Interjú

2022.06.21. 12:30

Bagossy Norbert: Ha valami jól cseng, nyilván szeretnénk megmutatni mindenkinek

Nagyvárad főterén koncertezik a Bagossy Brothers Company június 24-én, pénteken 21 órától a 10. Szent László Napok keretében. A zenekar frontemberével, Bagossy Norberttel beszélgettünk.

Fotó: Kristály Lehel

Fotó: Kristály Lehel

Pikó Stefánia

– Legutóbb 2018-ban léptetek fel Nagyváradon, nagyot fordult veletek a világ azóta, igazi sztárzenekar lett a BBC. Könnyen megbirkóztok azzal az elképesztő szeretetáradattal, amit az egyre népesebb rajongótáborotoktól kaptok?
– Mi belülről lépcsőzetesen éljük meg a sikert. Úgy gondoljuk, hogy mindig azokon a színpadokon állhatunk, ahol éppen a helyünk van, vagy készen állunk rá, nem jött túl korán ez a dolog. És tényleg, 2019-ben, ahogy megjelentünk az Olyan Ő-vel, kaptunk egy plusz löketet, de valahogy nem azt éreztük, hogy az a dal elindított, hanem az az a dal, ami által az emberek be tudták azonosítani a zenekart. Össze tudták rakni, hogy mi játsszuk a Valahol ittet, a Van egy házat meg az Elviszleket stb. Mintha akkor állt volna össze a kép úgy igazán. Nagyon hálás rajongótáborunk van, nagyon szeretjük, és nagyon örülünk neki, hogy ennyien szeretik a zenénket.

– Mennyire ért meglepetésként az Olyan Ő nagy sikere?
– Tudtuk, hogy nagyot fog szólni, azt nem tudtuk, hogy milyen formában, tehát, hogy nagyon fogják szeretni vagy másképp hat majd, hogy annyira más lett, mint amit megszokhattak tőlünk, és elutasítóak lesznek. Ezt nem lehetett kiszámítani, arra viszont fel voltunk készülve, hogyha üt, akkor nagyot üthet, a kimenetelének pedig végül nagyon örültünk.

– Ha ezt érezni lehet előre, az azt jelenti, hogy akárhányszor meg tudnátok ezt ismételni, olyan dalokat „gyártani”, amelyek ekkorát robbantanak?
– Igazából ezt nagyon nehéz kiszámítani, nem is igazán lehet, valamint mi mindig arra törekszünk, hogyha egy dal sikeres lett, akkor mi ne csináljuk meg még egyszer ugyanazt. Kifejezetten szeretnénk erre odafigyelni, mert ezáltal magunkat is ösztönözzük a jobbnál jobb dolgokra, így soha nem unjuk meg, amit csinálunk, folyamatosan kihívások elé állítjuk magunkat, ez nagyon-nagyon fontos. Emellett szerintem a mi közönségünk is vevő erre, hogy újabb és újabb dolgokat tapasztaljanak meg tőlünk, és amúgy sincs értelme rekreálni egy olyan dalt, ami egyszer már futott egy kört.
Azt, hogy melyik dalból lesz sláger, és melyikből nem, valamennyire lehet érezni, de nem teljesen, és az van, hogy mindegyik dalnak kicsit más az útja. Van, amelyik nagyon felkapott lesz, van, amelyik nem, de sokkal mélyebb a mondanivalója, ezt gyakran a dal tempója is meghatározza, összességében viszont nagyon sok összetevője van a dolognak.

– Te a slágereiteket vagy a kevésbé népszerű, de mélyebb dalaitokat szereted jobban, vagy ez ettől teljesen független?
– Mi az egészet szeretjük. Nyilván, hogyha kedvencet kellene mondanom, akkor mindig mást mondanék, ez változó, mert általában azok szoktak a kedvenceink lenni, amelyek még nincsenek is készen, és a legtöbben ezért nincs is, hogyan ismerjék őket. Alapvetően mindegyiket szeretjük, és azt látom, hogy a dalok túlnyomó többségét a rajongók is mind szeretik, és mindenki megtalálja azt, amivel a leginkább azonosulni tud.

– A Fordul a világ albumon olyan stílusokba is belekóstoltok, amelyek eddig nem voltak jellemzőek a BBC-re, ilyen például a hiphop. Várhatóak ehhez hasonló kísérletezések az elkövetkezendőkben is?
– Abszolút! Nagyon szeretünk felfedezni új dolgokat és ez saját magunkra is érvényes, és ha valami jól cseng, nyilván meg szeretnénk mutatni a közönségünknek is. Annyi a titok nyitja, hogy nagyon szeretjük, amit csinálunk, és ezt nem tesszük stílustól függővé. Mindenevők vagyunk, mindenféle zenét szeretünk hallgatni is. Olyan zenét szeretnénk, ami megmozgat bennünket, és ha bennünket megmozgat, akkor reméljük, hogy a közönségünket is. Mindenképp lesznek kísérletezéseink, míg világ a világ, és zenekar a zenekar.

– Bár „többnyire” Budapesten éltek, az erdélyi tájak rendszeresen előjönnek a dalaitokban. Meg lehet szokni a kétlakiságot?
– Alapvetően a zenekar fele otthon lakik, a másik fele Budapest közelségében, de mi, akik itt lakunk, nagyon gyakran látogatunk haza. Mi mindig is szerettünk utazni, amikor nekifogtunk, nagyon imádtuk azokat a tíz órákat, amiket eltöltöttünk a buszban, jöttünk-mentünk, beszélgettünk, világot láttunk, megfejtettük azt és írtuk közben az új nótákat. Szeretjük ezt az életformát, persze, vannak nehezebb periódusok, minden olyan hétvége nehéz, amikor a családunk ünnepel, mi pedig nem lehetünk velük, de mi erre tettük fel az életünket, a körülményeket pedig úgy alakítjuk ki, hogy ez minél jobban működjön.

– Más az erdélyi és a magyarországi közönség előtt fellépni?
– Nem, szerintem nincs különbség, egyetlen esetben van csak különbség: amikor a szülővárosunkban lépünk fel, hiszen akkor az átlagnál is több ismerős arcot, barátot, családtagot látunk a közönségben. Teljesen más érzések kavarognak ilyenkor bennünk.

– A klubkoncerteket vagy a nagy, fesztivál-koncerteket szeretitek jobban?
– Mindkettőnek megvan a varázsa. A fesztivál-koncerteken tengernyi embert látunk, olyan, mintha a kamaszkori álmát élné meg az ember, aki rocksztár szeretne lenni. A klubkoncertek sokkal személyesebbek, bensőségesebbek, sokkal jobban tudunk kommunikálni a közönséggel. Mindkettő más hatást vált ki belőlünk, de mindkettőnek megvan a varázsa.

– Mit üzentek a nagyváradiaknak?
– Szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét a nagyon jó, közelgő Bagossy-koncertre, mi már nagyon várjuk! Üzenem mindenkinek, hogy hallgassanak minél több Bagossyt és jöjjenek el sok-sok koncertre, bulizzunk együtt!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában