Koronavírusról és vészhelyzetről a nagyváradi műhelykonferencián

János Piroska

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Társadalomtudományi Tanszékének, illetve a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetének közös szervezésében megvalósuló műhelykonferencia dr. Veszelszki Ágnes nyelvész (Budapesti Corvinus Egyetem) plenáris előadásával kezdődött szombat reggel, az online előadás résztvevői a világjárvány idején született összeesküvés-elméletekről, azok mechanizmusáról hallhattak. Vészhelyzet esetében a félelemérzet az agy amigdala területén jelenik meg először, ahol különböző biokémiai folyamatok révén kialakul a „flight or fight”, vagyis a „menekülj vagy harcolj” reakció, ami veszély esetén valóban hasznos, hangzott el. A több mint másfél éve tartó vészhelyzetben ez azonban problematikussá válik, ugyanis leszűkíti a választási lehetőségeinket, nem tudjuk végiggondolni, hogy cselekedeteinknek milyen következményei lehetnek. Az összeesküvés-elméletek éppen ezt a reakciót használják ki – mondta el az előadó. Az álinformációkra, áltudományosságra épülő összeesküvés-elméletek pedig nemcsak félelmet szülnek, hanem a vírus terjedéséhez is hozzájárulnak. Az áltudományos tartalmak a hitelesség megteremtése érdekében hitelesnek tűnő forrásokra hivatkoznak, a koronavírus-járvány esetében például „egészségügyben dolgozó ismerősök” jelennek meg az ilyen álhírekben. Egy tanulmány eredményei bizonyos esetekben új és új eredmények alapján felülírhatók, a tudósok nyitottak a kritikára, ezzel szemben az áltudományos tartalmak előállítói abszolút elutasítják a kritikát. Az új és új eredmények a tudományban laikus embereket elbizonytalanítják, ezt kihasználva az áltudományos tartalmak és összeesküvés-elméletek egyetlen, cáfolhatatlan igazságot állítanak, amiben sokkal könnyebb hinni. Az összeesküvés-elméletek sok esetekben titkokat keresnek, korábbi témákat vesznek elő, illetve hanyag módon bánnak a bizonyítékokkal, vagyis elutasítják az olyan kutatások eredményeit, amelyek ellentmondanak állításaiknak. Jellemző ugyanakkor, hogy összefüggő vagy összefüggéstelen eseménysort egy nagy hatalommal bíró személy, szervezet szándékos, rosszindulatú működéséhez kötnek (például a Bill Gates-szel kapcsolatos összeesküvés-elméletek).

Az összeesküvés-elméletek, áltudományos tartalmak terjedéséhez hozzájárul a közösségi oldalak „digitális hiedelemkamrája”, más néven a „filterbuborék” jelenség is: olyan tartalmakkal találkozunk, amelyek beleillenek véleményrendszerünkbe, ezáltal pedig megerősítést nyerünk; ha mindig ezekkel a tartalmakkal érnek el bennünket, igaznak véljük ezeket – hangzott el az előadás során.

Az egész napos konferencián, amelyen budapesti, debreceni, csíkszeredai, marosvásárhelyi előadók vettek részt, szó volt továbbá a vészhelyzetben formálódó hálólétről, bemutatták Horváth Gizella Egy fal című könyvét, mely a 2020 tavaszán bevezetett sürgősségi állapot ideje alatt született Facebook-bejegyzésekből állt össze, de a résztvevők megismerkedhettek Bartha Sándor (PKE) karanténos művészeti projektjével is, Magyari Sárától (PKE) pedig a segítőprogramok és krízis-kommunikáció vészhelyzetben betöltött hasznos szerepéről tudhattak meg többet.