Idén sem marad el a virágkarnevál Bihar megyében

Ciucur Losonczi Antonius

A Nyitott Ablak Európára rendezvénysorozat keretében idén is megérkezik Bihar megyébe néhány, a Debreceni Virágkarneválon fellépő virágkocsi. A helyi szervezők – a Bihar Megyei Tanács és a Bihar Megye Turisztikai Desztináció Menedzsment Ügynökség (TDM) – fontosnak tartották, hogy a többéves hagyomány ne szakadjon meg. Tény, hogy a koronavírus nagymértékben megnehezíti az esemény lebonyolítását, ennek ellenére három alkotás idén is látható lesz megyénkben is. Debrecen megyei jogú város önkormányzatával és a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft.-vel kötött együttműködés alapján az alkotások augusztus 22-én, szombaton a délelőtti órákban érkeznek át a határon, és 23-án estig tartózkodnak Bihar megyében. A három virágkocsi között a hagyományoknak megfelelően ott lesz a Szent Korona és a királyi jogar motívumát ábrázoló kocsi, amely az évek során a legnagyobb népszerűségnek örvendett. A második virágkocsi az eredeti tervek szerint az AKG vállalat részéről egy, a globális felmelegedés veszélyeit ábrázoló motívum lett volna, azonban ahelyett egy szelfiző Vuk-figura fog érkezni az ifjabb korosztályra való tekintettel. A harmadik virágkocsi az intézmények közötti együttműködés szimbólumaként (amelyhez a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat is társult) Szent László lovasszobrát mintázza meg. Szabó József megyemenedzser, főszervező elmondása szerint az alkotás kiválasztásánál adta magát a szent király lovas szobrának a megmintázása, hiszen pontosan 630 évvel ezelőtt, Zsigmond király uralkodása alatt állítottak szobrot Szent László tiszteletére Nagyváradon.

A szobor története

Szent László király egész alakos aranyozott bronz lovas szobra a középkori váradi művelődés egyedülálló csúcsteljesítménye volt, és egyben alkotóinak, a Kolozsvári testvéreknek, Mártonnak és Györgynek a fő műve – olvashatjuk a Nagyvárad Krónikája leírásában. A szobrot Cudar János rendelte meg, és ma már nem teljesen kizárható, hogy szintén Váradon készült. Az alkotás ugyanarra a technikai bázisra épült, mint a korábbi ércszobrok, vagyis az Árpád-kor óta virágzó helyi harang- és bronzöntő hagyományokra. Mivel a páratlan értékű alkotást a törökök megsemmisítették, csak 16. századi metszetek alapján lehet rekonstruálni. A szent király alakjáról Georg Houfnagel 1598 körül készült színezett rézkarca árul el a legtöbbet. Eszerint a jobbjában harci bárdot emelő, fején koronával és testén harci vértezettel életnagyságban ábrázolt uralkodó ünnepélyesen lépdelő lovon ült. Bunyitay Vince joggal jegyzi meg, hogy a szobrászok pont abban az ideális pózban ábrázolták a királyt, ahogy Várad kollektív tudatában és közemlékezetében akkor is és ma is él. Az ábrázolás azonban talapzat nélkül mutatja a szobrot, ami pontatlanságot jelent, és ennek meglétét Cezare Porta egykorú rajza is jól mutatja, illetve a magas kőtalapzatról, ami valójában márvány lehetett, megemlékezik a Peer kódex 15. századi Szent László éneke is. A szobrot Zsigmond király és Mária királynő, illetve az ország főméltóságainak jelenlétében ünnepélyes körülmények között avatták fel. Az alkotást egy, a talapzaton elhelyezett latin nyelvű tábla egészítette ki, amely megemlékezett a mű születéséhez kapcsolódó minden fontosabb adatról: „1390. évben május hó 20-án, Zsigmond király és Mária királynő boldog uralkodásának idején, tisztelendő János püspök úr, Krisztusban atyánk, készíttette ezt a szobrot Kolozsvári Márton és György testvérekkel Szent László király tiszteletére.” A felszentelésére azonban csak szeptember 12-én, a székesegyház védőszentjének, Szűz Máriának az ünnepén került sor, szintén az addig a városban maradt uralkodópár jelenlétében – áll az említett leírásban.

A Virágkarnevál megünneplése és a Szent László királyunkra való méltó megemlékezés érdekében Szabó József megyemenedzser alapos egyeztetések után kérvényezte a szombat délelőtti hagyományos nagyváradi helyszínt, erre azonban a mai napig nem kapott írásos jóváhagyást, ezért egy alternatív helyszín előkészítése is zajlik Bors település futballpályáján. A főszervező ugyanakkor kiemelte, hogy a tavaly megállóként szereplő helyszínekkel való egyeztetés során kiemelten odafigyelnek azokra a szigorú távolságtartási és gyülekezési szabályokra, amelyek a járványhelyzet miatt érvényben vannak.

A részletekről egy későbbi időpontban tájékoztatják a közvéleményt a szervezők. Ami bizonyos, hogy a virágkocsikat augusztus 23-án, vasárnap estig Érmihályfalva főterén lehet megtekinteni, a város fennállásának 750. évfordulójára szervezett ünnepség keretében.