Kiállítás

2021.05.26. 12:00

Festmények, kisplasztikák és egyéb kísérletek a TEG-ben

Pikó Stefánia

Hivatásos és amatőr kovásznai alkotók hozták el munkáikat Nagyváradra, nagy utat téve meg azért, hogy megmutassák, hogyan látják ők a világot. Némelyek le sem tagadhatnák, hogy honnan érkeztek, hiszen vásznaikon – így vagy úgy – gyakran megjelennek a dombos-hegyes fenyvesek, farkasok, rókák.

Az „egyszerű” festmények mellett olyanokat is kiállítottak, melyek esetében a képzőművészek nem csupán festéket, hanem egyéb anyagokat is vászonra vittek, kidomborodó formákkal gazdagítva az összképet. Csathó Töhötöm, a galéria művészeti vezetője elárulta, a csiszolópapír-szerű, „dimbes-dombos” hatáshoz a festők gyakran homokot kevernek a festékbe. Szintén vegyes technikájúnak nevezhető alkotás lóg a galéria egyik átjárója mellett is, egy alufóliától fénylő tükör, amiben minden látogatónak fejben kell megtalálnia saját tükörképét.
Vannak nagyon kreatív textil-munkák is, mint például Para Mária Kíváncsisága, melynek redőit az ember úgy szívesen széthúzná, és rajta keresztül a képkeret mögé lesne. Para Mária kompozíciói között található egy, amely jelen állapotokra is reflektál, a Vesztegzár.
A Tibor Ernő Galériában megnyílt Kovásznai művészek közös tárlatán több mű központi eleme volt a föld és a földanya. A művészeti vezető rámutatott, az ősi magyar hitvilágban a földanyának nagy szerepe volt, ezért volt könnyű például az, hogy egy erős Mária-kultusz alakuljon ki. „Ahogyan Mária Isten anyja, úgy az ősi hitvilág szerint a földanya ugyebár a föld anyja volt” – magyarázta. Az ősi magyar hitvilág mellett megjelent a görög mitológia is Atlasz személyében, aki a hátán hordta a földgolyót. A föld mellett vagy azzal egyesülve megjelenik a nap, a maszkulin princípium, szintén az élet forrása. A napistenség egyébként a japán ősi hitvilágtól kezdve a római, görög, egyiptomi hitrendszerben is fontos helyet kapott, de a biblia is számos helyen von párhuzamot Isten, illetve Krisztus és a Nap között (pl. Zsolt 84,12; Mal 3,20).

Laikus szóhasználattal élve „miniszobrok”, hozzáértő kifejezéssel szólva pedig kisplasztikák is találhatók a tárlaton, melyek kis méreteik miatt nem tartoznak a szobrok kategóriájába. Edgar Allan Poe a hollóval a vállán vagy egy kalóz papagájjal, fáklya vagy tojásba bújt kis róka, vagy akár Rodin Gondolkodójának miniatűrjét is lássuk bele egy-egy kisplasztikába, a lényeg az, hogy milyen hatást gyakorol egy-egy alkotás a megfigyelőre, egyáltalán gyakorol-e bármilyen hatást. Ha nevetünk egy jót saját képzelőerőnk furcsaságán, anélkül, hogy megfejtenénk, valójában mit ábrázol egy alkotás, a képzőművész már elérte a célját: valamilyen élményt nyújtott.

Az élmény, az érzelmi hatások, reakciók fontosabbak, mintsem hogy konkrét, „fekete-fehér” értelmeket keressünk – erre hívta fel a figyelmet Csathó Töhötöm is. Ha pedig hagyjuk, hogy az alkotások hassanak ránk, akkor egészen izgalmas élménnyel gazdagodhatunk a pincegalériába látogatva. A falról lógó textíliák életre kelnek, valóban összefonódnak, a szálak összekuszálódnak, aztán szétkúsznak, a bokorban megbújó rókafióka reszketni kezd a hidegtől, a fenyvesek pedig forogni kezdenek a dombokkal együtt, akárcsak a Magyar Népmesékben.

Nem sokáig maradnak még itt a kovásznai tájakról érkezett munkák, ugyanis május 29-én lezárul a tárlat. Ezen a napon a tervek szerint a galériába érkezik Czilli Aranka-Ágota, kinek legutóbbi két kötetét fogják bemutatni, 17 órától. A kötetek címei: A varázslatos szekrény, Nyitott ablak. A szerzővel Szűcs László beszélget, zenei aláfestéssel pedig Thurzó Sándor József szolgál majd.

Addig is, a tárlatot 11 és 16 óra között tekinthetik meg az érdeklődők, keddtől szombatig a Kanonok sor 11-es szám alatt.

Fotók: A szerző felvételei

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában