Kiállítás

2022.05.13. 14:17

Bijin-ga tárlat: szép nők japán szemmel

A nagyváradi Darvas–LaRoche-házban nyílt meg csütörtök délben a zömében nyomatokat bemutató Bijin-ga tárlat, mely a japán képzőművészet kiemelkedő alkotóinak munkáit vonultatja fel.

A szerző felvételei

A szerző felvételei

Pap István

Japánban az Edo-kor 1603-ban kezdődött és 1868-ig tartott, amikor az országban a tényleges hatalmat nem a császár, hanem a Tokugava dinasztia sógunjai gyakorolták. A dinasztia első uralkodója alapította Edot, a mai Tokiót, mely az ország gazdasági központja lett, míg a császár Kiotóban élt, és sem ő, sem családja nem volt szabad kimozduljon onnan. Az Edo-korban szigorú társadalmi rend uralkodott, a státusz nem változott, mindenki abban a társadalmi osztályban élte le életét, amelybe született. A sogunok elszigetelték az országot a külvilágtól, és bár gazdaságilag stabil korszak volt ez, az élet meglehetősen monoton volt akkoriban. A bezárkózottság és a monotonitás elleni gyógyírt egyedül a művészet és az örömnegyedek jelentették. Ebben a korszakban alakul ki az ukijo-e sajátos japán művészeti stílus, melynek mesterei fametszeteket és festményeket készítettek különböző témákban; ennek egyik ága volt a bijin-ga, melynek témája a szép asszonyok ábrázolása volt. Ilyen bijin-ga fametszetekből és nyomatokból álló tárlat nyílt meg tegnap a nagyváradi Darvas–LaRoce-ház földszintjén. Harmincöt művész mintegy kilencven alkotása látható itt, köztük olyan jelentős japán művészek nevéhez köthető nyomatok is, mint Moronobu (1616–1694), Utamaro (1750–1806), Eisen (1790–1848), Hokuszai (1760–1849) vagy Eizan (1787–1867).

A megnyitón a megjelenteket Angela Lupșea, a Darvas-házat is működtető Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány igazgatója köszöntötte, majd Arina Moș alpolgármester szólalt fel. Kiemelte, hogy Angela Lupșeának köszönhetően Nagyvárad felkerült Románia kulturális térképére, és hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a város vezető szerepet kell játsszon az ország kulturális életében. Köszöntőt mondott Kitagawa Tatszuo, Japán romániai nagykövetségének tanácsosa, aki elmondta, hogy Nagyvárad a szépség szimbóluma, és a mostani kiállításnak is a szépség az egyik kulcsszava. Elmondta, hogy a nők szépsége nagyon sok művészt megihletett évszázadokon át, és a japán művészek sem vonhatták ki magukat ez alól a hatás alól. Hozzátette, hogy a bijin-ga nagy népszerűségnek örvendett a 17–19. századokban, és e népszerűség messze túlmutatott Japán határain. Kiemelte továbbá, hogy ez a tárlat nagyszerű lehetőség a váradiaknak arra, hogy megismerkedjenek a japán művészettel és kultúrával.

Alexandru Chituță, a kiállítás kurátora beszélt magáról a tárlatról, elöljáróban emlékeztetve arra, hogy a váradi várban korábban megnyitották a kabuki színházat bemutató kiállítást, és tudvalevő, hogy a kabukiban a női szerepeket is férfiak játsszák, ezúttal viszont egy olyan tárlat nyílik meg, amely a női szépséget állítja a középpontba. A művészettörténész kifejtette, hogy az európai művészetben az antik kortól kezdődően a reneszánszig az akt mutatja be a női szépséget, a Felkelő Nap Országában azonban a ruházat, az anyagok, a gesztusok, a mimika, a testtartás és a tevékenységek ábrázolásával érzékeltetik a női szépséget. A japán művészek az akkori kor rendkívül nagy keresletét kielégítve hódoltak a női szépségnek, és mivel a keleti ember sokkal visszafogottabb, mint az európaiak, ezért a bijin-ga alkotások nem szemből, vagy profilból, hanem negyvenöt fokos szögből ábrázolják a modelleket. A bijn-ga stílus többnyire gésákat jelenít meg, ezek a nők a legszebbek voltak a korabeli Japánban, hiszen ruházatuk, sminkjük, hajviseletük is valóságos műalkotás volt. A kurátor elmondta azt is, hogy a japán nyomatok és fametszetek nagy hatást gyakoroltak a 19. századi európai képzőművészetre, különösen Claude Monet, Vincent van Gogh és Gustav Klimt munkásságában mutatható ki a legközvetlenebb hatásuk. Sőt, mint azt Angela Lupșea korábban megjegyezte, Klimt a japán fametszetekből inspirálódva alkotta meg a maga sajátos szecessziós stílusát. Végezetül szólt az egybegyűltekhez a művek tulajdonosa, George Șerban is, aki azzal büszkélkedett, hogy három év alatt kilenc kiállítást szervezett japán fametszetekből. Hangsúlyozta, hogy az itt kiállított művek zöme eredeti alkotás, abban az értelemben, hogy Japánban kézi sokszorosítással készült munkákról van szó.

A csütörtöki tárlathoz kapcsolódóan este hat órától kimonóbemutatót tartottak a Darvas–LaRoche-házban, az eseményen japán teát szolgáltak fel. A képzőművészeti kiállítás hétfő kivételével naponta 10–18 óra között látogatható.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában