Hatékonyabb agrárstratégiáért

Románia agrárstratégiája címmel a 2011. Kolozsvári Magyar Napok alkalmával Barok István és Vincze Tamás, fiatal közgazdászok, kutatásuk eredményeit mutatták be, a BBTE főépületében, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szervezésében megtartott konferencián.

Románia nagy agrárpotenciállal rendelkezik. A két fiatal közgazdász arról értekezett, hogyan lehet javítani a jelenlegi agrárstratégiát. Piackutatást végeztek, összehasonlítva a hazai agrár termelést más európai uniós országok agrár eredményeivel. Következtetéseket vontak le. Szeretnének olyan javaslat csomagot összeállítani, melyet hasznosítani lehet a termelők, és a politikusok által, segítve az EU-s pénzek lehívását is. Előadásukban két termékpályát mutattak be: a gabona illetve a zöldségtermelést. Vincze Tamás a gabona termékpályát mutatta be. Összehasonlította más országok gabonatermelési mutatóival. Megállapították, hogy a hazai gabonatermelés sokkal kisebb, mint például Franciaországban. (Öt év átlagát vették alapul). Szerintük magasak a gabona árak, melynek oka az, hogy sok spekulatív tőke van a mezőgazdaságban. A kukorica készlet 20 millió tonnával csökkent, egy év alatt. Termelési adatokból kiderült, hogy a termelékenység kisebb, mert nincs megfelelő technológia és védekezés az időjárás feltételeivel szemben. Az egy főre jutó gabona mennyiség az EU más országaiban kétszer nagyobb, mint a hazai. Kereskedelmi adatokból kiderül, 2007-ben nagyobb volt a kivitel, mint 2010-ben. Potenciális gabonaexport az észak- afrikai országok, Algéria, Egyiptom, Marokkó, Tunézia felé irányul. Romániának vannak olyan lehetőségei, amiket a gabonaexportnál hasznosítani lehet. A Konstancai kikötő jó potenciált jelent az export számára. De az úthálózatot ki kell építeni. A gabonatermelésben a termék átlagot növelni kell. Barok István a zöldségtermeléssel kapcsolatban fogalmazott meg tennivalókat. Romániában, ebben a mezőgazdasági szektorban, 2003-ban volt a legnagyobb termelés. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a hazai zöldségfogyasztás meghaladja az EU- s átlagot. 2009-ben az ország nettó importőrré vált. A hazai zöldségtermelés nem hatékony, nem tud helytállni a nemzetközi, de a hazai piacon sem. A zöldségfogyasztást illetőleg 2007-ben az ország a negyedik helyen volt. A déli országok fogyasztanak több zöldséget, mint például Portugália vagy Spanyolország. Világszinten a legnagyobb zöldségtermelő Kína. A kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy Törökországból importáljuk a legtöbb zöldséget, majd Bulgáriából. A zöldségtermelésben a nagy farmok nem jelentik az igazi zöldség farmot. Következtetései: a termelést hatékonyabbá kell tenni. Ennek első lépése az EU- s átlag meghaladása. Szükséges az állami támogatás, és be kell vonni a nagy befektetőket a mezőgazdaság támogatásába. A fiatalokban becsülendő, próbálják megtalálni, mi is lenne a legjobb megoldás az ország számára. Talán itt lenne a legjobb megemlíteni, hogy a hazai katonaság már évekkel ezelőtt felmondta székelyföldi krumpli vásárlást és a bulgároktól vett valutáért burgonyát. Az előadást követő beszélgetésnek az egyik kicsengése az volt, az EU- s pályázatok sok pénzügyi lehetőséget biztosíthatnának a hazai mezőgazdaság fellendítéséhez. De ehhez hatékonyabban kellene pályázni, és nem hagyni, elveszni a mezőgazdaság számára létező Uniós lehetőségeket. Véleményem szerint meg kell keresni azokat a megoldásokat, melyeket valamikor az országban mezőgazdaságból élők rendkívül jól ismertek, eredményesen használtak, és a fokhagymát nem kellett valutáért Kínából importálni, mert meg tudta termelni a romániai mezőgazdasági dolgozó is.

Csomafáy Ferenc