Líbia - Német fegyverekkel is harcoltak Kadhafi csapatai

A bukott líbiai rezsim csapatait mások között azok a NATO-tagállamok - köztük Franciaország és Nagy-Britannia - fegyverezték fel, amelyek vezetői most ünnepeltetik magukat a Kadhafi megbuktatásában játszott szerepükért - írta csütörtökön a Süddeutsche Zeitung.

A napilap tudósítása szerint a felkelők a rezsim fegyverraktáraiból német kézi fegyvereket is zsákmányoltak, mégpedig a Heckler és Koch cég G36 típusú gépfegyvereit. Kadhafi hadseregének birtokában a többi között francia, brit és osztrák fegyverek is voltak.

Az újság részletesen beszámolt a Tripoliban még 2010 novemberében tartott, nagyszabású nemzetközi fegyvervásárról, amelyen több mint száz, többségében nyugat-európai fegyvergyártó cég képviseltette magát.

A legtöbb cég Nagy-Britanniából érkezett, és Kadhafi rendőrségének mindenekelőtt páncélozott járműveket adott el. A brit kínálatban emellett könnygáz, továbbá éles lőfegyverek, valamint kommunikációs rendszerek szerepeltek. A brit konszernek fő vetélytársai a francia fegyvergyártó cégek voltak, amelyek főként Rafale típusú katonai repülőgépeket, valamint Milan típusú tankelhárító rakétákat kínáltak. Ausztria és Németország ugyancsak több céggel volt jelen.

A legfrissebb értesülés szerint a lázadók akkor bukkantak az említett, G36 típusú német kézifegyverekre, amikor a közelmúltban Tripoliban a diktátor rezidenciáját ostromolták. A fegyvereken található azonosítók egyértelműen bizonyították, hogy Németországban gyártott fegyverekről van szó.

A Heckler és Koch cáfolta, hogy korábban fegyvereket adott volna el a Kadhafi-rezsimnek. A baden-württembergi konszern fegyvercsempészés gyanújával ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.

A német gazdasági minisztérium csütörtökön ugyancsak azt hangoztatta, hogy az elmúlt időszakban semmilyen líbiai fegyverszállításra nem adott engedélyt. Thomas de Maiziere védelmi miniszter az ARD televíziónak nyilatkozva úgy vélte, hogy a rendelkezésére álló információk alapján Németország semmifajta hibát nem követett el.

Az ügy ennek ellenére egy csapásra politikai botránnyá vált, és az ellenzék parlamenti vizsgálatot követelt.

Ezzel egy időben Líbia új berlini nagykövete - akit már az Átmeneti Nemzeti Tanács nevezett ki - egy csütörtöki interjúban azt hangsúlyozta, hogy országának legkevesebb 1 milliárd euróra van szüksége. A diplomata ugyanakkor elutasította a külföldi pénzügyi segélyt, követelve a befagyasztott líbiai pénzek teljes felszabadítását. "A világ kötelessége, hogy visszaadja saját pénzünket" - fogalmazott az új nagykövet, hangoztatva, hogy Líbia gazdag ország és nincs szüksége adományokra.

A diplomata elutasította, hogy az észak-afrikai országba nemzetközi békefenntartókat küldjenek. Líbiának nincs szüksége idegen csapatokra, legyenek azok akár ENSZ-kéksisakosok, akár megfigyelők - jelentette ki, hozzátéve: ha országának mégis átmenetileg pótlólagos rendőri erőkre lenne szüksége, akkor az arab országok támogatását fogja kérni.

Az új nagykövet hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az újjáépítéshez országa minden segítséget elfogad.

Líbia új berlini diplomáciai főképviselője egyébként egy 25 éve Németországban élő orvos.