A nagyvárad-velencei plébániatemplom 160 éves

Fleisz Judit

A kőtemplom az a megszentelt hely, ahol a közösség megélheti az evangéliumi ígéretet: „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük”. (Mt 18,20) Velence első templomát Báthori András püspök építette, erre a célra 1338. augusztus 1-én több telket vásárol „in vico Venetiis”. 1340-re épült fel a kőtemplom és a kolostor melyet Szent Klára apácáinak, úgynevezett magyar apácáknak adományoz, akiket a Pozsonyi rendházból hozat Velencére. A templomot Szent Anna tiszteletére szentelték fel és plébániaegyházzá emelték. Várad-Velence második temploma a XVIII. századra tehető amikor is az akkori püspök Okolicsányi János (1734-1736) kezdeményezi Velencén egy új templom építtetését. A templom barokk stílusban épült Kelet-Nyugat irányú, Forgách Pál (1747-1757) püspök idejében készült el a szentély. Az építkezést Miklóssy Ferenc püspök (1804-1811) idejében fejezik be, amikor is a tornyot emelték. A templomot Szent Katalin tiszteletére szentelték fel, harangját Okolicsányi püspök adományozta. Valószínűleg tűzvész martaléka lett. 1780-1787 között épült fel a plébánia épülete Kollonits László püspöksége idejében.

A XIX. század második felében a barokk templom helyén Szaniszló Ferenc püspök (1850-1886) új templomot építtetett a neoromanika és a neogótika jegyében, melynek költsége 35726 aranyforint volt. Ez az épület nem követi az előző templom Kelet-Nyugat irányát, valószínűleg a városrendezés követelményei miatt, így a bejárata egy tág térre nyílott. Hügel Ottó Váradról 1872-ben írt munkájában a következőket jegyzi le: „… Forduljunk be a Kolozsvári utczába, mely a Sas utcza irányában mint egy ennek folytatásául tekinthetők…tovább haladva szemléljük jobbkéz felől a minden oldalról szabadon álló gyönyörű római katholikus plébániatemplomot, mely 1858-1862-ben Szaniszló Ferenc váradi püspök költségén épült.” A továbbiakban így ír: „Mind külső építészete mind belső berendezése tekintetében különösen kiemelkedő. Ha külsejét vizsgáljuk, úgy mind a négy oldalról tekintve szép összhangban levő befejezett egész. A homlokzatát négy pillér, két bejárat és ezek között falra festett nagyfeszület díszíti, a jobb és baloldalon öt-öt pillér van ezek között szépen faragott kőrózsával ellátott három-három ablak. A hátulsó része szintén pillérekkel van ellátva, két oldalt két-két kisebb ablak van, alkalmas pontból szemlélve lépcsőzetesen három keresztet láthatni egymás fölé emelkedve.”

A templomot 1858-ban kezdték építeni és 1862-ben fejezték be, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása – Imaculata Conceptio – tiszteletére lett felszentelve. Első plébánosa Kovács József volt, ki 1874-ig szolgált a plébániatemplomban. Méreteit tekintve mintegy 590 négyzetméter alapterületű félkörben végződő téglalap, méretei: 19,7x11x12,7 m, magassága 2,70m, a fal vastagsága 0,8m. A templomnak három harangja és egy lélekharangja ún. halálcsengője volt, azonban az I. világháború idején, 1917 márciusában lefoglalták őket és elvitték háborús célokra, mindössze egy harangot hagytak meg – az ún. fertályharangot –, amely 533 kilogramm és a Szent Kereszt tiszteletére lett felszentelve. A harang közepén lévő dombormű Bethlemet és a bethlehemi csillagot ábrázolja, felirata pedig a következő: „In honorem s.s. Crutis Excellentis reverendissimus D. Franciscus Lajcsák L.R.M. Varadiensis Quit per Henricum Horner M. Varadini 1839”. A templomot egy impozáns orgonával is ellátták, amely 1861-ben Pesten készült Komornyik Ferdinánd orgonakészítő műhelyében. A templomot három szép neogótikus oltár díszíti. Az oltárképek XIX. századi olajfestmények, amelyek ismeretlen festő munkái. A főoltár a Szeplőtelen Szüzet, a jobboldali oltár Szent Istvánt, míg a baloldali oltár Szent Imrét ábrázolja. A főoltár két oldalán fából faragott Szent Péter és Szent Pál szobra áll. A templomban található további szobrok a hívek adományaiból kerültek a templomba. Így az orgonakarzat jobb oldalán Páduai Szent Antal szobra 1899-ből, vele szemben a Lourdes-i Szűz Mária, majd az Innsbruck-i Anton Müller műhelyéből kikerült Jézus Szent Szíve és Szűz Mária Szíve szobrok 1900-1901, Szent József, illetve Szent Rita szobrai, valamint az 1944-ben adományozott Lisieux-i Kis Szent Teréz szobra. 

2020 júniusában külsőleg restaurált 160 éves templom ma is ékessége Nagyváradnak, búcsúját december 8-án tartják.