ERDON Országos hírek

2015.09.16. 15:32

Magyar–román kerítés: nem csak migránsokat dühít

Úgy tűnik, mindenki a saját országának és a saját választóinak szája íze szerint kezdett el beszélni a magyar–román határ egy részére is áthúzódó magyarországi kerítés terve miatt. Ez a felszíni politikai kapcsolatok és a retorika elmérgesedését hozta magával.

Úgy tűnik, mindenki a saját országának és a saját választóinak szája íze szerint kezdett el beszélni a magyar–román határ egy részére is áthúzódó magyarországi kerítés terve miatt. Ez a felszíni politikai kapcsolatok és a retorika elmérgesedését hozta magával.

Újabb kerítést akar építtetni a jelenlegi magyarországi hatalom – ami újabb feszültségeket szül. Mint szerdán már írtunk róla, Szijjártó Péter magyarországi külügyminiszter közölte: a magyar–román határon, a magyar–szerb–román hármashatártól „ésszerű távolságig” húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a kormány. Az „ésszerű távolság” azt jelenti, hogy a hármashatártól a Maros folyóig, majd onnan még pár kilométer hosszan kezdik meg az előkészítő munkálatokat. Mint ismert, a szerb–magyar határra 175 kilométer hosszan több mint 20 milliárd forintért épített kerítést a magyarországi kormány – ennek a folytatása lenne a magyar–román határ egy részén is húzódó újabb.

Haragszik Bukarest

A román külügyminisztérium még a budapesti bejelentés napján honlapján közölte, hogy az Európai Unió két stratégiai partnerségben levő tagállama közé kerítést építeni „nem helyes lépés politikai szempontból, az európai szellemiség szerint”. Victor Ponta minszterelnök egy Facebook-bejegyzésben reagált még szintén aznap. Kijelentette, nem kíván a magyar kormány képviselőinek „provokációira” válaszolni, de – mint fogalmazott – érthető módon „emberként és európai polgárként” felháborodik azok miatt a magyar intézkedések miatt, amelyekhez hasonlókat „Európa eddig csak az 1930-as, 1940-es években látott”. Kijelentette: sok más európai vezetőhöz hasonlóan ő is feladatának érzi, hogy bírálja Magyarország legmagasabb rangú vezetőinek megnyilvánulásait. „Ezek az Európai Unió értékeinek és kultúrájának a szégyenei. Mind az antiszemita megnyilvánulások, mind a bármiféle kisebbségekkel szembeni bánásmód, most pedig a menekültkrízis” – fogalmazott. Megszólalt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is, aki szerint „nem a románokat és a magyarokat választja el egymástól a két ország határán építendő kerítés”, és Budapest lépése akár a segítségére is lehet Romániának egy masszív migrációs hullám megfékezésében.

A Demokratikus Koalíció (DK) elutasítja a román határra tervezett kerítést, az szerinte a romániai magyarok szabad mozgását is akadályozni fogja – mondta az MTI-nek szerdán a párt elnökségi tagja. Kerék-Bárczy Szabolcs úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök lebukott, mert kiderült, hogy nem érdeklik őt az erdélyi magyarok, nem érdekli, hogy tartják a kapcsolatot Magyarországgal, a Fidesz csak politikai haszonszerzésre használta fel őket. Az újabb kerítéssel egy EU-n belüli határzár jön létre – mondta. Arra a kérdésre, hogy a drótkerítés hogyan akadályozza a hivatalos határátkelőket használó utazók szabad mozgását, azt felelte, hogy az eddigi, a déli határon szerzett tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy egyes átkelőpontokat megszüntetnek majd. Hozzátette, hogy jelenleg is sokan járnak át naponta dolgozni, vásárolni az egyik országból a másikba. Szerinte ha megszigorodik a határellenőrzés, akkor a megmaradó átkelőhelyeken óriási dugók alakulnak majd ki.

Ponta első reakciója nyomán hivatalába kérette a budapesti román nagykövetség ügyvivőjét Magyar Levente, a magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára. A tárca közleményében azt írta: miután Victor Ponta, Románia miniszterelnöke „újfent bárdolatlan stílusban nyilatkozott” Magyarországnak a migrációs helyzet kezelésére irányuló erőfeszítéseiről, Magyar Levente bekérette az ügyvivőt, és a kormány nevében hangot adott afölötti értetlenségének, hogy Románia miniszterelnöke még mindig „magyarellenes hazudozással kívánja menteni belpolitikai és megkérdőjelezett személyes erkölcsi tekintélyét”. A KKM a román miniszterelnöknek arra a kijelentésére reagált, miszerint „Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik és sorszámmal látják el őket”.

Haragszik Budapest

Tegnapra aztán újabb fejezetekkel bővült a nyilatkozatháború. Élesen bírálta a román kormányfő arról szóló szavait Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy „a magyarországi döntéshozók semmivel nem jobbak, mint a szíriaiak vagy a líbiaiak, akiknek országaiból menekülnek a bevándorlók”. Szijjártó szerint „Ilyen vad rágalmakat kulturált európai politikusok nem fogalmaznak meg”. Victor Ponta többek között kijelentette, „emberként és európai polgárként” felháborodik azok miatt a magyar intézkedések miatt, amelyekhez hasonlókat „Európa eddig csak az 1930-as, 1940-es években látott”. Úgy fogalmazott, „a szögesdrótok, az agresszív törvények, a börtön és a brutalitás biztosan nem oldják meg a problémát”.

Ponta nem hátrált meg Szijjártó reakciójától, sőt, tegnap ismét bírálta a magyar hatalom magatartását. A román miniszterelnök kijelentette, hogy „az európai politikusokhoz csatlakozva elítéli Magyarország szégyenletes magatartását migránsügyben”, ahányszor az indokolt lesz, függetlenül attól, hogy Budapest ezen megsértődik vagy sem. A kormányfő a bukaresti parlament folyosóján nyilatkozott újságíróknak. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a Magyarország által épített kerítéssel kapcsolatban ő nem tett egyebet, mint a többi európai politikussal összhangban, elítélte Budapest Európára nézve szégyenletes magatartását. Egy másik kérdésre válaszolva hozzátette: Budapest nem Bukaresttel, hanem valamennyi európai politikussal vitatkozik. Rámutatott: a kerítésépítés, valamint a kutyák és fegyverek használata nem oldja meg a menekültkérdést.

Kerülte viszont Klaus Iohannis román államfő tegnap, hogy erről a kerítésügyről is szót ejtsen, pedig magáról a bővebb problematikáról nyilatkozott. A tagországokkal konzultálva kell az Európai Uniónak megoldást keresnie a menekültválságra, partnerek között nincs helye a kényszerítésnek, a szankciókkal való fenyegetésnek – hangoztatta Iohannis szerdán, a bukaresti törvényhozók előtt mondott beszédében. Arra a felvetésre utalt, hogy a strukturális alapok csökkentésével büntessék azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandók az Európai Bizottság kötelező menekültkvótáit elfogadni. Iohannis azt állította, hogy Románia szolidáris a válság által érintett uniós országokkal, de szerinte minden tagországnak joga van helyzete és lehetőségei függvényében cselekedni. Nem részletezte, milyen lépésekre készül Bukarest, csak annyit mondott, hogy csütörtökön a Legfelső Védelmi Tanács is megvitatja a teendőket. Iohannis személyesen nem reagált arra, hogy Budapest kiterjesztené az ideiglenes határzárat a román–magyar határ egy szakaszára is.

Dolgoznak a határon

Ami az újabb kerítésépítés konkrétumai illeti, egy nappal a budapesti bejelentés után, azaz tegnap a Reuters már szakértők mozgását látta az adott magyar–román határszakaszon. A hírügynökség délután azt közölte, hogy magyar mérnököket láttak a térségben, akik a leendő kerítés vonalát jelölik ki. Az illetőkre katonák vigyáztak munkavégzés közben.

Úgy néz ki azonban, hogy semmilyen kerítés nem állítja meg az Európai Unióba tartó menekülthullámot most sem, a legvalószínűbb az, hogy kerülőutakat keresnek. Az Index szerint úgy tűnik, hogy Szerbiából most Horvátországon át vezet majd az út Nyugat-Európába, az első buszok már meg is érkeztek a szerb–macedón határról a horvát határ melletti Šidbe, és állítólag a magyar határról is arra tartanak a menekültek. Közöttük már a Facebookon is terjed az információ az új németországi útvonalakról, amelyekből egyre többet találnak.

Ott most nyugalom van

Egyelőre nincs nagyobb menekültforgalom a magyar–román–szerb hármashatárnál. Hogy ez változni fog-e a magyarországi déli határzár miatt, aminek okán új útvonalakat keresnek a menekültek, nem tudni. Minden esetre eddig csak két afgán határsértőt fogtak el a román határrendészek a hármashatár közelében. Mihaela Les, a román határrendészet temesvári kirendeltségének a szóvivője elmondta, hogy a határsértőket a romániai Óbéb (Beba Veche) térségében vették őrizetbe. Azt mondták a határőröknek, hogy Magyarországon át szeretnének Németországba jutni, de eltévedtek, ezért kerültek román területre. A két afgán férfi azt kérte, hogy engedjék vissza őket Szerbiába. A román hatóságok a vonatkozó román-szerb egyezmény értelmében el is indították a visszabocsátási eljárást. Les elmondta, hogy más hasonló eset nem történt az elmúlt 24 órában a hármashatár térségében. Hozzátette, nem ritka, hogy a román határőrök akár magyar vagy szerb határsértőket állítanak meg a térségben, akik tévedésből lépnek román területre.

Szerdai lapzártánkkor érkezett hírek szerint a román külügyminisztérium berendelte Zákonyi Botond magyar nagykövetet egy sor, az utóbbi napokban felmerült kérdés, ezen belül is a kerítésügy tisztázása kapcsán.

Szeghalmi Örs

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!