2022.06.11. 10:27
„Történetekbe csomagolt történelem”
Az Érbogyoszlóban élő Budár Sándor Első szerelem. Mohalepte háborús emlékek című, a Holnap Könyvek Kiadó gondozásában megjelent kötetét mutatták be szerda este a nagyváradi Bunyitay könyvtárban.
A szerző felvétele
Ciucur Losonczi Antonius
A szerző második kötetében sajátjai mellett az előtte járó nemzedékek, apák, nagyapák első és második világháborús történeteit osztja meg az olvasóval, továbbá kibontakozik előttünk az 1945 utáni világ is. A mű gerince egy rendhagyó szerelmi történet, egy érmelléki faluban köttetett, majd a háború által szétszakíttatott különös házasság. Budár Sándor hitelesen és olvasmányosan ábrázolja azt az érmelléki világot, amelynek közel kilenc évtizede a megélője, a tanúja, s bár hősei és helyszínei neveit megváltoztatta, a történet sok család számára lehet ismerős.
Az érdeklődőket Szűcs László, a kötet szerkesztője üdvözölte, aki felidézte, hogy három évvel ezelőtt, amikor a bogyoszlói kultúrotthonban bemutatták Budár Sándor első, Nyuszi ül a szarkafészekben című könyvét, vetődött fel, hogy lenne még anyag, amit meg lehetne jelentetni. Szerinte több tanulság is levonható, ha elolvassuk az Első szerelem. Mohalepte háborús emlékek című művet, éspedig: az élet mindig kitermeli a maga különleges helyzeteit és hőseit; minden élethelyzetben fontos az emberség megőrzése; egészen másként szólnak a mondatok, ha egy szomszédos országban napjainkban is háborús cselekmények zajlanak. „Történetekbe csomagolt történelem”, fogalmazott Szűcs László, arra utalva, hogy hitelesen vannak megörökítve a kiadványban 20. századi események.
Budár Sándor köszönetet mondott az RMDSZ Bihar megyei szervezetének és Szabó Ödön parlamenti képviselőnek, amiért biztosították az anyagi hátteret a könyv megjelenéséhez. Többször is hangsúlyozta azt, mennyire szörnyű dolog a háború, és a hatásai örök időkig nyomokat hagynak az emlékezetben. Megjegyezte: a történet sajnos időközben aktuálissá vált, hiszen az egyik általa leírt második világháborús csata ukrán területen dúlt, illetve a főszereplőket az akkor a Szovjetunióhoz tartozó, szénbányákban gazdag donyecki medence lágerébe szállították. Elhangzott az is: Budár Sándor azután kapott kedvet az íráshoz, hogy nyugdíjba vonult, a Bihari Naplóban is jelentek meg olvasói levelei. Nem tartja magát írónak, inkább csak „felöltözteti” az emlékeit, a háború és a szerelem, az érzelmek pedig mindig hálás témának bizonyulnak.
