románia és Bulgária és kénytelen volt megtapasztalni, hogy hiába teljesített jól a kötött elvárások mentén, mégis akadt mondvacsinált indok, hogy végül az ellentételezés elmaradjon. „Magyarország döntéshozói töretlenül kiállnak a schengeni határok kitolása mellett, hisz ezzel még nagyobb iramban tudnánk mi is, itt, a jelenlegi határok mentén közeledni egymáshoz. Meg tudnánk mutatni, hogy egy egységes kontinensen az egymást kereső nemzetek tudnak igazán nagyot alkotni”, nyomatékosította a fideszes országgyűlési képviselő.

 

Biró Rozália RMDSZ-es parlamenti képviselő azon meggyőződésének adott hangot: Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép közbenjáró imádsága a megtartó Istenünkhöz. Mindenki őriz magában egy darabot belőle: egy sort, egy töredéket vagy a dallamot, hiszen kultúránk része, mely láthatatlan épp egy köldökzsinórként kapcsolódik minden egyes magyar emberhez. Éppen ezért e jeles napon ünnepeljük legfontosabb közös kincsünket, amely gyökerét adja létünknek: a magyar kultúrát, mely nem más, mint az élet művelése, örökölt jövőnk, s egyben a hagyományt is megtestesíti, az első nyelvemléktől napjainkig.

Romániai magyar közösségként az anyanyelvünk szabad használatán, oktatásán, fenntartásán és gyarapításán túl, gondoskodnunk kell a szülőföldünkön fellelhető magyar írott és tárgyi emlékekről, műemlékekről, figyelmeztetett Biró Rozália. Hiteles megvédésük kiemelt feladatunk, hiszen ezen értékek felmutatásával egyedi kultúránk gazdagságát, sokszínűségét tudatosítjuk. Minden lehető eszközt használnunk kell tehát arra, hogy tovább adva gazdagítani, formálni tudjuk a jövő generációk tudását és nemzetszeretetét. És az ünnep egyben alkalom visszatekintésre és értékelésre is. Büszkék lehetünk Nagyvárad múlt század eleji kulturális, sokszínűségben tobzódó pezsgésére, de mind emellett szenteljünk megbecsülést és értékelést mindazoknak, akik az elmúlt évtizedekben mindennapi munkásságukkal, tehetségük és tudásuk legjavát nyújtva gyarapították ezt az örökséget. Köszönet mindenki elhivatottságáért és erőfeszítéséért, hagyományaink, anyanyelvünk, kultúránk ápolásáért gyarapításáért, fogalmazott a parlamenti képviselő.

A beszédek után díjakat adtak át. A laudációkat Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója és Hajdu Géza színművész olvasták fel, a díjazottaknak gratulált még a felsoroltakon kívül Meleg Vilmos, a Varadinum Kulturális Alapítvány elnöke, Puskás István, Debrecen alpolgármestere, Muraközi István berettyóújfalui polgármester és Kecse Gabriella tanfelügyelő is.

A Magyar Kultúráért Emlékplakettel jutalmazták a köröstárkányi Serkentők Férfikórust, a paptamási Gilice Néptáncegyüttest, valamint a nagyváradi Slash Light Kulturális-Művészeti Egyesületet. A Magyar Kultúráért Díjat vehetett át Molnár Júlia színművésznő, Lélek Sándor Tibor bábművész és Thurzó Sándor József brácsaművész. Életműdíjat Gavrucza Tibor ny. református esperes, képzőművész kapott. A Nagyváradi Művészeti Líceum, a 16. számú Általános Iskola, a Dimitrie Cantemir Általános Iskola, a Mihai Eminescu Főgimnázium, valamint a margittai Horváth János Elméleti Líceum közösségét elismeréssel illette az RMDSZ nagyváradi szervezete, mely a magyar kultúra ünnepe alkalmából pályázatot hirdetett Egy perc Petőfivel címmel a programsorozatban részt vevő iskolák magyar tagozatai számára, általános és középiskola kategóriákban. Az In Memoriam Jakobovits Miklós Társaság díjának Márton Katalin és Jankó-Szép Noémi képzőművészek, tanárok örvendhettek, az ő tevékenységüket Jakobovits Márta képzőművész méltatta.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában