Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál Váradon

János Piroska

A Csillagocska Alapítvány, illetve az azonos nevet viselő néptáncegyüttes rendezvényein többször felhangzik az ismert népdal, mely így kezdődik: „Kicsi nékem ez a ház”. Pénteken a nagyvárad-réti református templom udvara is szűkösnek bizonyult a Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál résztvevői számára, ami nem meglepő, hiszen számos településről – Bihar, Máramaros, Szatmár, Arad és Temes megyéből is – érkeztek néptáncegyüttesek az első alkalommal megrendezett ünnepségre. „A Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál eddig sohasem látott, a Kárpát-medence harminc helyszínén egyidőben, azonos programpontokkal megvalósuló nagyszabású rendezvény. A fesztivál célja, hogy a nagy nyilvánosság előtt megmutassa az öt évvel ezelőtt elindult Csoóri Sándor Program eredményeit, a népművészeti mozgalom kiemelkedően magas színvonalát, résztvevőinek sokaságát. (…) A közel 20.000 táncos, zenész és kézműves részvételével létrejövő páratlan rendezvényen az érdeklődők megláthatják, hogy miként őrzi, éli meg és teremti újjá a Kárpát-medence egyedülálló, csodálatos népművészetét sokezer idős és fiatal, határainkon innen és túl” – olvasható a fesztivál közösségi oldalán. 

A rendezvény Kárpát-medence szerte azonos program szerint zajlott le, így Nagyváradon is ünnepi, ökumenikus istentisztelettel kezdődött a nagyvárad-réti református templomban. Az Isten jóságának dicséretéről szóló 33. zsoltár alapján rövid igei bevezetőt mondott Pálfi József, a gyülekezet lelkipásztora, aki áldást kért az együtt örvendezésre, együtt éneklésre, táncolásra, az együvé tartozásról szóló találkozóra. Pék Sándor nagyvárad-újvárosi esperes-plébános Kányádi Sándor Játszva magyarul versét idézte: „aki megért / s megértet / egy népet / megéltet.” „Önmagunk megértése, megismerése, a nyelvünk, a zenénk, a táncunk, a hagyományaink, a kultúránk megértése, megismerése az egyik legfontosabb, legszentebb dolog” – mondta el, szintén áldást kérve a fesztiválra. 

A továbbiakban a Soroglya zenekar előadásában népdalzsoltárok hangzottak el, majd Kabai Kitty, a nagyvárad-réti református gyülekezet beosztott lelkipásztora tartott rövid áhítatot, melyben Sebő Ferenc szavait idézte: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!” A hagyományhoz hasonlóan kereszténységünk is akkor maradhat meg, ha megéljük azt – vont párhuzamot a lelkipásztor.

A Himnusz eléneklésével zárt istentiszteletet követően a templom udvarán folytatódott a rendezvény, ahol színpadra léptek a mezőtelegdi Hármasfonat, a micskei Görböc, a köröstárkányi Százszorszép, a pusztadaróci Pünkösdi Rózsák, a magyarremetei Kék Nelefelejcs Néptáncegyüttesek, illetve a déli harangszót követően Dimény Levente színművész előadásában hangzott el Csoóri Sándor Virágvasárnap című verse. A délelőttöt közös körtánccal, illetve szatmári táncokkal zárták. A népzene és néptánc mellett a rendezvényen a népművészet is helyet kapott, a délelőtt során ugyanis a templom udvarán kézművesek mutatkoztak be alkotásaikkal: Szatmár megyéből a Borókagyökér Egyesület tagjai, Nagyszalontáról a Sinka István Egyesület tagjai, a nagyváradi Manus Pulchrae Egyesület, a berettyóújfalui Bihari Népművészek Egyesületének tagjai mutatkoztak be, illetve jelen volt Sárkány Szabolcs (Albis), László Attila, a Zsuska Folksufnija, és a Nagyváradi Kézműves Ház képviseletében Pázmán Ida is.

Az ebédszünetet követően délután négy órától a fesztivál résztvevői a Bémer téren villámcsődülettel készültek, ami kissé tolódott, ugyanis a néptáncegyüttesek fellépése egybeesett a Szecesszió Napjai rendezvénysorozat egyik mozzanatával. A szecesszió világát megidéző flashmob után azonban a Szigligeti Színház előtti tér a néptáncé lett, a közönségnek pedig ezt követően nem is kellett túl messzire mennie, ugyanis öt órától gálaműsor kezdődött a színház épületében. A közel két és fél órás gálaműsor során a házigazda Csillagocska Néptáncegyüttes mellett számos néptánccsoport fellépett. A gálát a Nagyvárad Táncegyüttes nyitotta meg somogyi és bukovinai székely táncokkal, fellépésüket követően a közönséget Benedek Árpád és Czvikker Katalin, a színház igazgatója köszöntötte. Az első alkalommal megrendezett Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál Erdélyben, illetve a Partiumban összesen öt helyszínen zajlott, köztük Nagyváradon, ahol 467 résztvevő jelent meg – mondta el Benedek Árpád szervező. A szombati nap teljesen megcáfolja azt az állítást, miszerint a Partiumban a korai polgárosodás miatt elveszett volna a néptánc, a néphagyomány. A Csoóri Sándor Alapnak köszönhetően a Partiumban is felelevenedett az amatőr néptáncmozgalom, az adatbázis szerint ugyanis 106 néptáncegyüttesről beszélhetünk a régióban – jegyezte meg. 

Czvikker Katalin színházigazgató köszöntőbeszédében kiemelte: a népi kultúra él, igény van az eredeti népköltészetre és népművészetre. „A színházunk keretében működő Nagyvárad Táncegyüttes létrejötte óta legfőbb céljának tartja a magyar népi tánchagyomány őrzését és továbbadását úgy, hogy ezt korunk igényeihez, a megváltozott, egyre inkább városias környezethez is igazítja. Az, hogy ma a színházunkban a Nagyvárad Táncegyüttes mellett fellép a szintén nagyváradi Csillagocska Néptáncegyüttes, illetve Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros megyei amatőr néptánccsoportok, azt bizonyítja, hogy a népi kultúra él, és itt alkotnak körülöttünk annak éltetői is” – fogalmazott. A gálaműsor során a néptáncegyüttesek mellett partiumi – Arad megyei és nagyváradi – citerazenekarok is bemutatkoztak.

A gálaműsor záróakkordjaként Pálfi József, a Csillagocska Alapítvány elnöke fogalmazta meg a fesztivállal kapcsolatos gondolatait. „Ezek a gyermekek akár énekelnek, akár táncolnak, muzsikálnak, mindenütt ugyanazt a jó és pozitív erőt sugallják, ami a jóval, a fénnyel, a világossággal kapcsolatos, és örömöt hoz az ember szívébe-lelkébe” – mondta, rámutatva a fesztivál szó latin eredetére, ami ünnepet jelent, ugyanakkor felfedezhető benne egy görög szó, ami világosság, fény jelentéssel bír.

A fesztivál a gálaműsort követően a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében folytatódott, ahol táncház zárta a napot és egyben a találkozót.

Fotók: Alexandru Nițescu, János Piroska