Baptista óvoda: egy álom vált valóra

János Piroska

– Miért döntött úgy a gyülekezet, hogy új óvodára van szükség?

– Az óvoda a kilencvenes évek óta működik, és hála Istennek, habár voltak ingadozások, de mindig megvolt a két csoportra való gyermek. Azt láttuk, hogy a gyülekezetünkben egyre több gyermek születik, és arra gondoltunk, hogy jó lenne egy új székhelyet biztosítani az óvodánknak, ugyanis a Romániai Magyar Baptista Szövetségtől bérelt helyiség már szűkösnek bizonyult és a mai igényeknek sem felelt már meg. Abba ez épületbe befektetni nem akartunk és nem is tudtunk volna, hiszen nem volt a miénk, ezért a gyülekezet megvásárolt a szomszédságban levő telekből egy lakásnyi részt, a másik rész megvásárlására már nem volt pénz, ezért is stagnált egy ideig az óvodaépítési terv. Egy romos épület volt a megvásárolt telken, fennállt a veszélye annak is, hogy ledől a fal, és ott volt nem messze tőle a játszótér, ezért szakemberek segítségével megtámogatták a falakat. Egyszer az autóban utazva hallgattam a Kossuth rádióban Orbán Viktor miniszterelnök beszédét, aki azt mondta, most kell elővenni a fiókból a terveket, dédelgetett álmokat és segítséget kérni a magyar kormánytól, mert a boldogulás és otthonmaradás érdekében szeretnék támogatni a határon túliakat is. Többek között megemlítette az óvoda-projektet, ekkor gondoltam arra, hogy milyen jó lenne, ha a Jóisten megadná, hogy a mi tervünk, álmunk is az ő asztalára kerülne. Érdekes módon itt is igazolódott az ige, miszerint még szánkon sincs a szó, Isten már érti azokat, ugyanis egy hét nem telt bele, Veress Efraim, aki akkor a Bihar megyei baptista missziókerületünk elnöke volt, felhívott, hogy hallottam-e, hogy van egy ilyen lehetőség, lehet új óvodát építeni. Ő mondta azt, hogy hamar írjam meg a kérést, másnap pedig már Szabó Ödön parlamenti képviselő értesített is a lehetőségről. Az ő, illetve Kelemen Hunor RMDSZ-elnök segítségével jutott el támogatási kérelmünk Budapestre. Nagyon hálás voltam a Jóistennek, hogy így munkálkodott, előttünk járt ebben az ügyben. 2018 augusztus végén tehát leadtuk az óvodaépítést célzó támogatási kérelmünket, az év végére a válasz és a támogatásnak egy része is megérkezett. Nekifogtunk a tervezésnek, a kérvény megírása előtt felvettem a kapcsolatot Szoták Barna mérnök úrral, aki elkészítette a tervet, költségvetést is készített hozzá. Megkerestük a szomszéd teleknek a másik tulajdonosát is, így 2019 szeptember elsején sikerült megvásárolni a hiányzó telekrészt, eképpen már telekkönyveztetni is tudtuk azt. Az épületet háromszor kellett újratervezni a hatóság kérésére, ami sok időt vett igénybe. Végül egy háromszintes épületet fogadtak el, aminek építéséhez 2020 február végén, március elején tudtunk hozzáfogni.

A beruházás összértéke 224,3 millió forint, melyből a magyar állami támogatás 188,3 millió forint, utóbbit két lépcsőben kaptuk meg. Az általunk megvásárolt lakrész 19 millió forint volt, illetve a területvásárláshoz is bepótolt a gyülekezet, ugyanis egy parkolót és játszótér kialakítására alkalmas területet is vásároltunk. Nagyon elhúzódott az idő, az árak fölmentek, nem tudtuk az épületet befejezni, így kérvényeztük, hogy a területvásárlásra kapott pénz egy részéből fejezhessük be az épületet. Ehhez megkaptuk a jóváhagyást, az innen hiányzó részt a gyülekezet adakozásából pótoltuk.

– Ha jól tudom, az óvoda az Emanuel Baptista Teológiai Líceumhoz tartozik.

– Igen, óvodánk a baptista iskolához tartozik, mint magyar tagozat. Bár óvodánk önálló magyar baptista óvodaként indult 94-ben, és ehhez meg is kaptuk a minisztériumi engedélyt, az összevonásokat követően az iskola ernyője alá kerültünk. Nagyon jól egyezünk és együtt tudunk munkálkodni román testvéreinkkel. Óvodánkban jelenleg 66 gyermek kezdi meg a tanévet, a helyek nemcsak erre a tanévre, de már jövőre is beteltek.

– Miért viseli az óvoda a Betlehem nevet?

– A Betlehem megnevezés, ami egyébként „kenyér házát” jelenti, abból fakad, hogy az óvoda a váradszőllősi (Nufărul) negyedbeli Betlehem Baptista Gyülekezetnél indult, majd helyszűke miatt a belvárosi gyülekezethez költözött át, az elnevezés azonban megmaradt. Ugyanakkor az óvoda jellegében is szeretnénk ehhez a névhez igazodni: szeretnénk, hogy egy otthonos intézmény legyen, olyan intézmény, ahol nemcsak fizikai kenyeret, hanem szellemi, lelki kenyeret is kapnak azok, akik ide jönnek, olyan nevelésben, oktatásban részesülnek, amely meghatározza az életüket.

– Melyek voltak az építkezés során fellépő akadályok?

– Az első nagyobb akadály az építkezési engedélyek megszerzése volt, illetve a hiányzó telekrész megvásárlása. Ahogy már említettem, a támogatást 2018-ban kaptuk meg, de csak 2019 szeptemberében tudtuk nevünkre íratni a telket. Időt vett igénybe a telekkönyvezés, illetve az épületet is újra kellett tervezni. Egyszintes, L alakú épületet szerettünk volna, de ezt nem hagyta jóvá a helyi tanács, arra hivatkozva, hogy a többi épülettel egy magasságba kell legyen az utcafront.

Az épület előtt van egy hatalmas villanyoszlop, félő volt, hogy az alap kiásása miatt beomlik a járda, így ez okból is újra kellett tervezni az építkezést, hogy elkerüljük az omlásveszélyt. Az építkezéshez szükséges dokumentáció 2020 januárjára lett végül kész, az építkezést pont a járvány elején tudtuk megkezdeni, amikor már a gyerekek nem jöhettek óvodába, így abból a szempontból nyugodtabban is zajlott a munka, hogy elhárult annak a veszélye, hogy netalán egy gyermek beleesik a kiásott alapba. Júniusra, mire a gyerekek visszatérhettek az óvodába, már megvolt az alap és a falakat is fel tudtuk húzni. Kihívást jelentett ugyanakkor az építő megkeresése és megtalálása, az építkezések ugyanis a járvány alatt is működtek, mindenki tele volt munkával és nekünk egy olyan cég kellett, amely rendelkezett a szükséges gépekkel. A gyülekezet vezetősége végül Berei József és Lázár Olivér kivitelezők ajánlatát fogadta el. Nem mellesleg az áremelkedések jelentettek még problémát.

– Ki tudna-e emelni olyan mozzanatot, amely emlékezetes marad?

– Amikor már láttuk az alagút végét és tudtuk, hogy annyi pénzünk van, hogy minden számlát ki tudunk fizetni, még hátravolt a belső berendezések beszerzése, illetve a játszótér kialakítása. Ekkor érkezett a szülők részéről az ötlet, hogy szervezzünk egy jótékonysági vásárt. Az óvoda támogatására ugyanis létezik egy alapítvány, az Eliada, amit édesapám hozott létre és halála után rám hagyott. A Szatmár megyében bejegyzett alapítványt sikerült áthozni Nagyváradra Botházy Nándor alprefektus segítségével, amit ezúton is köszönök. Az alapítványon keresztül szerveztük meg a jótékonysági vásárt, és annyi pénz gyűlt össze, ami pontosan elegendő volt a berendezések megvásárlására. A gyülekezet udvarán megrendezett vásárra többek között ruhákat, festményeket hoztak eladásra a szülők, olyan sok minden gyűlt össze a gyülekezet kerek termében, hogy két nap kellett, míg felcímkézték az eladásra szánt tárgyakat. Egy júniusi szombaton szerveztük meg a vásárt, és özönlött a nép Nagyváradról, magyarok, románok egyaránt jöttek, egy nagyon jó hangulatú, szolid jótékonysági vásár lett belőle.

– Mi a Betlehem óvoda sajátossága?

– Amellett, hogy a Romániában elfogadott tanmenethez igazodunk, szeretnénk keresztény nevelésben is részesíteni a gyermekeket, és azt a szeretet átadni, amit mi a Jóistentől kaptunk. Szeretnénk azt, hogy ezt gyermekek és szülők egyaránt megérezzék. Nagyon sok esetben azt láttuk, hogy a problémás gyerekeknek is nagyon jó menedéket és otthont biztosított az elmúlt években az óvodánk. Ezt szeretnénk továbbra is biztosítani, hogy mindazoknak, akik igazán keresik az Istent és szeretnék a gyermekeiket a Biblia szerint nevelni, mi ebben partnerek lehessünk.