Vágó-kultusz kialakulóban Nagyváradon

Pap István

Lehet ezt így is – ez volt az első gondolatom csütörtök délután a Szecesszió Napjai elnevezésű nagyváradi kulturális eseménysorozat nyitórendezvényén, a nagyváradi szecessziós múzeum újbóli megnyitásakor. A Darvas-házban működő múzeumot ugyanis ugyanaz a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány működteti, mely az egykori nagyváradi László király páholy székhelyén a város szabadkőműves múltjától teljesen idegen tárlatot rendezett be. A kulturális kisajátítás és a múltátírás negatív példájának mintegy pozitív ellenpólusaként értékelhető az, amit a Darvas-házban sikerült berendezni, mert a Vágó testvérek által tervezett, 1911-ben felépült ingatlan ebédlőjében állították ki a Vágó József és László által tervezett bútorszettet, amit a nagyváradi önkormányzat a skóciai Glasgowból vásárolt meg, majd restauráltatott. Az új szerzeményt csütörtökön délután láthatta először a közönség. Nagy is volt az érdeklődés, több tucatnyian jöttek el a megnyitóra, és megállapíthatták, hogy Nagyvárad múltját tökéletesen megidéző, a váradi szecesszió egyik ikonikus helyszínébe tökéletesen illeszkedő tárgyakkal gazdagodott a Darvas-ház.

A kiállításmegnyitón Angela Lupșea, a műemlékvédő alapítvány igazgatója többek között kiemelte, hogy egy történetet sikerült teremteni a Darvas-ház köré. Az összművészet megtestesítője ez a helyszín, mely magába foglalja magát a műemléképületet, annak belső kialakítását, és a kiállítási tárgyakat is. A Vágó testvérek nemcsak magát az épületet, hanem a belső tereket is megtervezték, a legkisebb részletekre is odafigyelően. Kijelentette, hogy Alexandru Mircea Hortopan, a Peleș Nemzeti Múzeum örökségvédelmi igazgatója volt az, aki a szakértői vizsgálatot elvégezte, és ő mondta ki azt, hogy érdemes ezt a teljes ebédlő bútorzatot megvásárolni, Ilie Mitrea, a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum restaurátora pedig két kollégájával restaurálta azt. Alexandru Mircea Hortopan a megnyitón elmondta, hogy készséggel vállalta a szakértői tanácsadói feladatokat, és ő ítélte meg úgy, hogy „kötelező megvásárolni ezt a bútorzatot”, ugyanis egy teljes ebédlői garnitúráról van szó, ami a Vágó testvérek keze munkáját dicséri. „Ez a lehető legreprezentatívabb garnitúra, ami a budapesti szecessziót jellemzi, melynek művészi értékén kívül az is nagy értéke, hogy Románia területén nagyon kevés teljes bútorszett maradt meg ilyen épen” – fogalmazott Hortopan. A szakember azt javasolta a Darvas-házat üzemeltető alapítványnak, hogy szerezzen be még több szecessziós műtárgyat.

Együttműködés

Angela Lupșea felidézte, hogyan került Nagyváradra az értékes bútorzat. Kiemelte, hogy Glasgowban kapcsolatban álltak Peter Trowels-szal, a Glasgowi Művészeti Főiskola Macintosh hagyatékának kurátorával, akitől sok segítséget kaptak a projekt megvalósításához. A skóciai tulajdonosokat a nagyváradi Zuh Deodáth eszmetörténész és felesége, Hausmann Cecília iparművész győzték meg arról, hogy adják el a bútorzatot, mert az jó helyre fog kerülni, a Budapesti Iparművészeti Múzeum pedig a bútorzat valódiságát és értékét igazoló dokumentumokat kereste elő. A több darabra szétszedett műtárgyakat a Rozoti cég szállította Nagyváradra, itt a Helyi Közszállítási Vállalat gépeivel emelték be a legnagyobb elemeket a Darvas-ház udvarára. A megnyitó végén Ilie Mitrea restaurátor a felújítás részleteit ismertette az érdeklődőkkel.

Vágó-kultusz

A Szecesszió Napjai alkalmat nyújtanak arra, hogy egyfajta Vágó testvérek kultusz kezdjen kibontakozni Nagyváradon. A Darvas-ház újranyitása után egy nappal, június 10-én, pénteken délelőtt a Vágó-testvérek munkásságát bemutató kis szabadtéri múzeumot avattak fel a Nagyváradi Egyetem kampuszában, mely épületkomplexum tervezője egyébként Vágó József volt. Az avatáson részt vettek építészek, történészek, az egyetem Építőipari, Kataszteri és Építészeti Karának professzorai és kulturális szakemberek. Ebből az alkalomból prof. dr. habil. Marcela Prada, a Nagyváradi Egyetem Építőipari, Kataszteri és Építészeti Karának dékánja köszönetét fejezte ki azoknak, akik részt vettek ennek a kis szabadtéri múzeumnak a megvalósításában, majd hozzátette: „Ez egy kezdet. Meggyőződésem, hogy évről évre egyre jobban fog kinézni ez a Vágó testvéreknek szentelt sarok”. Cristian Pușcaș professzor viszont azt mondta: „Bárcsak ne lenne nagyon gazdag ez a múzeumi helyszín. Ha gazdag, az azt jelenti, hogy a város szecessziós épületeinek értékes elemeit veszítjük el, mert az ide kerülő díszek már nem ott vannak, ahol lenniük kellene” – mondta az építész. Hozzátette, hogy a jövőben az egyetemi kampuszban lévő gyűjteményt további kiállítási tárgyakkal egészítik ki: ácsmunkákkal, kerámiacsempékkel, sőt, még a Vágó testvérek által épített épületegyüttes egyik részéből visszaszerzett ajtóval is.

A Szecesszió Napjai programsorozat keretében péntek délután több rövid dokumentumfilmet vetítettek le, a rossz idő miatt nem a Darvas-ház udvarán, hanem bent az épületben: a nagyváradi szecessziót bemutató kisfilmek egyike Vágó József munkásságát méltatta. Feltehetőleg a kedvezőtlen időjárás miatt nagyon csekély volt az érdeklődés a filmvetítés iránt, ezzel szemben szép számban voltak érdeklődők június 11-én és 12-én a szintén a Szecesszió Napjai rendezvénysorozat keretében szervezett idegenvezetésen. A román és magyar nyelvű rövid városnéző túrán a szecesszió tipográfiai stílusművészetével ismerkedhettek meg az érdeklődők a belváros több pontján kihelyezett pannók és a többé-kevésbé szakszerű idegenvezetés jóvoltából.