Filharmónia

2023.01.31. 13:30

Amerikai zene a nagyváradi filharmónia csütörtöki koncertjén, jövő héten pedig Rigoletto

Amerikai szimfonikus repertoárral várja közönségét a nagyváradi filharmónia e héten, február 2-án, míg jövő héten, február 9-én a színházban operaelőadásra kerül sor, Verdi Rigolettóját a Kolozsvári Román Nemzeti Opera társulatával együttműködésben játsszák.

Illusztráció

Forrás: Facebook/Filharmónia

Fotó: Life in Frames

Tóth Gábor

Egyszerre ajánljuk most mindkét eseményt, mivel az a helyzet állt elő, hogy a következő heti operaelőadásra – lévén e műfaj komoly hiánycikk Váradon –, értelemszerűen már a hír felröppenésére idő előtt elkezdtek nagyon fogyni a jegyek. A Rigoletto részleteire a jövő heti előzetesben térünk vissza, addig is érdemes a bilete.ro, filarmonicaoradea.ro, facebook.com/filarmonicaoradea oldalakat felkeresni.
Maradjunk most az e heti eseménynél, február 2-án tehát, csütörtökön 19 órakor, az Enescu-Bartók teremben, műsoron: Dinah Bianchi Into the Sky, Korngold D-dúr hegedűverseny, op. 35 és Gershwin Egy amerikai Párizsban. Vezényel Romeo Rîmbu állandó karmester, a vendég hegedűs szólista Valentin Șerban.
Programsorrendben, egyben a kevésbé ismert darabtól haladunk az ismertebbek felé. Dinah Bianchi főként Michigan és Ontario vidékén tevékeny detroiti kürtművész, kortárs komponista hölgy, akinek egyik művét (Vitula) már vezényelte itt a filharmóniában 2021 novemberében a 20. század és jelenkor zenéjét is aktívan pártoló Romeo Rîmbu karmester. A koncerten most nyitányszerepet betöltő Into the Sky címéhez méltóan égbe röpítő, szárnyaló, eleven zenekari muzsikának ígérkezik, bő negyedórában. A szerző itt saját bevallása szerint izgalmas zenei utazásra invitálja a hallgatót, azt kémlelve, mi lehet az égben és azon túl. Bianchi szándéka beindítani a képzeletet, egyben emlékeztetni arra, milyen volt egykor gyermekszemmel – gondtalanul, ártatlansággal, áhítattal – rácsodálkozni erre az egyébként pompás világra.
 

Dinah Bianchi

Erich Wolfgang Korngold (1897–1957) lengyel-osztrák zsidó családban született Brünnben. Apja neves zenekritikus volt, a család a századfordulót követően költözött Bécsbe, ahol Erich már gyermekkorában sikert aratott kompozícióival, zongorajátékával. Gustav Mahler és Richard Strauss is felfigyelt a gyermek tehetségére, aki Zemlinskynél kezdett el tanulni. Ő maga később volt karmester a hamburgi operánál és tanár a bécsi zeneakadémián. 1934-ben a nácizmus felerősödésének nyomására az Egyesült Államokba emigrált, Max Reinhardt rendező hívásának eleget téve. Hollywoodban dolgozott együtt pl. Hitchcockkal is, a Kertész Mihály rendezte 1938-as Robin Hood kalandjai zenéjéért pedig Oscar-díjat is kapott. Korngold hegedűversenye komponálását saját alkotóművészetében maga is fordulópontként tartotta számon, erről röviden így szólt 1946-ban: „Eleinte csodagyerek voltam, aztán sikeres operaszerző Európában, majd filmzeneszerző. Úgy gondolom most már ideje határoznom, ha nem akarom életem hátralévő részét is hollywoodi komponistaként eltölteni.” Bár a mű ajánlása tiszteletből gyermekkori mentora, Gustav Mahler özvegyének, a szintén Amerikában „kikötött” Almának szól, azért mint azt a zenetörténetből tudjuk, a sikeres versenyművek születését általában egy nagy előadóművész egyénisége ihleti-mozgatja. Korngold ezt Jascha Heifetz számára írta, aki a hegedűversenyt egy csapásra sikerre is vitte, s egyben azonnal a sztenderd „klasszikus” repertoár részévé emelte.
Korngold versenyművének szólóját most Valentin Șerban (sz. 1990) hegedűművész játssza, akit tavaly márciusban már megismerhettünk itt Váradon Brahms kettősversenyében. Șerban szülővárosában, Brassóban végezte a zeneművészeti főiskolát, majd Grazban folytatta tanulmányait, s időközben egész Európában híres lett. Ahogy pedig az már szokás a próféta-haza összefüggésben, a megérdemelt tiszteletet többnyire csak az vívja ki otthon, aki máshol már befutott, így ha megkésve is, de 2021 májusában végre saját hazájában is méltó elismerésben részesült Șerban azzal, hogy fergeteges sikert aratva elnyerte a nemzetközi Enescu-verseny hegedű-kategóriájának nagydíját.

Erich Wolfgang Korngold

Nehéz elhinni, de úgy tűnik, már nyolc éve nem szólt Gershwin a filharmónia zenekarának előadásában – legutóbb 2015-ben szintén Romeo Rîmbu vezényelte itt az Egy amerikai Párizsban-t. Az idén épp 125 éve született (és mindössze 38 esztendősen elhunyt) George Gershwin (1898–1937) kortársa volt az alig másfél évvel idősebb Korngoldnak. Míg Korngoldnak már említett lengyel-osztrák zsidó gyökerei voltak, a brooklyni Gershwinnek (Gerschowitz) orosz-zsidó felmenői (Odessza/Szentpétervár). Nem szól híres anekdota arról, hogy kettejük útjai keresztezték volna egymást a nyugati parton, de mindenesetre Gershwin szintén eleget tett filmzenei felkéréseknek Hollywoodban – másfél évtizeddel azután, hogy a Broadwayen már hódított. Ahogy a sztereotípia nyomán egy amerikai alapból Párizsba indul Európát felfedezni, úgy Gershwin is ezt az utat követte még húszas évei derekán, bár az addig nagyrészt autodidakta zseni valójában nem kizárólag világi élményeket gyűjteni indult, hanem tanulni szeretett volna. Ehhez képest a nagy mentor Nadia Boulanger és a kifinomult mester Maurice Ravel is elutasította, de egyikük sem rosszindulatból, hanem mert mindketten felelősen féltek elrontani Gershwin kiváló egyéni stílusát, amit a jazz szimfonikus alkalmazása érlelt összetéveszthetetlenné és sikeressé. Ravel így visszakozott Gershwinnek: „Miért akar ön egy másodrangú Ravel lenni, amikor már most egy elsőrangú Gershwin?” A párizsi időtöltés nem volt hiábavaló, a lüktető világváros szellemes és személyes benyomásai Gershwin Egy amerikai Párizsban c., azóta világot hódított nagyzenekari remekművében vibrálnak ma is – ez szól tehát a koncert zárásaként.

 George Gershwin

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában