Világszerte egyre nagyobb méreteket ölt az éhínség

Ciucur Losonczi Antonius

A Fekete Sas-palotában tartott tegnap kedd sajtótájékoztatóján Biró Rozália arról számolt be, hogy a Képviselőház külügyi szakbizottságának elnökeként az elmúlt félévben tizenkét olyan román diplomatát hallgatott meg, akik aztán külföldi állomáshelyeikre távoztak, például Katarba, Ománba, az Egyesült Arab Emirátusokba, Svédországba, a Moldovai Köztársaságba, Etiópiába, Ukrajnába, Szingapúrba. Arról folytatott párbeszédet velük, hogy miket kezelnek majd prioritásként a mandátumaik ideje alatt, mely célkitűzések természetesen függenek attól, hogy melyik országban látják el Románia képviseletét, magyarázta Biró Rozália. Ugyanakkor erősítve a kétoldalú kapcsolatokat, külföldi delegációkat is fogadott, többek közt Olaszország, Jordánia, Georgia, Nagy-Britannia küldöttségeit. Az elmúlt hónapokban tizenhét online eszmecserébe kapcsolódott be – ezek közül a legfontosabbak az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat és a Kárpátok Európája-konferencia. Tizenkét fórumon személyesen is jelen volt – ezek közül a legjelentősebb a Közép-Európai Kezdeményezés nevű szervezet parlamenti bizottságainak együttműködéséről szóló összejövetel és a női politikai vezetők davosi csúcstalálkozója. Szerepet vállalt a külügyi bizottság fenntartható fejlődéssel foglalkozó altestületének munkájában is, és találkozott Romániai tunéziai, izraeli, németországi, svédországi és dél-koreai nagyköveteivel. Képviselőként hét, és mint a nőszervezet elnöke négy nagyobb szabású eseményt szervezett. A területi kiszállásokat sem hanyagolta, és talán a legnagyobb megvalósításának azt tartja, hogy szorgalmazta A nagykövet órája elnevezésű rendezvénysorozatot, melynek keretében elérte azt, hogy Bihar megyébe, illetve Nagyváradra látogasson az izraeli és a francia nagykövet, hangzott el a sajtótájékoztatón.

Egy másik témára áttérve, Biró Rozália elmondta, hogy a napokban részt vett a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap parlamentközi hálózatának szervezésében zajlott online konferencián, mely az élelmiszerválságra, a kiszolgáltatottságra és a globális finanszírozási problémákra fókuszált. Sajnos ugyanis rekordszintet ért el az élelmiszerválság: világszerte 193 millió embert sújt az éhínség, 40 millióval többet, mint egy évvel korábban. Ennek fő okai a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború, melyek hatására elszabadult az infláció és a világgazdasági előrejelzések továbbra sem kecsegtetnek semmi jóval. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy együttműködésre vannak ítélve az olyan nemzetközi (pénzügyi) szervezetek, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap, illetve a fejlett országok pénzügyminisztereit tömörítő G7 csoport, és a szolidaritás jegyében valamilyen konkrét segítséget, finanszírozási mechanizmust kell a rászorultaknak kínálni.