A zavargások kivizsgálását kéri az EU-tól a moldovai ellenzék

"A Liberális Párt arra

kéri az Európai Uniót

és az Európa Tanácsot:

menesszen küldöttséget a Moldovai

Köztársaságba annak

kivizsgálására, hogy mi

történt Chisinauban április

7-én és 8-án" - mondta

Dorin Chirtoacha

pártvezető, a főváros

polgármestere, azzal vádolva a

hatóságokat, hogy ők állnak a

zavargások mögött.

"A hatóságok provokálták ki

és segítették az

államfői és a parlamenti

épületek

megrongálását. Az

épületeket durva provokátorok

támadták meg, akik a moldovai

különleges szolgálatok tagjai" - tette

hozzá Chirtoacha, akinek pártja 12,75

százalékos eredményt ért el

a vasárnapi választásokon.

A moldovai kormány a szomszédos

Romániát vádolta meg a

zavargások szításával,

és szerdán kiutasította a

román nagykövetet.

Állítólag román

újságírókat sem engedtek be

az országba.

"Noha megértjük, hogy nagyon bonyolult

Moldova és Románia viszonya, arra

szólítjuk fel a moldovai kormányt,

hogy állítsa helyre a normális

viszonyt" Bukaresttel - hangzik az EU-trojkát

alkotó francia, cseh és svéd

külügyminiszter közös

nyilatkozata.

Az uniós illetékesek

értésre adták, hogy az EU

kész bővíteni kapcsolatait

Moldovával, de csak olyan

együttműködés

képzelhető el, amely összhangban van

az európai értékekkel és

elvekkel - jelentette Veres Béla, az MTI

tudósítója,
Cristian Diaconescu román

külügyminiszter csütörtöki

bukaresti sajtóértekezletén

bejelentette: Románia azt tanácsolja

állampolgárainak, hogy tekintettel a

chisinaui eseményekre lehetőleg ne

utazzanak a Moldovai Köztársaságba.

A román diplomácia vezetője

"önkényesnek és

diszkriminatív jellegűnek"

minősítette a chisinaui

hatóságoknak a román

állampolgárokkal szemben életbe

léptetett korlátozó

intézkedéseit, elsősorban azt, hogy

ezentúl csak vízummal utazhatnak be

Moldovába - jelentette Garzó Ferenc, az

MTI tudósítója.

Diaconescu jelezte, hogy Románia a

történtektől függetlenül

szeretné fenntartani a folytonosságot

Moldovához fűződő

kapcsolataiban.  

Az orosz külügyminiszter szerint

Oroszországnak és az

Egyesült Államoknak nem szabad

olyan helyzetbe hoznia a volt szovjet

tagköztársaságokat, hogy

dönteniük kelljen, kit választanak

szövetségesnek, mert ez befolyási

övezetekért folyó harchoz vezetne.

Szergej Lavrov leszögezte, hogy nem

engedhetőek meg az ilyen "rejtett napirendek".

Moszkva nem tesz ilyet, hanem

kölcsönösen hasznos kapcsolatok

fejlesztésére törekszik mindenkivel

- tette hozzá Lavrov egy

csütörtökön közzétett

interjúban. Az orosz külügyminiszter

szerint a moldovai események megnehezítik

a Dnyeszter menti rendezést. "A Dnyeszter

mentiek jogosan vetették fel, hogy készek

(ugyan) egységes moldovai államban

élni, de ha az ország elveszíti

identitását, maguk fognak dönteni

arról, mit tegyenek" - mondta a

külügyminiszter.

A dél-ukrajnai Odesszában

letartóztattak egy moldovai üzletembert,

akit azzal vádolnak, hogy pénzelte a

chisinaui zavargásokat és

államcsíny megszervezését

kísérelte meg. Az ukrán

belügyminisztérium egyik illetékese

csütörtökön az ITAR-TASZSZ orosz

hírügynökséggel

közölte, hogy Gabriel Statit kiadják

Moldovának.

Az ellenzék vitatja a vasárnapi

parlamenti választás

eredményét, amely szerint a

kormányzó kommunista párt nagy

fölénnyel győzött. Az

ellenzék hétfőn

tüntetésekbe kezdett, majd kedden

zavargások törtek ki, tüntetők

egy időre megszállták, s

feldúlták a parlamentet és az

elnöki hivatalt.

A Chisinauból érkező hírek

szerint a kommunista párt végül csak

60 mandátumot szerzett a 101 fős

parlamentben, s az ellenzék elvben blokkolhatja,

hogy a kommunisták jelöltjét

válasszák meg államfőnek a

törvényhozásban.