Világkiállításon szerepelt a Nagyvárad Táncegyüttes

Pikó Stefánia

– Mint tudjuk, a Nagyvárad Táncegyüttes a Román Külügyminisztérium meghívására és a Román Kulturális Minisztérium támogatása révén jutott el a dubaji világkiállításra. Lehet arról tudni valamit, hogy hogyan esett a választás a Szigligeti Színház társulatára, illetve, hogy voltak-e más romániai együttesek is, akik itt szerepeltek?

– Mindenekelőtt, óriási megtiszteltetés számunkra, hogy a Nagyvárad Táncegyüttes fennállása során immár második alkalommal képviselhette Romániát egy ilyen rangos világeseményen. Meggyőződésem, hogy a meghívás összefügg azzal a komoly szakmai munkával, amely az elmúlt tíz évet jellemezte. Gesztusértékű ugyanakkor, hogy a meghívásra a Nagyvárad Táncegyüttes huszadik jubileumán kerül sor, de mondhatnám azt is, hogy következetes építkezésünk elismerése ez a meghívás. Annál is inkább, mert fél év alatt mindössze hat nagyszínpadi produkciót vendégszerepeltetett Románia a Dubaji Világkiállításon, és ebből az egyik a Népek tengere előadásunk volt, mely zárta tulajdonképpen a nagyszínpadi produkciók sorát. Ezúton is szeretnénk megköszönni Nagy Ferdinándnak, a világkiállítás romániai biztosának, és Demeter András kulturális államtitkárnak a támogatást és a bizalmat. Az elmúlt időszakban Románia képviseletében a Millennium Amphitheatre, vagy a Jubilee nagyszínpadokon felléptek még: a Román Ifjúsági Zenekar, a „Cindrelul – Junii Sibiului” szebeni és a „Ciprian Porumbescu” szucsávai hivatásos román néptáncegyüttesek, a bukaresti Nemzeti Opera, valamint a román Violoncellissimo vonószenekar.

– A világkiállításon Romániát kellett az együttesnek képviselnie. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a román folklórt, tánckultúrát mutathatta be a csapat, vagy magyar kulturális elemek is megmaradhattak?

– A Nagyvárad Táncegyüttes alapító okirata szerint a magyar néphagyományok ápolása érdekében jött létre. Ez a profil sokat alakult az elmúlt két évtizedben, ám egy dolog nem változott: az erdélyi magyar folklórkincs iránti érdeklődésünk és határozott elkötelezettségünk. Meghívásunk azért is jelentős az erdélyi magyar társadalom egésze számára is, mert általa Románia az ország kulturális sokszínűségét kívánta megmutatni. Előadásunk éppen ennek a jegyében született meg néhány évvel ezelőtt, benne magyar, szlovák, román és cigány táncokkal.

– Az első napon a Népek tengere című előadással léptek színpadra, melyet Sánta Gergő rendező-koreográfus dolgozott át. Ez pontosan miben nyilvánult meg?

– A Népek tengerét 2018 végén mutatták be Nagyváradon. Kisebb módosításokkal, finomhangolásokkal, ezt a produkciót vittük a Millennium Amphytheatre színpadára, amely háromszor akkora, mint a nagyváradi színpadunk. Az előadásban több vidék és etnikum táncát mutatjuk be, egy valódi örömtánc és örömzene, amelyben somogyi, bonchidai román, zempléni szlovák táncok mellett a műsort színesíti még szatmári verbunk, gyimesi tánc, a méhkeréki románok és a virtuozitásukról híres cigányok tánca, mindez természetesen élő zenei kísérettel. A nagyszabású előadásban mintegy ötszáz elemet használunk, ez lehet viseletdarab, viseletkiegészítő elem, kellékek, hangszerek.  

– Az említett nagyszínpadi előadás mellett több kisebb fellépés is szerepelt a programban a Román Pavilonban. Mindezeknek milyen volt a fogadtatása? Megközelítőleg milyen számú közönségről beszélhetünk a nagyszínpadi, illetve a kisebb előadások kapcsán?

– A Román Pavilonban kalotaszegi magyar és román táncokat mutattunk be zenekari számokkal kiegészítve, az alkalmanként ötvenfős közönség legnagyobb örömére. Az előadások szünetében az együttes tagjai beszélgettek, fotózkodtak az érdeklődőkkel. A Millenium Amphytheatre nagyszínpadi fellépésünk után erre nem volt lehetőség, ugyanis az akár 2500 férőhelyre is kialakítható nézőtér népes közönsége és a színpad között biztonsági szempontok miatt elég nagy volt a távolság.

– A Nagyvárad Táncegyüttes dubaji szereplése kapcsán érkeztek-e már visszajelzések, akár a kiállítás szervezői, akár a felkérést megtevő minisztérium részéről?

– A közösségi médiában napi szinten számoltunk be élményeinkről, amelyek között az egyik legmeghatározóbb, hogy a pavilonbeli fellépések után a közönségből sokan odajöttek hozzánk, tetszésüket fejezték ki és kíváncsian forgatták az angol nyelvű, Bihar megyét és Nagyváradot népszerűsítő szóróanyagot. Fellépésünkről Románia Pavilonja, illetve a szervezők is beszámoltak saját felületeiken. Az előadás még mindig megtekinthető az expó honlapján, a virtualexpodubai.com oldalon. Érdemes megnézni és a végén velünk együtt örülni annak a sikernek, melyet ez a szakmailag következetesen fejlődő együttes magáénak tudhatott az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városában, Dubajban megrendezett 35. Világkiállításon.

Fotók: Szigligeti Színház