2020 harmadik negyedévében stagnálás jellemezte a lakáspiacot

Az ingatlanhirdetési portál legfrissebb elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020 harmadik negyedévére vonatkozó előzetes adatai, valamint a januárban eladott lakások hirdetései alapján az árak alakulását mutatja be.

A KSH használtlakás-árindexe 2020 harmadik negyedében 0,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, hogy ez lényegében stagnálást jelent, ugyanakkor jelezte: a második negyedévhez képest 5 százalékkal emelkedtek az árak.

A szakértő szerint a KSH előzetes adataiból arra lehet következtetni, hogy 2020 harmadik negyedévében bekövetkezett áremelkedés elsősorban az olcsóbb településeken történt adásvételeknek köszönhető.

Hozzátette, intenzív átalakulás zajlik a lakáspiacon: a fővárosi árak visszatérnek a megfizethetőbb tartományba, miközben a többi településen jobban kitart a lakáspiaci lendület. A szakértő szerint azonban figyelembe kell venni, hogy egyelőre még csak előzetes adatokról van szó.

Az ingatlan.com elemzése arra is kitért, hogy akik januárban váltak meg a lakóingatlanuktól, azok közvetlenül az eladás előtt mekkora összeget kértek azért. A fővárosban az átlagos négyzetméterár 690 ezer forintot tett ki, ami 2 százalékkal marad el az egy évvel korábbi több mint 700 ezer forintos összegtől.

A kisebb városokban jóval komolyabb mértékben, 19 százalékkal 306 ezer forintra csökkent a négyzetméterár, a községekben pedig 4 százalékkal 205 ezer forintra mérséklődtek az árak. Bár a megyeszékhelyeken az átlagos négyzetméterárak 2 százalékkal 384 ezer forintra nőttek, Balogh László szerint ez a minimális drágulásnak, inkább stagnálásnak felel meg.

Az év elején több kedvezmény és támogatás is megjelent az otthonteremtési programban, ami lendületes évkezdést okozott a lakáspiacon, de a forgalom leginkább a kisebb településeken élénkülhet. A nagyvárosok agglomerációs övezetei az alacsonyabb áraiknak köszönhetően eddig is népszerűek voltak, de a koronavírus utóhatásai – távmunka terjedése és a zöldebb környezet – miatt még felkapottabbak lehetnek.