Miről döntenek Bukarestben?

Horvátország meghívása biztosnak tűnik néhány nappal a találkozó előtt. Zágráb sikerrel átalakította az ország katonai struktúráit, hogy azok messzemenően megfeleljenek az észak-atlanti szervezet előírásainak. Ezenkívül az európai integráció tekintetében is Horvátország a legfelkészültebb tagjelölt. Macedónia felvételét csak a Görögországgal fennálló névvita akadályozhatja meg. Athén – mivel Görögországnak van egy Macedónia nevű tartománya – nem akarja elfogadni, hogy az új tagországot Macedónia néven vegyék fel a szervezetbe, mert attól tart, hogy így Szkopje igényt tarthatna az azonos nevű, észak-görögországi tartományra. Az ENSZ 1993-ban ideiglenesen Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaság, angol rövidítéssel FYROM néven vette fel soraiba az országot. A két fél között az ENSZ védnöksége alatt folyó tárgyalások mindeddig nem vezettek eredményre a névhasználat vitájában. A három, NATO-tagságra pályázó ország közül Albániának volt a legtöbb gondja a katonai szervezet követelményeinek teljesítésével. Ennek ellenére biztos, hogy Albánia is felvételt nyer, ha Horvátországot és Macedóniát meghívják a szervezetbe. Ha azonban a névvita miatt meghiúsul Macedónia felvétele, elképzelhető, hogy Albániának is várnia kell még a tagságra.

Akcióterv

A NATO a bukaresti csúcstalálkozón nyilatkozik majd arról is, hogy felajánlja-e a részvételt Ukrajnának és Grúziának a NATO-tagság első lépésének számító tagsági akciótervben (MAP). Az Egyesült Államok, Kanada és a NATO-tagságot már elnyert kelet-közép-európai országok többsége támogatja az ukrán tagság perspektívájának megnyitását. Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és néhány más nyugat-európai állam azonban ellene van, arra hivatkozva, hogy az ukrán lakosság közel fele ellenzi, és csak 25 százaléka támogatja az ország csatlakozását. Grúzia csatlakozása a MAP-hoz hasonlóan megosztja a NATO tagállamait. A grúz partnerség ellenzői elsősorban az Abházia és Dél-Oszétia szakadár tartományok megoldatlan helyzetét tartják aggasztónak.