2022.01.28. 09:34
A holokauszt áldozataira emlékeztek a Nagyváradi Művészeti Líceumban
Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította, ezért az áldozatokra emlékeztek csütörtök délelőtt egy rövid műsor keretében a Nagyváradi Művészeti Líceumban.
Forrás: A szerző felvételei
Ciucur Losonczi Antonius
A zsidóság, és ezen belül a holokauszt történetével kiemelten foglalkoznak egyébként is az egész tanév folyamán a Művészeti Líceumban, ugyanis opcionális tantárgyként választhatja a két tizenegyedikes osztály. „Tanúságtételünk, mai emlékezésünk tulajdonképpen a jövő érdekében végzett cselekvés, hiszen cselekedni kicsiben is lehet azzal, hogy emlékezünk és fellépünk, ha kell az előítéletekkel, a diszkriminációval szemben. Az antiszemitizmus és más előítéletek kezelésének egyik fontos eszköze pedig az oktatás” – fogalmazott Nagy Gabriella igazgatóhelyettes, történelemtanár.
A diákokhoz intézett beszédében arra hívta fel a figyelmet: a modern Nagyváradnak a századelőn jelentős részét képezte a váradi zsidóság. akik közt a közismert élvonalbeli értelmiségiek (Biró Lajos, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Balázs Béla) mellett voltak olyan kiváló ízlésű, művelt és vagyonos emberek is, akik zsinagóga- és városépítő terveikhez helyi, budapesti és bécsi építészeket is képesek voltak megnyerni. Ők a szecessziós stílusú Várad megteremtői, azé a Váradé, amely a múlt század tízes éveiben Budapest, Pozsony és Zágráb után Magyarország negyedik legdinamikusabban fejlődő városává nőtte ki magát.
A váradi zsidók március 31-én kezdődött kálváriája 1944. május 22-én tetőzött, amikor a Rhédey-kertből indult első deportálóvonat elhagyta a várost. A május 24-i deportálás a Mezey-fatelepen lévő vidéki zsidókat érintette. Az utolsó szerelvények június 3-án, 5-én és 27-én gördültek ki a gettóból.
„Azok az emberek, akik a haláltáborokban meghaltak, akiket lehet, hogy éppen innen, Nagyváradról Auschwitzba hurcoltak, nem számok voltak, hanem ugyanolyan hús-vér emberek, mint ti. Olyan felnőttek és gyerekek, akik szerették egymást, és egyszer csak a jövőjüknek, amit terveztek, egy tragédia véget vetett” – hangsúlyozta Nagy Gabriella.
Benczédi Kristóf (zongora) és Cozák Dávid (hegedű) a Schindler listája című film híres betétdalát játszották el, Kulcsár Tamás egy verset olvasott fel, Nagy Csenge Napsugár pedig az emlékezés mécseseit gyújtotta meg. Végül a plakátokat készítő ifjú képzőművészek léptek színpadra, az egy hétig megtekinthető tárlat Klein Ioana tanárnő munkáját dicséri.
